Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-03 / 280. szám, szombat

www.ujszo.com | 2016. december 3. KOZELET I 3 Sémién: óvodákra jut a legtöbb pénz FINTA MÁRK Hosszúra nyúlt Orbán-beszéd, a pozitív nemzetpolitikai üzenetek hangsúlyozása, Románia megfeddóse ás némi kormánypárti-ellenzéki szópárbaj - erről szólt a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülése. A Máért-fórumot Orbán Viktor nyitotta meg, több mint félórás be­szédében inkább az dominált, ho­gyan látja a magyar kormány a meg­változott világpolitikai viszonyokat, mint maga a nemzetpolitika. Végül azért utóbbiról is szót ejtett, szerinte „sikeres volt a nemzetegyesítés”, és úgy véli, történelmi változást jelent, hogy a szomszédos országok már nem tartják ellenséges lépésnek, hogy a magyar kormány gazdasági és nemzetpolitikai szempontból is a ha­táron túli magyarok után nyúl, és tá­mogatja őket - hiszen mindez „sznob kifejezéssel élve win-win helyzete­ket teremt”. Egyedül az EU-t és Ro­mániát bírálta. Előbbit a menekült­válság kezelése és amiatt, hogy nem védi megfelelően a nemzetiségi jo­gokat, utóbbit pedig, mert a romániai magyarok választott képviselőit „a korrupcióellenes harc eszközeivel” támadják a választások előtt. Ellenzéki bírálat A résztvevők között több magyar ellenzéki politikus is volt, ami némi szópárbajt is eredményezett. Molnár Gyula, az MSZP elnöke kiemelte: a találkozón csak olyan határon túli szervezetek vehettek részt, akik tá­mogatják a jelenlegi kabinetet. Le­szögezte, nem látszik a kormány kül­politikai stratégiája, és az sem, ebben milyen szerepe van a határon túli ma­gyaroknak. A gazdasági támogatá­sok területén lát ugyan előrelépést, ám szerinte a határon túli magyarok helyzete akkor javulhat, ha Magyar- ország rendben tartja a szomszéd­ságpolitikáját. A zárónyilatkozat elfogadására és a sajtótájékoztatóra kora este került sor. Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes szerint a három legfonto­sabb nemzetpolitikai kérdésben tel­jes parlamenti és társadalmi kon­szenzus van. „Ez a három kérdés a következő: a külhoni magyaroknak jár az állampolgárság, az ebből kö­vetkező szavazati jog, és az autonó­mia” — mondta Semjén pontosítva, hogy a tömbmagyarságnál területi, a szórvány számára pedig kulturális autonómiára gondol. Honosítás útján 820 ezer magyarnak adták meg a ma­gyar állampolgárságot, szórványban pedig 100 ezer állampólgárság- megállapítás történt. Milliárdok határon túlra A külhoni magyarság megmara­dásának Semjén szerint három felté­tele van, a különböző oktatási és kul­turális támogatások, az állampolgár­ság megadása, illetve a „gazdaság- fejlesztés az elszakított területeken”. Idén 30 milliárd forintot költöttek er­re a célra, és további évi 30 milliárdot jelentenek a gazdaságfejlesztésre adott vissza nem térítendő hitelek és kamatmentes kölcsönök. A támoga­tásokat elmondása szerint a normatív juttatások felé mozdították el, ame­lyeket a nemzeti jelentőségű intéz­mények kapnak - a plenáris ülés programjában ugyanakkor most nem kapott helyet az, hogy mely intéz­mények kerülnek be a kiemeltek kö­rébe, így erről pontosabbat Semjén sem mondott. „Az óvodák támogatására példát­lanul nagy, arányait tekintve a leg­nagyobb összeg van, talán több is, mint amire valós igény van. Igényt akarunk ugyanis generálni. A ta­pasztalat az, hogy ha a gyermek ma­gyar óvodába megy, többnyire meg­marad a magyar oktatási rendszer­ben” — mondta a miniszterelnök­helyettes. Több tízmilliárd forintot fektet be a magyar kormány a határon túli ma­gyar vállalkozásokba is, 2016 a fiatal vállalkozók, 2017 pedig a családi vállalatok éve lesz. Semjén szerint ezek a befektetések azért szüksége­sek, hogy a határon túli magyarok meg tudjanak élni szülőföldjükön. Sovány zárónyilatkozat Speciálisan Szlovákiát és a szlo­vákiai magyarságot érintő kérdé­sekről, ahogy délelőtt Orbán, úgy este Semjén sem ejtett szót. A Máért zárónyilatkozatában ugyanakkor van utalás a felvidéki magyarok helyzetére. A fórum üdvözli, hogy újraindult a vegyes bizottság párbe­széde Magyarország és Szlovákia között. Szorgalmazzák az oktatási intézmények finanszírozási reform­ját oly módon, hogy az többletpénz­zel szavatolja a magyar iskolák esélyegyenlőségét. Határozottan ki­állnak amellett, hogy a szlovák par­lament úgy módosítsa az állampol­gársági törvényt, hogy ne fenyeges­se az állampolgárság elvesztése azo­kat, akik magyar állampolgárságot szereznek. Utóbbi kérdésről meg­kérdeztük Potápi Árpád nemzetpo­litikai államtitkárt is, ám nem pon­tosította, milyen lépéseket tesz a „határozott kiállás” mellett a magyar kormány a kettős állampolgárság ügyében. Menyhárt József, az MKP elnöke pártelnökként először volt a Máért ülésén, a párt új vezetésének fő cél­jait ismertette. „Örülök, hogy ezeket a magyarországi és a határon túli ma­gyar politikusok is pozitívan fogad­ták” - mondta lapunknak Menyhárt. Arra a kérdésünkre azonban nem adott egyenes választ, hogy felhozta- e a Szlovákia és Magyarország közti lezáratlan ügyeket, csak annyit mondott, hogy kitért a kettős állam- polgárság kérdésére, ez bekerült a zárónyilatkozatba is. Potápi: Kövér kijelentései eddig igaznak bizonyultak FINTA MÁRK Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt a Máért fórumán a magyar kormány és a Híd kapcsolatáról kérdeztük. Orbán Viktor miniszterelnök beszédében - bár más országok­kal kapcsolatban név szerint nyi­latkozott - nem sok szót ejtett Szlovákiáról, és a sajtótájékozta­tón sem emelték ki külön az or­szágot. Ennek van valami oka? Szerintem semmi különösebb oka sincs. Horvátországról, Ausztriáról és Szlovéniáról sem sokat beszélt. A gazdasági programok kapcsán emel­te ki Ukrajnát, és Szerbiánál megem­lítette a nagyon jó kapcsolatot. Er­délyben pedig választás lesz, ezért beszélt Romániáról és azokról a ked­vezőtlen tendenciákról, melyeket másfél-két éve tapasztalunk. Felvi­dékről illetve Szlovákiáról áttétele­sen szót ejtett, kiemelte, hogy a V4-ek jelentik az EU gazdasági motoiját, ha a Németországot és a V4-et egy gaz­dasági térnek vesszük. Beszélt arról is, hogy több kérdésben szoros part­nerség alakult ki a visegrádi országok között, és ezt erősíteni kell. Soha nem látott jószomszédi viszony van Szlo­vákia és Magyarország között. A két ország között ugyanakkor nagyon sok lezáratlan ügy is van. A sajtótájékoztatón külön ki­emelték a határon túli magyarok állampolgárságának fontosságát, Szlovákia azonban továbbra is megvonja az állampolgárságát a honosított szlovákiai magyarok­tól. Tesz a magyar kormány lépé­seket ezen kérdések megvitatása felé? A jó viszony mellett ezeket a kér­déseket nem szabad elfelejteni, és felszínen kell tartani őket, akár a kettős állampolgárság, akár a ki­sebbségi jogok, akár a Beneš- dekrétumok ügyét is. Reméljük, Potápi Árpád János (MTI-felvétel) hogy a szlovák kormány és a parla­ment álláspontja változni fog ezek­ben a kérdésekben. A szlovák ál­lampolgársági törvény miatt egyébként nem elsősorban a ma­gyarok szenvednek, hanem a szlo­vákok és csehek, bár a törvény nem ellenük, hanem a magyarok ellen irányul. A Hidat továbbra sem hívják meg a Máért ülésére, mivel nem etnikai pártként definiálja magát. Ugyanakkor a szlovák kormány- koalíció része, sok magyar válasz­tója van, és partnere lehetne a ma­gyar kormánynak. A Most-Híd egy vegyes etnikai párt, ezt ők is vallják, a nemzetpo- litikai fórumra viszont csak magyar etnikai pártok kapnak meghívást. Politikai pártként a Most-Híd fon­tos szerepet tölthet be Magyaror­szág és Szlovákia között, miniszteri és államtitkári szinten magyarok is helyet kaptak a kormányban. Re­mélj ük, hogy a Most-Híd és az MKP között megtörténik a kapcsolatfel­vétel és beszélő viszonyba kerül­nek. Helyi ügyekben fontos, hogy tudjanak kommunikálni egymással — az MKP elnöke ebbe az irányba már fontos lépéseket tett. Mennyire segíthet a magyar kormány nemzetpolitikai céljai­nak megvalósításában az a konf­rontativ hangnem, amit Kövér László magyar házelnök ütött meg, mikor közvetve nemzetáru­lással vádolta meg a Hidat, és Bu- gárt „magyarul jól beszélő szlo­vák politikusnak“ nevezte? Nem hiszem, hogy különösebb problémákat okozhat. Mindenki más vérmérsékletű. Kövér László kije­lentései számomra eddig mindig igaznak bizonyultak. Én nem fogal­mazok keményen, ettől függetlenül azt gondolom, hogy nagy vélemény- különbség nincs a politikusaink kö­zött. Kövér László független szub­jektum, megteheti, hogy így fogal­maz, s ha jobban kibontjuk az igaz­ság minden szeletét, ahogy Gyur- csány Ferenc mondta, akkor sok igazságot találunk ebben a kijelen­tésben. SME ÚJ szó 2016 / 2017 Korzári ZÁPAD Új vasúti menetrend! December 7-én keresse az újságárusoknál! k r UJ szó Szlovákia csak a Máért zárónyilatkozatában kapott helyet (Fotó Botár Gergely/Mimszterelnoki Kabinetiroda)

Next

/
Thumbnails
Contents