Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-03 / 280. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2016. december 3. I www.ujszo.com RÖVIDEN Merényletekre lehet számítani Brüsszel/Hága. Nagy valószínűség szerint újabb támadásokat tervez elkövetni Európában a közeljövőben az Iszlám Állam nevű terrorszervezet -közölte tegnap az európai uniós tagországok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezete, az Europol. A friss jelentés szerint leginkább azok az országok lehetnek veszélyben, amelyek részt vesznek a Szíria és Irak területén tevékenykedő, az Iszlám Állam (IÁ) legyőzésén munkálkodó katonai koalícióban. Titkosszolgálati információk szerint az IÁ több tucat embert irányít Európában, akik képesek terrortámadások elkövetésére. (MTI) A külföldi olaszok levélben voksoltak Róma. Minden előrejelzést meghaladt a külföldi olaszok részvételi aránya, hiszen 40 százalékuk adta le voksát levélben a holnapi alkotmányos népszavazás előtt-jelentette tegnap a La Repubblica című olasz napilap honlapja. A külföldön élő és dolgozó olaszok levélszavazása csütörtök délután zárult le. A La Repubblica - nem hivatalos - adatai szerint a jogosultak 40 százaléka élt szavazási jogával, vagyis 1,6 millióan. A holnap szavazásra bocsátandó reform az eddig kétkamarás olasz parlamenti rendszer megváltoztatását, a felsőház eltörlését célozza a törvényhozás munkájának fel- gyorsitása, a parlamenti költségek csökkentése, valamint az olasz politikai rendszer stabilitása érdekében. (MTI) Megbukott a gambiai elnök Banjul. A Gambiát 22 éve vaskézzel irányító Y ahya Jammeh vereséget szenvedett vetélytár- sával, Adama Barrow üzletemberrel szemben a csütörtöki elnökválasztáson - derül ki a választási bizottság által tegnap ismertetett eredményekből. A részeredmények szerint a többpárti összefogás jelöltjeként induló Barrow a voksok 49,67 százalékát szerezte meg, míg Jam- mehre a választópolgárok 42,64 százaléka szavazott. (MTI) Előkerült a dachaui láger kapuja Bergen. Megtalálták Norvégiában a dachaui koncentrációs tábor kapuját, amelyen szerepel az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) hírhedt náci jelmondat. A bajor rendőrség szerint a norvégiai Bergenben, egy ismeretlen informátor jelzése alapján találták meg a 190 cm magas és 95 cm széles fekete kovácsoltvas kaput, amely az egykori tábor területén kialakított emlékhely főbejáratánál állt. A német hatóságok még csak fotón látták a kaput, de annak alapján „nagyon valószínű”, hogy a dachaui kapu került elő. (MTI) Politikai irányvonalról döntenek holnap az osztrák szavazók Norbert Hofer (jobbra) vidéken kapott nagyobb támogatást az államfőválasztás májusi fordulójának eredményei szerint, míg Van der Bellenre a nagyvárosokban szavaztak többen. A szabadságpárti jelöltet elsősorban az ország keleti és déli részében lévő tartományok szavazói támogatták, Van der Bellenre a nyugati Vorarlberg tartomány és a főváros lakói szavaztak nagyobb számban. (TASR/AP-feivétei) Bécs A politikai szakértőket és elemzőket is meglepte a két államfőjelölt televíziés vitájának kemény hangneme, azonban nem számolnak azzal, hogy a holnap tartandó ausztriai államfőválasztás végeredményére jelentős kihatással lesz. A szabadságpárti Norbert Hofer és a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen csütörtök este tartotta a választás előtti utolsó televíziós vitáját. A szópárbaj az osztrák közszolgálati televízióban (ORF) zajlott. „A jelöltek többször hazugsággal vádolták meg egymást, ezért a heves vita méltatlan volt” - jelentette ki tegnap Thomas Hofer politikai tanácsadó az Öl osztrák közszolgálati rádióban. Szerinte az igencsak hosszú, mintegy tíz hónapon át tartó választási kampány káros volt, hiszen a hangnem miatt sérülhetett az államfői tisztség megítélése. Mint mondta: a vita alatt Norbert Hofer többször megpróbálta Van der Bellent sarokba szorítani, és ezáltal elvesztette azt a magáról alkotott képet, hogy ő valójában barátságos jelölt. A politikai tanácsadó hibás stratégiának nevezte, hogy a vita agresszív volt, a jelöltek számos alkalommal hangoztatták a hazugság és a valótlanság kifejezéseket. Elemzők szerint a választás kimenetele Ausztria jövőjét, politikai beállítottságát határozza meg. Alexander Van der Bellen, a 72-éves egyetemi professzor függetlenként, de a Zöldek támogatásával indul a tisztségért. A legtöbbek szerint a jelölt jól tudná képviselni Ausztriát nemzetközi téren, azonban nem érti a munkásemberek és a vidék problémáit. Van der Bellen kampánya során arra figyelmeztetett, hogy „ne Ausztria legyen az első nyugat-európai ország, ahol a jobboldali demagógia átveszi a hatalmat”. Pár napja bemutatott négypontos tervének fő eleme a magas munkanélküliségi adatok elleni küzdelem. Van der Bellen nagyravágyó, de közösen megvalósítható célnak nevezte Christian Kern osztrák kancellár által tett javaslatot, amely szerint 2020-ig 200 ezerrel több embert kell foglalkoztami. Van der Bellen kiemelten foglalkozik továbbá Ausztria unióban betöltött szerepével. Szerinte a kelet-európai országokkal való kapcsolatok kiépítése „veszélyes”, jó viszonyra kell törekedni minden országgal. A jelölt ezzel utalt ellenfele által hangsúlyozott irányvonalra, amely szerint Ausztriának szorosabban együtt kellene működnie a visegrádi államokkal. Norbert Hofer 1994-től a burgenlandi politikai életben tevékenykedett, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kampányvezetője volt. 2006-ban az országos politika színterére lépett, parlamenti képviselő lett, 2013 óta pedig a parlament alelnöki tisztségét tölti be. A 42 éves politikus kampányát jellemzően az FPÖ által fontosnak tartott témák, Ausztria biztonságának és menekültpolitikájának kérdése hatotta át. Plakátjain az Ausztriának biztonságra van szüksége kijelentés mellett az Isten engem úgy segéljen fordulat is föltűnt, ezért az evangélikus egyház tiltakozott a szabadságpárti jelölt plakátkampányának jelmondata miatt. Norbert Hofer Ausztriában is népszavazást szorgalmazna az EU-tagságról, s kampányának fő eleme volt az a javaslat, amely szerint szorosabb együttműködést tervezne a visegrádi államokkal. Hofer kilátásba helyezte, hogy ha megnyeri az államföválasz- tást, Németországgal és Franciaországgal szembeni ellensúly kialakítását tekinti majd fő feladatának. A visegrádi csoport és a Benelux államok mintájára hasonló kultúrájú közép-európai államok szövetségbe tömörítéséről beszélt. Szerinte Donald Trump választási győzelme a bizonyíték, hogy a bevándorlás megfékezésére irányuló kampány a helyes út, és úgy véli, Angela Merkel német kancellár menekültpolitikájával kárt okozott Európának, hiszen amikor megnyitották a határokat, számos terrorista érkezett Európába. Van der Bellen megvédte Merkel lépését és úgy nyilatkozott, hogy Ausztria akkor Németországgal egyetértésben cselekedett, nem volt más lehetőség, át kellett engedni a Németország felé tartókat Ausztrián 2015 őszén. Van der Bellen szerint a befogadásnak vannak határai, de mindez attól függ, hogy az érkező emberek mennyire készek arra, hogy betartsák az osztrák törvényeket és normákat. Hofer a tartózkodási engedély nélkül Ausztriában élő menekültek szigorú kitoloncolását szorgalmazza, Van der Bellen egyedi esetekként vizsgálná meg a menekültek helyzetét. Hollandé nem indul, a figyelem Valisra irányul Párizs. Francois Hollandé francia államfő csütörtök esti televíziós beszédében bejelentette, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A 62 éves Hollandé az Elysée-palotából sugárzott, tíz percig tartó beszédében először gyors leltárt készített mindarról, amit 2012 májusa, vagyis mostani mandátuma kezdete óta sikerként könyvelhet el gazdasági, nemzetbiztonsági és szociális területen. Ezután jelentette be, hogy nem indul egy következő megméretésen. „Tisztában vagyok azzal, milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, amely nem lenne képes megfelelő nagyságú támogatásra találni” - mondta Hollandé, értésre adva, hogy ha jelöltetné magát, azzal veszélyeztetné a franciaországi baloldali erők egységét. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyén kíván maradni megbízatásának lejártáig, a jövő év májusáig. A hírügynökségek meglepetésnek nevezik a bejelentést, az ANSA az Elysée-palotából származó értesülései szerint még Hollandé közeli munkatársai sem tudták, milyen szándékai vannak az államfőnek. A tudósítások azt is megállapítják: az 1958-ban létrejött V. köztársaság történetében először fordul elő, hogy egy elnök lemond egy második mandátumért folytatott versenyről olyan körülmények között, amikor azt sem kora, sem egészségi állapota nem indokolja. Igaz, Hollandé jelenleg mindössze négyszázalékos tetszési mutatóval rendelkezik. A baloldal januárban rendezi meg az előválasztását, és a bejelentés után nyitott kérdés, ki képviseli majd a baloldali színeket. A jobboldal már megrendezte saját előválasztását, s ennek eredményeként Francois Fiiion lesz a közös jelöltje. A csütörtök esti fejlemény után a közvélemény figyelme Manuel Valis miniszterelnök felé irányul, aki egyik interjújában jelezte: Hollandé döntésétől függetlenül jelölteti magát az elnökválasztásra. (MTI) Mattis, a Veszett Kutya védelmi miniszter lesz Washington. James Mattis tábornokot fogja jelölni a védelmi minisztérium vezetőjének - közölte csütörtökön Donald Trump, az USA megválasztott elnöke. A tengerészgyalogság 66 éves, nyugállományú tábornokának kiválasztását a Pentagon élére Trump egy választási győzelmét ünneplő cincinnati gyűlésen jelentette be. Mattis közel 40 évi katonai szolgálattal a háta mögött kevesebb, mint 4 éve, 2013- ban vonult nyugállományba, ami megnehezítheti kinevezését. Mivel a vonatkozó amerikai törvény értelmében a védelmi miniszteri posztra csak az aktív katonai szolgálatból több mint 7 éve távozó személy jelölhető, ezért kinevezése rendkívüli kongresz- szusi jóváhagyást igényel majd. Mat- tist politikai értelemben „héjának”, azaz keményvonalasnak tartják. A seregben „Veszett Kutya” néven emlegették. James Mattis több mint 4 évtizeden át szolgált a tengerészgyalogságnál. 1991-ben az Öböl-háborúban harcolt, 2001-ben Afganisztánban, 2003-ban Irakban irányította a tengerészgyalogosokat. A tábornok neve 2004-ben vált ismertté a szélesebb közvélemény előtt, amikor az iraki Fallúdzsa ostromát irányította. A legfőbb kifogás Matisszel szemben, hogy személyében egy vérbeli katona lesz a védelmi miniszter, márpedig a védelmi miniszternek pont az lenne a feladata, hogy civil kontroll alatt tartsa a katonaságot. Mattis esetében ez a kontroll már csak azért is kétséges, mert korábban sokszor keltett visszatetszést meredek kijelentéseivel. „Embereket agyonlőni jó móka. Szeretem a balhét. Elmész Afganisztánba, ott vannak ezek a csávók, akik öt éve pofozzák a nőket, amiért nem hordanak fátylat. Az ilyen embereknek már úgysincs semmi férfiasságuk. Úgyhogy pokoli jó buli lelőni őket”- nyilatkozta például egy 2005-ös rendezvényen. (MTI, index
