Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-03 / 280. szám, szombat
8 KULTÚRA 2016. december 3. lwww.ujszo.com A többszólamúság igazsága Felcserélt otthonok a Brámer-kúriában: több tucat elbeszélő hiteles én-történetén keresztül nyílik ki a tárlat LAKATOS KRISZTINA Pozsony. Hogy a hatásos hívószavakból induljunk ki: a hontalanság éveiről emlókezik meg a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának e héten megnyitott, Felcserélt otthonok című kiállítása. A tárlat azonban - kamaraméretei ellenére- jóval átfogóbban közelít a témájához, mélyen, sokrétűen kommunikál a látogatókkal. A Brämer-kúria földszinti termében kialakított kiállítási tér stilizált falusi és városi lakásbelsőket idéz. Itt és most semmi sincs üveg mögé rejtve- korabeli bútorok, használati tárgyak, személyes relikviák (családi fotók, naplók) idézik meg az 1940-es éveket. Ha éppen olyan pillanatot kapunk el, és egyedül járhatjuk be a tárlatot, már maga a néma tér is hangosan beszél: olyan otthonokba lépünk be, ahol csak a tárgyak őrzik az emberek emlékét, a valaha ott lakók - magyarok, németek, szlovákok - már valahol máshol vannak. Legfeljebb egy-egy gondolatuk, reflexiójuk erős lenyomata rajzolódik ki a fe7) 'ío /WnÁl>vr.s Jy&Uünk hmtu, TľUAsL 'tt&O.nX. jjjuö vett- Ou JtUuLawnJu, íi/ OvLorw^ <yjkaXiuíL nj/nt . Xncálh/ OííziíC; <já/a,' Ihmplcvia> J, Stilizált otthonokba lépünk be, ahol csak a tárgyak őrzik az emberek emlékét, a valaha ott lakók - magyarok, németek, szlovákok - már valahol máshol vannak hér felületeken. Azt, hogy az eltűnt családok sorsába a felsőbb hatalom avatkozott bele, az asztalokon, fiókokban elhelyezett hivatalos dokumentumok jelzik, például egy utasítás, mit vihetnek magukkal a kitelepítésre kijelöltek. Bármennyire „elemberte- lenedettnek” tűnik is első pillantásra ez a tér, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kiállítása éppen ellenkezőleg, a személyes történetekre épít. A tárlat az anyagba mértéktartóan beiktatott mul- timediális eszközöknek köszönhetően nyílik ki a személyes tartományok, az elbeszélt történelem felé: tableteken fotósorozatokat lapozhatunk át, a monitorokon pedig több tucat elbeszélő hiteles éntörténetét követhetjük. Beszélnek arról, hogy milyen volt az élet, a nyelvi közeg, az identitás a háború előtti, a háború alatti és a háború utáni Szlovákia egyes vidékein. Szólnak tapasztalataikról szlovákiai magyarok, akik csehországi deportálás vagy áttelepítés elé néztek, kamera elé álltak olyan magyarországi szlovákok, akiket „hazaverbuváltak”. És akadnak olyan megszólalók, akik a málenkij robot túlélőiként osztják meg emlékeiket. Éppen ebben a többszólamúság- ban keresendő a Felcserélt otthonok kulcsa. A kiállítás a történelem viharait megélt ember nézőpontjából közelítve egységesen értelmezhető jelenségként kezeli a Közép- Európában 1945 után a politika által kikényszerített migrációs folyamatokat: a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak vagonjait, a svábok elűzését Magyarországról, a németek kizavarását (Cseh)- szlovákia területéről, a szlovákiai magyarok erőszakos áttelepítését a Szudéta-vidék(Somogyi Tibor felvételei) re, majd a szlovák-magyar „lakosságcserét”. Érdemes időt szánni a Brámer-kúriában 2018 végéig látható - több hazai és magyarországi intézmény közreműködésével létrejött - kiállításra. Úgy közelít a történelmünk egy máig érzékeny szakaszához, hogy nem ítélkezik, nem keres kizárólagos igazságokat, hanem hagyja, hogy a történetek, a megélt tapasztalatok magukért beszéljenek. oraeát JC (/Sártól? aóóan rne 2016. december 6. 19 óra Művészetek Haza Kassa, Moyzes u. 66. Bogányi Gergely Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész bemutatja saját tervezésű „csodazongoráját". A koncerten Bartók Béla, Claude Debussy és Liszt Ferenc zongoraművei hangzanak el. Jegyek kaphatók: Művészetek Háza jegypénztára, Kassa, Moyzes u. 66. /MIC, Kassa, Fő u. 32/ www.navstevnik.sk Elhunyt Lendvay Kamilló zeneszerző Budapest. Elhunyt Lendvay Kamilló zeneszerző. A Kossuth-díjas, háromszoros Erkel-díjas, Bartók Béla- Pásztory Ditta-díjas kiváló művészt élete 88. évében érte a halál - tudatta tegnap a Zeneakadémia. Lendvay Kamilló 1928-ban született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorát tanulni, középiskolás korában diákmisék orgonistájaként működött közre, és játszott szimfonikus dzsesszt is. 1957-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Zeneszerzői pályája az 1950- es években indult, Bartók Béla hatása alatt, majd a lengyel iskola inspirációjára alakult ki saját hangja. Ezen az operától az oratóriumokon át zenekari alkotásokig, versenyművekig, gazdag kamarazenei termésig és kórusművekig sokszínűén szólalt meg. Szinte az összes műfajban kipróbálta magát. Legismertebb müve az az egyfelvonásos opera, amely Karinthy Frigy es A bűvös szék című jelenetéből született. Sartre drámájából írta A tisztességtudó utcalány című operát, amelyet a Magyar Televízióban mutattak be, színpadon Párizsban játszották először. A Jelenetek-kantáta (1981) alapja Thomas Mann József-tetralógiája, a Kocsiút az éjszakában című kantáta Ady Endre versei, a Pro LiLendvay Kamilló (1928-2016) (Képarchívum) bertate kantáta Rákóczi leve- lezése nyomán született. Több oratóriumot is komponált (Via crucis, Stabat mater), írt versenyműveket zongorára, hegedűre, gordonkára, trombitára, de kiemelkedők szimfonikus művei, kamarazenéje és hangszeres szólóművei is. Lendvay Kamilló filmekhez is komponált zenét. Vezényelt a Fővárosi Operett Színházban, a hatvanas évek elején zenei vezetője volt az Állami Bábszínháznak. Dolgozott a Zeneakadémián tanszékvezetőként, a zeneelmélet, valamint a zeneszerzés tanáraként, elnöke volt az Ar- tisjusnak, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, évtizedeken át lektora a Magyar Rádiónak. (MTI) Színház a szélsőségek ellen Pozsony. Színház a szélsőségek ellen címmel indít útjára egy új projektet a Szlovák Nemzeti Színház prózai társulata. Évadonként két minielőadást terveznek, ezeket elsősorban iskolákba szeretnék eljuttatni. Érzékeny témákat visznek színre - a rasszizmusról, a holoka- usztról, a totalitárius rendszerekről kívánnak beszélni -, abban bízva, hogy a fiatal nézőkben az emberséget, a toleranciát, a demokratikus értékek tiszteletét sikerül előhívniuk. Az előadásokat beszélgetés követi, melyen nemcsak a nézők és a szereplők mondhatják el gondolataikat, hanem szakértők is felelnek a kérdésekre. Az első darab a dokumentumszínház eszközeivel egy Csehországban megtörtént esetet dolgoz fel: a kétéves Natálka és szülei (egy roma család) otthonába négy neonáci Molotov-koktélt hajított. A történet a tragikus esemény utóhatásaira, visszhangjára is kitér. A közép- iskolásoknak szánt Natálka bemutatója hétfőn lesz, Matúš Bachync rendezésében Bárdos Judit, Richard Autner és Marek Koleno szerepel. (as) 1UP160753
