Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-22 / 296. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. december 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Révbe ért a komp Másképp fest ugyanaz a komp az egyik és a másik partról CZAJLIK KATALIN iután a napokban megtudtuk Robert Fico kormányfőtől, hogy vége a politikai korrektségnek, s jaj minden romá­nak, aki visszaél a szociális juttatá­sokkal, s megtudtuk Andrej Danko házelnöktől, hogy Szlovákiában fel­tétlenül be kell tiltani a burkát, most azt is megtudtuk, hogy a rendőrség alapos vizsgálat után arra jutott, hogy minden rendben volt a vajkai komp ügyében. Legalább tudjuk, hogy a kormány tisztában van vele, mik az igazán fontos problémák, s ennek megfelelően jár el. Hogy a kormánykoalíciónak most része egy olyan párt is, amely a vá­lasztások előtt élesen bírálta az új komp üzemeltetésére kiírt pályáza­tot, szabálytalanságokról és pazar­lásról beszélt? A Híd ma már nem ilyen beszédes az ügyben, például Sólymos miniszter, akinek a tárcájá­hoz tartozik a dolog, nem akarta kommentálni a rendőrség döntését. Érsek Arpád, aki a választások előtt maga hívta fel a figyelmet a komp ügyére, most nyugtázza: döntött a rendőrség, nincs mit tenni. Tulajdonképpen nem is nagyon lehet csodálkozni a hidas politikusok reakcióján. Mert mit is lehetne erre mondani, félretéve a politikai kor­rektséget, ahogy azt a miniszterelnök meghirdette? Mondjuk ilyesmit: a vajkai komp ügyében nyilvánvaló a csalás, s nyilvánvaló a rendőrség in­díttatása is, amely nem látja a sza­bálytalanságokat. Elfogadhatatlan, hogy a bűnüldöző szervek politikai alapon fedezik a törvénysértést és a közpénzek pazarlását. Mindenkinek világos, hogy a Hídtól nem várhatunk hasonlóan határozott állásfoglalást, hiszen an­nak beláthatatlan következményei lennének. Mert akkor ugyanilyen keménynek kellene lenni a Baštemák-botrány és a többi kor­rupciós ügy kapcsán is. Ami a kor­mánykoalíció végét is jelenthetné, vagy horrible dictu azt, hogy végre beindulna Szlovákiában a valódi igazságszolgáltatás, és a legnagyobb halakat sem kíméli. Ám ez egyesek számára még a kormány bukásánál is hajmeresztőbb alternatíva. Szóval, készüljünk fel a hasonló hárításokra, s arra, hogy a korrupci­ós ügyekben a rendőrség hosszas kivizsgálás után sem talál majd semmi kivetnivalót. Ezzel párhuza­mosan logikusan keményíteni kell a retorikát a migránsok, a romák, az újságíró prostik, a liberális demok­rácia s még isten tudja, ki ellen. A Smer számára már nincs visszaút, a preferenciák csökkennek, egyetlen megoldás a frontális támadás. Nagy kérdés, hogy a Híd hogyan tud kila­vírozni ebből a szorításból, ahol a Smer a megmaradásért küzd, az SNS pedig csak azt várja, mikor foglalhatja el a legnagyobb kor­mánypárt pozícióit. Ebben a hely­zetben kell a Hídnak úgy manőve­reznie, hogy egyrészt megtartsa a kormányt és saját arcát is. Nem lesz könnyű feladat. Adventi töredékek FINTA MÁRK dventus Domini, az Úr eljövetele. Az év végi békesség, vára­kozás és megtisztulás időszaka, mikor a fagy ürülékpáncélt dermeszt az egész évben bugyogó, bűzlő pöcegödör fölé, be­temeti a hó az emberiség szennyét-kormát, és a tavaszi olvadás majd elsodorja. Az élet mája és veséje. (jöjj el, és világosíts meg minket, kik sötétségben ülünk) Rothadó fehérjehalmaz, zsidó csicska vagy, se több, se kevesebb - írja egy kommentelő egy jegyzetem alá, melyben arra próbálom felhívni a fi­gyelmet, mennyire nem tudjuk beilleszteni a világképünkbe a háborút, annak résztvevőit és áldozatait. Szinte árad belőle az irántam érzett gyűlölet - úgy tűnik, nem illik a világképébe, hogy valaki az ember szint­jén emlékezik meg az emberekről. Egy másik kommentelő arról beszél, én és a fajtám okoztuk az aleppói mészárlást. Hajlok rá, hogy igaza van. Én, és a fajtám, az ember. Hátranézek, de Uriel arkangyal még nem áll mögöt­tem a lángpallossal. (jöjj el, és taníts meg minket az okosság útjaira) Köztiszteletben álló tanár posztói a közösségi oldalra egy kurucinfós videót, melyen szemtelen pubi kölykök ordítoznak és gusztustalankodnak egy tanórán. A srácok többsége roma. A meglehetősen vehemens termé­szetű pedagógus azt kérdezi, hisz-e még valaki a felzárkóztatási progra­mokban. Egy kommentelője szerint ki kellene irtani ezeket a gyerekeket, csatlakozik hozzá egy másik is, szerinte már most szét kellene lőni a fejü­ket. Az Európa keresztény gyökereit védő, magyarságát és emberségét mindig kiemelő tanár nem szól közbe, hogy álljon meg a menet, nem a gyerekgyilkosság a megoldás, azt talán valahol máshol kellene keresni, (jöjj el, és vezesd ki a börtön házából a bilincsbe verteket) Sűrű, setét az éj, csendesen bagózom az erkélyen - rossz szokás. A szomszéd kocsmából fiatal nő igyekszik hazarángatni élettársát. Hangosan veszekednek. Csak mondatfoszlányokat kapok el, isten ments, hogy má­sok magánéletébe avatkozzak. Mikor a nő - feje köré glóriát von az utca­lámpa fénye—számon kéri a férfin, hogy már megint takony részeg, az dühöngve akkorát rúg a hátába vesetájt, hogy a második emeleten is fáj. Az asszonyka felsikolt, a férfi karon ragadja. Felkapom a cipőm, indulok lefelé a lépcsőn, de mire odaérek, elnyeli őket a lakótelep gyomra. Re­ménykedem, hogy nincsenek gyerekeik, de valószínűleg vannak. És az is valószínű, hogy az asszony főzi másnap reggel is a kávét az „urának”. (jöjj el, és mentsd meg az embert, kit a porból alkottál) Aleppóban férfiak, nők, gyerekek halnak meg, sikítva, reménytelenül, borzalmas halállal. Berlinben boldog karácsonyi vásározók halnak meg borzalmas halállal egy soktonnás fémszömyeteg kerekei alatt. Párizsban tavaly koncertre járó fiatalok, Brüsszelben utazók, Nizzában nyári estét élvező emberek haltak meg borzalmas, értelmetlen halállal. „Ha nem en­geded be a menekülteket, szívtelen dög vagy, ha beengeded őket, kamion­nal hajtanak át az életeden” - mondja egy kultúraszervező. Tudja, hogy a menekültek 99 százaléka rettegett a hazájában, de elhozták a rettegést ide is - véli. A kollektív bűnösség elvének legismertebb hazai alkalmazója, Edvard Beneš elmosolyodik sírjában, és helyeslőén int csontkezével. Advent, 2016. Adventus Domini, az Úr eljövetele. Ideje lenne már, hogy megérkezz. FIGYELŐ Az oroszok pénzelik Marino Le Pent Az amerikai hírszerzés azt gyanít­ja, Marine Le Pen ismét orosz for­rásból finanszírozza a kampányát: a jövő tavaszi elnökválasztásra a Nemzeti Front elnöke és államfő­jelöltje 30 millió dolláros hitelt ka­pott Moszkvától - értesült a Le Canard Enchainé. A francia hetilap forrásként Mike Turner amerikai képviselőt jelölte meg. (MTI) Minden út Berlinbe vezet N émetország iszonyatos nyomás alatt áll. A közel egymillió menedékkérő kiváló toborzási terep az iszlamistáknak, online radikalizál- ható tömeg, de messze nem csak er­ről van szó. Múlt héten Ludwigsha- fenben robbantott volna a karácsonyi vásáron egy 12 éves gyerek, az pedig a nyomást érzékelteti, hogy pár hete lebukott egy férfi a német elhárítás­nál, aki kapcsolatban állt az Iszlám Állammal. Angela Merkelnek nincs más választása, mint a látványos re­agálás. Kampányidőszak kezdődik. Mehet a „több pénzt a titkosszolgá­latnak” típusú megelőzés és meg­próbálhatja szigorítani a menekül­tekre vonatkozó szabályokat, ezt egyébként is sokan követelik. Ennél azonban összetettebb a probléma. Milyen szabályok vonatkoznak e milliós tömegre? Például a Dublin III rendelet, amely feljogosít bármely uniós tagállamot arra, hogy vissza­küldje a menedékkérőt az első tagál­lamba, ahol az belépett az unió terü­letére. Vajon hány magyarországi ujjlenyomatvétel és regisztráció tör­tént? Ok jogszerűen Budapestre küldhetőek, ez nem kvóta kérdése. Ez olyan politikai adu, amelyet Mer­kel, ha sarokba szorítják, kénytelen lehet előhúzni, hogy a választóinak megmutassa, keményen lép fel. Ha innen nézzük, rögtön más a kvótaügy berlini perspektívája, hiszen az a pu­hább megoldás Merkelék számára. Nem a schengeni külső tagállamokat büntetnék a dublini rendelet alkal­mazásával - tehát Magyarországot is - hanem az összes tagállam közt osztanák szét a menedékkérelem el­bírálására várókat. Ez egyébként azt is jelenti, hogy ezek az országok nemcsak a várakozási idő alatt osz­toznak a terheken, de együtt sokkal gyorsabb a visszafordítás művelete is, nemcsak német repülőterekről in­dulnának gépek Kabul felé. De terroristák lesznek. Merényle­tek akkor is lesznek, ha a menedék­kérők sorsa valahogy rendeződik. A saját állampolgárok közül kikerült iszlamista radikálisok, a Közel- Keletről visszatérők. Pár száz min­denre elszánt harcos bőven elég, hogy több százmillió európai életét keserítse évekig. És az Iszlám Állam sem lesz teljesen soha felszámolva. Európának csak akkor lesz beleszó­lása a közel-keleti rendezésbe, ha képes lesz az orosz, vagy még inkább az amerikai nagyságrendben beavat­kozni. No, ettől fényévekre vagyunk. Ami igazán izgalmas nekünk is, hogy a németek hogyan reagálnak a titkosszolgálati hatáskörök lehetsé­ges bővítésére. A merényletek Fran­ciaországban rendkívüli állapotot hoztak, Belgiumban a szolgálatok hatásköreit adták vissza. Németor­szág eddig az online privát szféra védőbástyája volt. Ha elengedi ezt a fonalat, akkor akár uniós jogsza­bályba önthetik a privát zóna szűkítését, ez felénk is érezhető kö­vetkezményekkel járna, Közép- Európa vezetői közül sokan örülné­nek ennek. De a titkosszolgálati együttműködés nagyon érzékeny te­rület, itt mindig lassú a haladás. Per­sze ez is csak spekuláció arról, hogy a politikai tanácsadóknak mi jut az eszébe, amikor a választóknak ma­gyarázni kell a terrorizmus, a demo­gráfia, a geopolitika és az ipari mu­tatók összefüggéseit. A német vá­lasztási eredmények az egész unió sorsát alapjaiban határozzák meg. Berlin nem akaija az összes tagálla­mot a menedékkérők kapcsán magá­ra haragítani. A gazdasági érdek meghaladhatja a szolidaritás iránti igényt, és inkább folytatja a kereske­dést a tagállamokkal. A német üzleti elit nem teszi kockára európai elő- kertjeit... Géppuskák vigyázzák a Jézuskát

Next

/
Thumbnails
Contents