Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-22 / 296. szám, csütörtök

J Zöldségeskert 2016. december • www.ujszo.com ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVARI Ilyenkor, év végén a kertész számára is eljön a pihenés, a tervezés, a jövő évi elképzelések átgondolásának időszaka. A szerszámok kar­bantartása mellett jut idő még olvasásra is. T isztítsuk meg a rájuk tapadt föld­től, szennyező­désektől a télen használaton kívül helye­zett szerszámokat. Mos­suk le őket, és száradásuk után a fémrészeket kenjük be gépolajjal. A perme­tezőgépet és tartályát, vezetékeit is gondosan mossuk ki, tisztogassuk meg. A mosásra használt enyhén lúgos vizet mindig a szórófejeken keresztül permetezzük ki. többszöri átmosás után szárítsuk ki a gépet. "Töröljük száraz­ra a fémrészeket, majd a rozsdásodás megelőzése érdekében kenjük át mo­torolajjal. A gépet száraz, fagymentes helyen tárol­juk. A gondos tárolás lehe­tővé teszi, hogy tavasszal jó szerszámmal, idejében láthassunk munkához. KERTBEN ÉS FÓLIASÁTORBAN A szerves trágya elterítését, talajba forgatását, a kert ásását - ha nem készültünk még el vele - egész télen folytathatjuk a fagymentes napokon. A fűtött fóliasátor­ba szánt fejes saláta palán­tanevelését is elkezdhetjük, ha még nem tettük meg. A magvakat szaporítóládá­ba vessük. Csak akkor kezd­jünk a palántaneveléshez, ha olyan helyiséggel rendel­kezünk, amelyben 16°C kö­rüli hőmérsékletet tudunk tartani, és elegendő fényt is kapnak a növénykék. Hajtatásra vethetjük a ka­ralábé magját is. A szaporí­tóládába vetett magvakat a kelésig 18-22°C közötti hő­mérsékleten tartsuk. A nö­vény a keléstől a tűzdelésig nappal 10-14, éjjel 8-12°C hőmérsékletet igényel. A megfázás következménye hiányos kelés vagy vontatott fejlődés lehet. A bimbós kelt hagyhatjuk még a szabadban, -8-10°C- on sem károsodik. Ha a talajunk engedi, még szed­hetjük a tormát. A szamóca- ágyás talaját a sorközökben ritkásan fedjük félig érett komposzttal vagy szalmás istállótrágyával. A nagyobb fagyok előtt a káposzta priz­máinak talajtakarását 50-60 cm-esre vastagítsuk meg. TÁROLÁS, TÁROLÓK A kiskerti zárttéri tárolás megvédi a termékeket a legveszélyesebb időjárási hatásoktól, a fagytól és a csapadéktól. A zöldségfélék tárolóhelyeit is ellenőrizzük. Általánosságban a nem túl nedves és nem túl száraz, 12°C körüli hőmérsékletű, és 85-90%-os relatív pára­tartalmú helyiségben a tar­tósan tárolható zöldségek és gyümölcsök zöme 2-4 hónapig károsodás nél­kül eltartható - feltéve, ha betárolás előtt a helyiség A december a pihenés hónapja a kertész számára Fontos! Ne tároljunk öm­lesztve, és soha ne tároljunk együtt zöldséget gyümölcs- sel! A gyümölcsökből a levegőbe kerülő érési hormon, az etilén ugyanis a zöld­ségeket növekedésre, csírázásra serkenti. falát, padozatát és polcait, a ládákat és egyéb tartókat megtisztítottuk és fertőtlení­tettük. A földbe ásott verem, amelynek oldalát kideszkáz- tuk, jó tárolóhelye a gyökér­zöldségeknek. Az egymás mellé sorba rendezett gyö­kereket homokkal takarjuk, majd erre helyezzük a kö­vetkező réteget. Hasznos a verem felszínét diólevelek­kel borítani, mert ezeket a rágcsálók nem kedvelik. A legalkalmasabb tároló a fűtetlen pince, kamra, amelynek északi oldala felől levegő áramlik a légtérbe, a felmelegedett levegő pedig a déli részen a szabadba tá­vozik. A pince ideális hőmér­séklete 2-4°C legyen. Álta­lában 13°C fölött a gyökér­zöldség fásodni kezd,száraz levegőn pedig összetöpped. W A paprikán 8°C alatt rot­hadási foltok mutatkoznak. W Ha a burgonyát a tárolás folyamán fény éri, a héja megzöldül, íze keserű lesz, fogyasztásra alkalmatlanná válik. W A hagymát, fokhagymát összefonva, jól szellőző he­lyen, például padláson, ve­randán is felfüggeszthetjük. W A télálló póréhagyma, feketegyökér az ágyásban is maradhat. A rebarbara, torma, póréhagyma, sós­ka, bimbóskel, kelkáposz­ta, petrezselyem is jól viseli a téli hideget. Fucsek Margit kertészmérnök A földigiliszták a talaj termékenységének mutatói A talaj szerkezeté­be való beavat­kozás mértéke a talajban található élőlények tevékenységét is befolyásolja. A talajban élő szervezetek mennyisége és fajbeli összetétele a talaj minőségének fontos mu­tatója - ez az ún. edafon. A kisebb gerincesek, fér­gek, rovarok és azok lárvái közül egyesek kártéko­nyak, mert károsítják a nö­vények föld alatti részeit, és mechanikailag megbontják a talajt. Talajaink termékenységé­nek őrei valójában a földi- giliszták. Nálunk körülbelül 40 gilisztafaj él. A fajok né­melyike a felső talajszintek lakója, míg némelyik a mé­lyebb rétegekbe is lehatol, és függőlegesen készíti a járatait. Össztömegük hek­táronként 100-1000 kg is lehet. Táplálkozásuk során a talajt bélcsatornájukon átvezetik, miközben a talaj­részeket, szerves anyagokat táplálékként hasznosítják. Nagy mennyiségű talajtö­meget mozgatnak. A függő­leges járataik középkötött talajoknál 3 méter, míg a kötötteknél 6 méter mélysé- gűek is lehetnek. Az altalaj­ban lévő tápanyagot felhoz­zák a felsőbb rétegekbe, így szinte megújítják a talajt. Ezek az alagutak a gyökerek számára megkönnyítik a ta­lajba hatolást. Néhány év alatt a földigiliszták képesek akár 10 tonna földet a talaj felszínére juttatni ürülékük­kel. A talajba lekerülő nö­vénymaradványok lebon­tása is zavartalanná válhat. Kisebb a talaj tömődöttsé- ge, nő a humusztartalma, a járatok több hasznosítható tápanyagot is tartalmaznak. A földigiliszták serkentik a mikroorganizmusok ak­tivitását, így a gombák és baktériumok is gyorsabban terjednek a talajban, s a tápanyagok felvehetősége is javul. A nitrátok koncent­rációja nyolcszor nagyobb a giliszta ürülékében, mint a környező talajéban. Talajunk forgatásával meg­szakad a gilisztajáratok folytonossága, és a legfelül található egyedek egy ré­sze is elpusztul. A szántás kártékony hatása a gilisz­tákra nézve gyakori problé­ma. Egy tanulmány szerint szántás után a talajban élő giliszták közel 10%-a a fel­színre kerül. Egyharmadu- kat a madarak elfogyaszt­ják, kétharmaduknak sike­rül járatot találnia vissza a talajba. A földigiliszták tökéletes mutatói a talaj termékeny­ségének. Ott, ahol a gilisz­ta képes szaporodni, a nö­vény is képes megteremni, és kevesebb műtrágyára lesz szükség. A jó időben végzett talajmunkákkal, a szerves és ásványi trágyák alkalmazásával sokat tehe­tünk azért, hogy a giliszták segítségével a talaj termé­kenysége növekedjen. A túl sok kémiai anyaggal kezelt és szakszerűtlenül művelt talajokból a földigiliszták kipusztulnak, (fm) KERT ES UDVAR Az Új Szó havi melléklete. Szerkesztőség: Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, e-mail: kertesudvar@ujszo.com, ujszo@ujszo.com, szerkesztők: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: +421 2 592 33 421, grafika: Horváth István, reklámmenedzser; Czigler Mónika, monika.cziglerova@petitpress.sk., telefon: +421 917 735 269, A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Nyomja: Petit Press, a. s., Kopčianska 22, Bratislava, A nem jelölt fotók: www.fotolia.com.

Next

/
Thumbnails
Contents