Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-27 / 298. szám, kedd
2016. december 27., kedd, 9. évfolyam, 4. szám Szilveszteri és újévi szokások a nagyvilágban 14. oldal Egészséget, bőséget, szerencsét! Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. A szilveszteri szokások közös célja eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsoljanak. Összeállításunkban megismerkedhetnek a hagyományokkal. Egy középkori babona szerint, ha nem felünk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Tilos baromfihúst enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsénket. A hallal is jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje. A gazdagságot többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”. Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Aki lencsét eszik, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Az óév és újév közötti éjszakán arra is fény derülhet, ki lesz életünk párja. A népszokás szerint nem kellett hozzá más, mint néhány házilag gyúrt gombóc, amibe gondosan belerejtették a papírra írt legkülönfélébb férfineveket. Amelyik gombóc főzéskor elsőnek feljött a víz felszínére, az tartalmazza a jövendőbeli nevét. Újév napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük a következő évet. Szerelem Persze akkoriban is roppantul izgatta az embereket a szerelem. Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét vagy kilétét. Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk nevét, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott. Sok helyen a lányok ólmot olvasztottak, majd hideg vízbe csepegtetve azt lesték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém, így megtudhatták a leendő férj nevének kezdőbetűjét. A lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, milyen termés várható a következő évben. Ha az új év első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani. Ha csillagos az ég, akkor rövid lesz átél. 12 gerezd fokhagymába sót kellett tenni, s amelyik gerezd reggelre nedves len, akkor az annak megfelelő hónapban esős vagy éppen havas idő várható, sok csapadékra lehet számítani. Ha újév éjjelén piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Étkezések A szilveszteri és az újévi étkezéseknek is jósló hatást tulajdonítottak Sok helyen a szemes termésekből és a hüvelyesekből készült ételeknek volt nagy a jelentősége, hiszen ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik, így szokás volt ezekből ételt készíteni. A hiedelmek szerint a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Célszerű volt tehát malacot fogyasztani. Szerencséjük volt ez idő tájt a csirkéknek, ugyanis kifelé kaparnak a házból, így ez az étel nem javasolt újévkor. » Honnan ered a durrogtatás, a tűzijáték és a trombitaszó? A nagy zajkeltéssel egyesek szerint el lehet üldözni a gonosz és rossz szellemeket, valamint az óévet, és egy igen egyszerű magyarázat szerint ez csupán a jókedv és a vidámság jele. Újévi szokások Ha az új év első napján T az első látogató asszony vagy lány, az bizony sze- rencsédenséget jelent, viszont ha férfi csen- I get be elsőnek azon a napon, az éppen az ellenkezőjét jelentheti, azaz szerencsét. Az újév napján végzett cselekvések egész évben ismédődni fognak. Ezért is igyekeztek az emberek ezekben a napokban kellemesen tölteni az időt. (in) A boldog új év titkai inte minden országnak megvannak a maga szilveszteri hagyományai, ősidők óta fontos szerepet kap az óév búcsúztatása és az új év köszöntése. A babonák legszélesebb skálája, is szilveszter ünnepéhez kötődik. Ekkor teszünk fogadalmakat (amelyeket rendszerint nem tartunk be), s ekkor tehetünk legtöbbet a következő évi sikereinkért. Európában honosodott meg a télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés, együtt a napév szerind időszámítással, ami a római birodalomból terjedt el. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, nálunk is csak néhány száz éve, hogy ezen a napon kezdődik az új év. Az év utolsó napja a reformátusoknál a hálaadás és a számvetés napja volt. Protestáns vidékeken gyakran megrendezték az óév jelképes temetését is. A családok a templom körül gyülekeztek, néhol a pap beszédet mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi szolgálatát. Feltételezhetjük azt is, hogy az évkezdő újévi szokások főként abból a hitből fejlődtek ki, hogy a kezdő periódusokban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését, minek következtében az emberek, hogy egész évben jó szerencséjük legyen, igyekeztek csupa kellemes dolgot tenni. Szent Szilveszter pápa (4. század) ünnepe gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások, amelyek célja az ártó, rontó erők távoltartása a háztól. Eszközei igen változatosak: karikás ostor, duda, csengő, kolomp. A magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregembermaszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiha- rangozása. A szilveszteri, helyesebben újévi szerencsejelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, főleg a malac, szintén régi szokások túlélő tanúi. Ismert szokás volt vidéken a nyáj- fordítás is. A cél az volt, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharan- gozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is. Erdélyben volt szokásban minden nagyobb ünnepen - így húsvétkor és pünkösdkor is — a tüzes kerékengedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és a domboldalról legurították. Különösen az erdélyi szászok körében népszerű szokás, úgy tartják, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani. A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma az éjszaka és a reggel időjárása, akkor bő termés várható. Az újévi szokások az idők folyamán nem változtak; még mindig úgy tartják, hogy az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az új évben. Sokan készítenek szerencsepogácsát vagy -tortát, amelybe egy érmét sütnek Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz. Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúztak el, hogy elijesszék az ártó szellemeket. Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat; mosni, takarítani tilos, mert ez nem hoz szerencsét. A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is. Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. 13 gombócból 12-be egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe, (lk)
