Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-22 / 296. szám, csütörtök

HASZNOS TANÁCS www.ujszo.com I 2016. december 22. I 9 Hogyan kérvényezzük a nyugdíjat? 1. Az írásos kérvényt a Szociális Biztosító (SP) állandó lakhely sze­rinti kirendeltségében kell benyúj­tani. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi iro­dájában nyújtja be. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. 2. Aki élete során több országban is dolgozott, annak mindegyikben jóváhagyhatnak nyugdíjat, az ott ledolgozott időszaknak megfelelő mértékben. A kérvényt elég csak az egyik ország illetékes nyugdíjható­ságánál (Szlovákiában ez a Szociális Biztosító) benyújtani - ott, ahol a nyugdíjigény benyújtásakor éppen él, vagy ahol utoljára dolgozott. A Szociális Biztosító a Szlovákiában szerzett biztosítási időszak alapján kiszámolja a szlovákiai nyugdíjat. Ha az ügyfél az itt ledolgozott évek alapján nem lenne jogosult járandó­ságra, figyelembe veszik a külföl­dön ledolgozott éveket is. Ezenkívül a Szociális Biztosító felveszi a kap­csolatot a külföldi nyugdíjhatósá­gokkal, és ügyfele számára onnan is igényel nyugdíjat. A külföldi nyug­díjat a biztosítottnak csak akkor kell saját magának kérnie, ha olyan or­szágban dolgozott, mely nem tagja az Európai Uniónak, illetve Szlová­kia nem kötött vele szerződést a szociális biztosításról. 3. A 2. pillér ügyfelének elég, ha igényét csak a Szociális Biztosító lakhely szerint illetékes kirendelt­ségében nyújtja be. Ugyanakkor külön-külön is kérheti az 1. és a 2. pillérből jóváhagyható j árandósá- got az SP-ben illetve nyugdíjpénz­tárában. A nyugdíjigény benyújtása után az ügyfél nyugdíjpénztára ki­állít egy bizonylatot az ügyfél nyugdíj számláján megtakarított összeg nagyságáról. A bizonylat kiállítását követő napon az SP a pénztártagnak elküldi a központi ajánlórendszerbe (CIPS) bekap­csolódott életbiztosítók ajánlatait, amelyek az ügyfelek nyugdíját a megtakarított összeg alapján hatá­rozzák meg. Az ügyfél a nyugdíj­kérvény benyújtásakor feltünteti, hogy a nyugdíj ajánlatokat milyen formában - klasszikus levélben vagy elektronikus úton - küldjék el. Az ajánlatokból 30 napon belül kell választani. Miután döntött, fel kell vennie a kapcsolatot azzal az életbiztosítóval vagy nyugdíj- pénztárral, mely ajánlatát kivá­lasztotta, és aláírják az életbiztosí­tóval a szerződést a nyugdíj bizto­sításáról, illetve a nyugdíjpénztár­ral a járandóság kifizetéséről. Ha a pénztártag nem választ ki semmi­lyen ajánlatot, akkor a későbbiek folyamán bármikor igényelhet nyugdíjat (ilyen esetben az ügyin­tézést elölről kezdi, új kérvényt nyújt be). 4. Aki rokkantsági, özvegyi vagy árvasági nyugdíjat igényel, iga­zolnia kell azokat a körülményeket, tényeket, melyek alapján a Szociális Biztosító jóváhagyhatja az adott já­randóságot (szükség lehet egész­ségügyi dokumentációra, halotti bi­zonyítványra, születési anyakönyvi kivonatra stb.) 5. A járadékra attól a naptól jo­gosult az igénylő, amikor a Szociá­lis Biztosítóban első alkalommal benyújtotta a kérvényt. 6. Ha az igénylő éppen betegsza­badságon van, s ebből kifolyólag folyósítanak neki táppénzt vagy más bérpótlékot, a nyugdíj jóváhagyását csak akkor érdemes kérni, amikor kiderül, mikor szűnik meg a beteg- szabadság. 7. Szükséges iratok a nyugdíj kérvényezéséhez: ♦ személyazonossági igazolvány vagy útlevél ♦ rokkantsági nyugdíj esetében a „Prehliadka Zisťovacia Kontrolná” elnevezésű kitöltött formanyomtat­vány, melyet a kezelőorvosnak is le kell pecsételnie ♦ igazolás az iskolai végzettségről (érettségi bizonyítvány, oklevél stb.) ♦ igazolás a katonai szolgálatról 4 a gyerekek születési anyakönyvi kivonata ♦ a Szociális Biztosító határozata arról, hogy módosították a házas­társa nyugdíjának összegét, mert ez az egyedüli bevételük ♦ igazolás az összes időszakról, amikor munkanélküli Segélyt ka­pott, vagy egyáltalán szerepelt a nyilvántartásban 4 hiteles dokumentum a munka­adódtól arról, mikortól meddig volt alkalmazott és része volt a nyugdíjbiztosítási rendszernek - a biztosítási időszak és a kivetési alap igazolásához szükség van ún. nyugdíjbiztosítási nyilvántartási lapra (evidenčný list dôchodkového zabezpečenia) 4- aki 1990. május 1 -je előtt olyan országban dolgozott, melyekkel Szlovákia nem kötött szerződést a szociális biztosításról, igazolást kell bemutatnia az akkori munkaadótól, hogy mennyi ideig dolgozott nála 4 aki uniós tagállamban, illetve olyan országban dolgozott, me­lyekkel Szlovákia szerződést kötött a szociális biztosításról, a nyugdíj- kérvényhez csatolhatj a - de nem kötelező - az igazolásokat az egyes országokban szerzett biztosítási időszakokról; a biztonság kedvéért azonban érdemes megőrizni a mun­kaszerződéseket, fizetési szalago­kat, a munkaadótól származó iga­zolásokat, előre nem látható bonyo­dalmak esetén ez jól jöhet, viszont nem kell az idegen nyelvű iratokat szlovákra fordíttatni 4 akinek bírósági ítélet vagy vég­rehajtói határozat alapján fizetési kötelezettsége van, annak nyugdíj­kérelméhez csatolni kell az érvényes határozatot és igazolást az eddig törlesztett részletekről 4 a kérvényben feltüntetett adato­kat hiteles iratokkal kell alátámasz­tani - vagy eredeti, vagy közjegyző által hitelesített okmányokra van szükség. 8. A nyugdíjat készpénzben vagy banki átutalással fizetik ki. Ha nem kér más fizetési módot, bank­számlát kell nyitni, erről igazolást kell csatolni a nyugdíjkérvényhez. 9. Aki Szlovákiától külföldre igé­nyel nyugdíjat, de olyan országban él, melyre vonatkoznak az uniós koordinációs rendeletek, ugyanúgy - azaz előre - fizetik ki a havi járan­dóságot, mint a Szlovákiában élők­nek. Ha olyan országról van szó, melyre nem vonatkoznak a koordi­nációs rendeletek, a biztosító utólag, három hónapra visszamenőleg az­után folyósítja a nyugdíjat, miután igazolták, hogy a jogosult személy még életben van. A 2. pillérből jó­váhagyott járandóságot egy hónapra visszamenőleg fizetik ki (pl. a már­ciusban aláírt szerződés április 1- jétől érvényes, és az áprilisi nyug­díjat májusban folyósítják). 10. Mindennemű változást 8 na­pon belül kell jelenteni a Szociális Biztosítóban. (sza) A külföldi nyugdíj és a valorizáció B.SZENTGÁLI ANIKÓ Más összeggel emelik azok­nak a járandóságát, akik kül­földön (is) szereztek társada­lombiztosítási időszakot. Ilyen esetben nem a törvénybe fog­lalt teljes összeggel egészítik ki a nyugdíjat, hanem a koráb­ban meghatározott nyugdíjhányadnak megfelelő mértékben. Aki pályafutása során több uniós országban dolgozott, feltehetően mindegyikből kap nyugdíjat. Ilyen esetben a nyugdíjaztatásra vonatko­zó kérvényt elég csak az egyik or­szág illetékes nyugdíjhatóságánál benyújtani - ott, ahol a nyugdíjigény benyújtásakor éppen él, vagy ahol utoljára dolgozott. A szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező biztosított a Szociális Biztosító lakhely szerint illetékes kirendeltségében nyújtja be nyug­díjigényét. A kérvényben feltünteti, hogy külföldön is dolgozott - olyan országban, melyre vonatkoznak az uniós koordinációs előírások, illetve olyanban, melyekkel Szlovákia nemzetközi szerződést kötött. Az SP a Szlovákiában szerzett biztosítási időszak alapján kiszámolja a szlo­vákiai nyugdíjat. Ha az itt ledolgo­zott évek alapján nem lenne jogosult járandóságra, figyelembe veszik a külföldön ledolgozott éveket is. Vagyis összeadják a különböző or­szágokban ledolgozott éveket, és ki­számítják, mekkora nyugdíjat kelle­ne folyósítani abban az esetben, ha az igénylő egész idő alatt a hatóság he­lye szerinti ország nyugdíjbiztosítási rendszerébe fizetett volna járulékot. Az így kiszámított összeg az ún. el­méleti járandóság. Utána megnézik, az illető ténylegesen mennyi ideig volt biztosított az adott országban, és az elméleti járandóságból kiszámít­ják az ún. arányos nyugdíjat. A Szo­ciális Biztosító egyrészt meghatá­rozza, majd ügyfele számára elkezdi folyósítani a teljes vagy részleges arányos öregségi nyugdíjat, más­részt felveszi a kapcsolatot a külföl­di nyugdíjhatósággal, és ügyfele számára onnan is igényel nyugdíjat. A külföldi hivatal az ottani előírások szerint elbírálja a nyugdíjigényt, s az eredményről írásban tájékoztatja az érintett személyt. Ideális esetben az összes országból, melyekben az igénylő dolgozott, folyósítanak a le­dolgozott éveknek megfelelő nyug­díjhányadot. Most januárban a Szlo­vákiában jóváhagyott nyugdíjhá­nyadot valorizálják arányosan. A külföldi nyugdíjhányad esetleges emeléséről az adott külföldi nyug­díjhatóságnál lehet érdeklődni, (sza) Remény a „régi” nyugdíj asoknak Pozsony. A szociális ügyi mi­nisztérium a legidősebb kis­nyugdíjasokkal kapcsolatban is tervez változásokat. Azoknak változik majd a nyugdíja, akik még 2004 januátja előtt vonul­tak nyugállományba, és a régi norma szerint számolták ki a já­randóságukat. Akkor a rendszer még szolidárisabb volt, vagyis a magasabb fizetésűek nyugdíját nagyobb mértékben csökkentet­ték, pontosabban nem vették fi­gyelembe a bevételek teljes nagyságát. Az új nyugdíjasokkal összevetve az átlagnál jobban keresők lényegesen alacsonyabb összeget kapnak havonta. A kormány úgy döntött, átszámol­ja ezeknek az úgynevezett régi nyugdíjasoknak a nyugdíját. Eredetileg úgy tervezték, hogy a vonatkozó törvény jövő év kö­zepétől lép életbe, a Smer leg­újabb népjóléti csomagja szerint azonban a változás csak 2017 végére esedékes, vagyis az át­számítás 2018 januáijában kez­dődhet. Az biztos, hogy a leg­idősebb nyugdíjasokkal kezdik, s ugyancsak biztosra vehető, hogy visszamenőleg csak a tör­vény hatályba lépésétől fogják átértékelni a járandóságokat, vagyis a 2004 óta eltelt évekért nem üzemek különbözetet. Az intézkedés mintegy 100 ezer idős személyt fog érinteni, akik átla­gosan 50 eurós emelésre számít­hatnak majd. (sza) A járadék típusai Öregségi nyugdíj Öregségi nyugdíjba vonulhat az, aki legalább 15 év társada­lombiztosítási időszakkal ren­delkezik, és elérte a nyugdíjkor­határt, ami férfiak és nők eseté­ben egyaránt 62 év. Jelenleg egy átmeneti időszak van érvény­ben, a 62 éves korhatár az 1946 után született férfiakra és az 1962 után született nőkre vonat­kozik (bizonyos esetekben a ko­rábban született nőkre is, a gyer­mekek számától függően). An­nak a biztosítottnak, aki 2004. január 1. és 2007. december 31. között érte el a nyugdíjkorha­tárt, elég csak 10 év biztosítási időszakot kimutatnia. Korengedményes nyugdíj Korengedményes nyugdíjba mehet az a nem pénztártag, aki legalább 15 évet ledolgozott, legfeljebb 2 év hiányzik a nyug­díjkorhatár eléréséhez, valamint a biztosító által megállapított korengedményes járandóság összege magasabb, mint a lét­minimum (jelenleg 198,09 euró) 1,2-szerese (237,80 euró). Kor- engedményes nyugdíjra jogo­sult az a pénztártag is, aki ugyancsak ledolgozott legalább 15 évet, legtöbb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatár eléréséhez, és a megállapított járandósága összege magasabb, mint a lét­minimum 0,6-szorosa (118,854 euró). Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjat az kaphat, akinek hosszan tartó rossz egészségi állapota miatt a munkaképessége jelentősen csökkent. Ezt százalékban feje­zik ki. Megvizsgálják, hogy egy- egy funkciózavar és betegség milyen mértékben befolyásolja a munkavégzést. Akinek több be­tegsége van, mindegyik eseté­ben kiszámolják a munkaképes­ség csökkenésének mértékét, ám az egyes százalékokat nem ad­ják össze. Rokkantnyugdíjassá csak olyan személyt minősít­hetnek, akinek egyetlen beteg­ség következtében több, mint 40 százalékkal csökkent a munka- képessége. Özvegyi nyugdíj Az özvegyi nyugdíjat az el­hunyt személy házastársának folyósítják. A juttatásra az jogo­sult, akinek a házastársának a haláláig folyósították az öregsé­gi, korengedményes vagy rok­kantsági nyugdíjat, illetve jogo­sultságot szerzett a járandóság­ra, vagy munkabaleset, esetleg a munkahelyén szerzett betegség következtében halt meg. Árvaellátás Annak folyósítják, akinek meghalt a szülője vagy az örök- befogadója. Nevelőszülők után nem jár árvasági nyugdíj. A jut­tatásra olyan eltartott gyermek jogosult, aki szülőjének vagy örökbefogadójának a haláláig folyósították az öregségi, kor- engedményes vagy rokkantsági nyugdíjat, vagy ha még nem ka­pott nyugdíjat, de már jogosult­ságot szerzett rá, illetve ha mun­kabaleset, esetleg a munkahe­lyén szerzett betegség követ­keztében halt meg. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents