Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-20 / 294. szám, kedd
8 I RÖVIDEN Kubai ellenzékieket állítottak elő Havanna. Többtucatnyi ellenzékit állítottak elő Kubában, a rendőrség megakadályozott két tüntetést is, amelyen a politikai bebörtönzöttek szabadon engedését követelték volna. Ellenzékiek szerint vasárnap a fővárosban, Havannában, valamint Santiago de Cubában és Palma Sori- anóban összesen 42 ellenzékit gyűjtöttek be a hatóságok. A kubai kommunista vezetés tagadja, hogy az országban politikai foglyok lennének, álláspontja szerint csak azok az ellenzékiek ülnek rács mögött, akik bűncselekményt követtek el. (MTI) Lövöldözés a jordán Ka rak várénál Altimán. Tízre emelkedett a tűzharc halálos áldozatainak száma, amelyet fegyveres túsz- ejtők és a rendőrség vívott egymással a dél-jordániai Karak város központjában és annak középkori várában. A jordániai biztonsági erőknek sikerült kiszabadítaniuk a csapdába esett turistákat. A halálos áldozatok közül hét rendőr, kettő jordániai civil, egy pedig egy kanadai turistanő. A tűzharc sebesültjei közül legalább 29 embert kórházba kellett vinni, többnek súlyos az állapota. (MTI) Felállt a libanoni egységkormány Bejrút. Megalakult Libanonban az új nemzeti egységkormány a szunnita muzulmán Szaad Haríri korábbi miniszterelnök vezetésével. Michel Aoun államfő jóváhagyta a 30 fős kabinet összetételét, de a parlamentnek még szavaznia kell róla. A bejelentés után Haríri közölte: legfontosabb feladatának tartja, hogy megvédje az országot a szomszédos Szíriában dúló polgárháború kedvezőtlen hatásaitól. A nemzeti egységkormány megalakulása fontos lépés a szíriai háborúval összefüggésbe hozható, két éve tartó belpolitikai válság rendezésében. A keresztények és a muzulmánok közötti nézeteltérések miatt az országnak két éven át nem volt elnöke. (MTI) Bukaresti kormányalakítás Bukarest. A közös kormányzásról írt alá koalíciós megállapodást tegnap a romániai választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE). Lemondott lejáró parlamenti mandátumáról Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, újabb mandátumának törvényességét viszont megkérdőjelezték a jobboldali pártok. A pártelnök gesztusával azt akarta bebizonyítani, hogy nem érdekelt a törvényhozóknak járó, sok vihart kavart speciális nyugdíj-kiegészítésben, azt ugyanis csak azok a honatyák kérvényezhetik, akik legalább egy teljes, négyéves mandátumot kitöltenek. (MTI) KÜLFÖLD 2016. december 20. | www.ujszo.com Tovább tüntetnek a lengyelek Varsóban négy napja folyik a tiltakozás a szejm épületénél, tartós politikai konfliktus lehet Napokótaa médiaszabadságáérttüntetnekVarsóban (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Lengyelországban folytatódnak a kormány- ellenes tüntetések, miközben a kabinet azzal vádolja az ellenzéket, hogy „illegális médon meg akarja szerezni a hatalmat". A tiltakozás amiatt robbant ki, hogy a hatóságok korlátoznák az újságírók belépését a parlamentbe. Varsóban már négy napja folyik a tiltakozás a szejm épületénél, ahol a kormányellenes tiltakozók a hétvégén blokkolták a bejutást a parlamentbe, miközben néhány tucat ellenzéki képviselő ülősztrájkot folytatott. Szombaton a bejutást akadályozókat végül a rendőrség könnygáz bevetésével mozdította el, ami után Jaroslaw Kaczynski, a kormányzójobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke és Beata Szydlo miniszterelnök kocsija szabadon elhagyhatta az épületet. A megmozdulás azután kezdődött, hogy a kormány közölte: korlátozni fogja, hogy hány újságíró léphet be a törvény- hozás épületébe, és hogy ezentúl csak öt tévécsatorna közvetíthet az épületből. A tiltakozók szerint a kormánypárti képviselők emellett illegálisan szavazták meg a jövő évi költségvetést, mert a voksolást nem a parlamenti ülésteremben tartották meg és a szavazásra nem engedték be a médiát. A parlamenti elnök viszont azután döntött így, hogy a sajtót korlátozó döntés miatt ellenzéki képviselők foglalták el a pódiumot. A tüntetőket gumilövedékekkel megtöltött fegyvert viselő rohamrendőrök fogták gyűrűbe, tavaly óta ez volt a legnagyobb tiltakozás, amivel a jobboldali lengyel kormány szembenézett. Andrzej Duda államfő a helyzet rendezéséről tárgyalt az ellenzéki pártok vezetőivel. A lengyel média hírt adott arról, hogy Krakkóban kormányellenes tüntetők megpróbálták lezárni a Wawel várhoz vezető utat, ahova a PiS tagjai érkeztek, hogy megemlékezzenek az ottani székesegyházban nyugvó Lech Kaczynski néhai elnökről és feleségéről, akik a hat évvel ezelőtti szmolenszki légi katasztrófában vesztették életüket. A TVN24 tévé élő adásban közvetítette, amint a tüntetők útját állták Riszard Terlecki politikus gépkocsijának, és azt kiáltozták, hogy ő „áruló”. A megemlékezés után is gondok támadtak, a rendőröknek kordont kellett vonniuk az út mentén. A lengyel sajtó a belpolitikai konfliktus folytatódására számít. A Gazeta Wyborcza liberális lap szerint a PiS kormányra lépése óta eltelt 14 hónapban Kaczynski a parlamenti többséggel, a kormánnyal és az államfővel a háta mögött a demokrácia súlyos válságát robbantotta ki. (MTI, infoR) Tegnap ezrek távozhattak Aleppó keleti részéből Vasárnap éjfél óta több mint 4500-an hagyták el Kelet-Aleppót (Tasr/ap) Ezrek távozhattak buszokkal tegnap a szíriai Aleppó keleti részéből az ellenzéki fegyveresek kezén levő vidéki, a várostól nyugatra eső területekre. Reggel 50 busz és kát mentőautó szállított el embereket a lázadók szűk kelet-aleppói területéről. Damaszkusz. Ezzel egy időben Idlíb várostól északra tíz busz indult el a felkelők által évek óta ostromlott Kefraja és al-Fúá síita településről. Ezekkel a buszokkal Aleppónak a kormányerők kezén levő negyedeibe vitték az embereket. A szíriai hadsereg és szövetségesei a Kelet- Aleppóban rekedt több ezer lázadó és családtagjaik evakuálásának előfeltételeként szabták meg, hogy azzal párhuzamosan a civilek elhagyhassák Kefraját és al-Fúát. A 7 éves Baňa Alabed, aki a Twitteren keresztül írt szívfacsaró üzeneteket a világnak az ostrom alatt álló Aleppóból, is kijutott a porig rombolt városrészből. A felkelőknek szombaton sikerült megállapodniuk a kormányt támogató erőkkel arról, hogy családtagjaikkal együtt elhagyhatják Aleppó keleti negyedét. Az evakuálás azonban vasárnap elakadt, miután támadás ért több - még utasok nélküli - buszt, amelyeket Kefraja és al-Fúá településre küldtek. A kormánypárti Mayadeen szír tévécsatorna szerint a magát korábban an-Núszra frontnak nevező lázadócsoport támadta meg a járműveket, a felkelők azonban ezt tagadták. Az incidens miatt egy ideig úgy tűnt, hogy az Oroszország és Törökország közötti intenzív egyeztetések eredményeként megszületett evakuálási megállapodás kútba esett, az emberek kimenekítésére indított több tucat busz órákig vesztegelt olyan területen, amelyet nem uralnak sem a kormányerők, sem a felkelők. Egy-egy buszon mintegy 70 utas volt élelem és víz nélkül. Hétfőre virradóra aztán folytatódott a kelet-aleppói evakuálás. Egyhangúlag elfogadta tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a kelet-aleppói evakuálás ellenőrzéséről szóló francia határozattervezetet, amelynek értelmében nemzetközi megfigyelőket küldenének a kimenekítési folyamat felügyeletére és a városrészben maradt civilek védelmének biztosítására. (MTI) Az ukrán fegyveres erők öt tagja vesztette életét, 6 pedig megsebesült, amikor az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok heves támadást intéztek állásuk ellen Luhanszk körzetében. A Luhanszktól 80 km-re nyugatra fekvő Novoolekszandrlvka településnél lévő állásra mértek csapást a szakadárok gránátvetőkkel és golyószórókkal, majd nagy kaliberű tüzérségi fegyverekkel, hogy az első védelmi vonalban lévő katonákat visszavonulásra kényszerítsék. Mintegy kétórás tűzharc bontakozott ki a szemben álló csapatok között, végül az ukrán erők tagjai visszaverték a támadókat. Az ukrán hadsereg felderítői szerint a szakadárok közül mintegy húszán vesztették életüket, (tasr/ap) Trumpról döntő elektorok Washington. Bár az amerikai elnökválasztás óta már bő 5 hét eltelt, Donald Trump pedig összeállította a leendő kabinetjét, miközben rátaposott Kína legérzékenyebb pontjára, de valójában csak tegnap ült össze az elektori kollégium, amin kőbe vésték a győzelmét, és hivatalossá tették, hogy január 20-án őt iktatják be az US A 45. elnökének. November 8-án nem az összesen leadott szavazat számított (ezt a párharcot egyébként Hillary Clinton nyerte), hanem az egyes államok megnyerésével elektorokat szereztek a jelöltek. Ez az összesen 538 ember szavazott formálisan is Barack Obama utódjáról, de nem egy helyen, hanem mindenki saját államának helyi törvényhozásában. Az elnökséghez 270 elektorra van szükség, Trump végül 306-ot szerzett, Clinton pedig 232 elektort gyűjtött be. A demokrata jelöltre leadott több szavazat miatt a szokásosnál jóval nagyobb volt a felhajtás az elmúlt időszakban az elektorok körül. Azonban csak egy republikánus elektor jelezte nyilvánosan, hogy lázadni fog Trump ellen. Feszültséget okoztak a médiában megjelent hírek is, amelyek szerint Oroszország - kifejezetten Trump érdekében - hackertámadá- sokkal próbált beavatkozni az elnökválasztás folyamatába. A novemberi választást követő hetekben az emberek több elektort e- mailekkel és telefonhívásokkal bombáztak, és azt követelték tőlük, hogy ne Trumpra szavazzanak. Arra viszont még nem volt példa, hogy az elektorok lázadása miatt nem a győztes elnököt iktatták volna be. 29 szövetségi államban az elektoroknak kötelező az adott államban nyertes elnökjelöltre voksolni, igaz, aki átszavaz, az csupán szimbolikus pénzbírságban részesül. Az elektori szavazás eredményét január 6-án közlik a kongresszussal. (Index, MTI)
