Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-20 / 294. szám, kedd
www.ujszo.com I 2016. december 20. KÓZELET I 3 A kisebbségek elítélték Fico kirohanását A kisebbségek képviselői szerint a kulturális minisztérium kihagyta őket a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény előkészítéséből, Bukovszky László (a felvételen) kisebbségi kormánybiztos elutasítja ezeket a vádakat (TASR-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A kormány kisebbségi bizottsága határozatban ítélte el Robert Fico miniszterelnöknek a romák címére tett megjegyzéseit. A testület pénteki ülésén a Kisebbségi Kulturális Alaprél szélé törvénytervezettel is foglalkoztak. A kormány kisebbségi képviselőkből álló tanácsadó testületé határozatban ítélte el Robert Fico kijelentéseit, a miniszterelnök ugyanis a Smer kongresszusán azt állította, hogy a romák visszaélnek a szociális támogatások rendszerével, meghirdette a „politikai korrektség” végét és védte a romák ellen rendőri brutalitást. „A jelenlévő kisebbségek képviselői támogatták a miniszterelnök kijelentéseit elítélő határozatot” - tájékoztatta lapunkat Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője. A magyar és a cseh kisebbség képviselői tiltakoztak amiatt is, mert úgy érzik, a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény előkészítése során a kulturális minisztérium mellőzte őket. Sajnálatosnak tartják, hogy a törvény előkészítési folyamatban nem vették figyelembe a magyar és a cseh kisebbség észrevételeit. „A magyar és a cseh kisebbség képviselői kifogásolták, hogy a bizottságon belüli egyeztetési eljárás során több javaslatukra sem kaptak érdemi választ a kulturális tárcától” - mondta lapunknak Tokár. Elsősorban a támogatás elosztásának arányait kifogásolták, a magyar kisebbség kapná a teljes összeg 53%-át. A kulturális tárca indoklása szerint a támogatás elosztásánál az egyes kisebbségek számaránya volt a meghatározó a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Az elosztás azonban nem volt automatikus, tekintettel voltak arra, hogy hányán vallják magukat az adott nemzetiséghez tartozónak, hányán nevezték anyanyelvűknek az adott kisebbség nyelvét, és bizonyos esetben a valláshoz tartozást is mérlegelték. A roma kisebbség esetében a nép- számlálás mellett a Roma Atlasz 2013 felmérés eredményeire is tekintettel voltak. A végeredmény alapján a magyar kisebbség az összeg 53 százalékát fordíthatja kulturális aktivitásaira, ami 4,07 millió euró éves támogatást jelent. A második legnagyobb támogatást - az összeg 22,4%-át, 1,72 millió eurót - a roma kisebbség szervezetei kapják kulturális tevékenységre, esetükben a minisztérium a Roma Atlasz és a népszámlálás összevetése alapján mintegy 215 ezres lélekszámot vett figyelembe. Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos szerint a kulturális tárca reagált a kisebbségek javaslataira. „A kulturális minisztérium válaszolt a megjegyzéseikre, és mivel még tart a törvény tárcaközi egyeztetése, még azon keresztül is eljuttathatják észrevételeiket” - mondta lapunknak Bukovszky László, a kormány kisebbségi ügyi kormánybiztosa, a bizottság elnöke. Tokár szerint azonban több esetben is hiányzott az érdemi indoklás. Az elutasított javaslataikat a tárcaközi egyeztetés során újra benyújtják a törvénytervezethez. A bizottság tárgyalt saját statútumának módosításáról is. „Kértük a kisebbségek képviselőinek javaslatait, ezeket most összegezzük, majd a bizottság januári ülésén kerülnek újra napirendre” - mondta Bukovszky. Lajčák: a pozsonyi csúcs volt az elnökség csúcsa Ivan Korčok, a külügyminisztérium államtitkára a szlovák elnökség eredményeként könyvelte el, hogy sikerült egyezséget kötni a barangolási díj (roaming) 2017. július 1-ei eltörléséről (sita felvétel) Szlovák bűnöző az Europol adventi naptárában Pozsony. Körözött bűnözők nevét és fényképét tartalmazó adventi kalendáriumot dolgozott ki az Európai Rendőri Hivatal (Europol). A rendőrszervezet december 1-jétől naponta egy- egy bűnöző képét teszi közzé virtuális adventi naptárában, a mai napra egy szlovák férfi, Marek Dániel jutott, akit a szlovák rendőrség a bankautomata- maffia ügyében keres. A rendőrség szerint Dániel a bűnbanda tagjaként több meat automata kifosztásán együttműködött Szlovákiában, Ausztriában és Csehországban. Az automatákat mindig pénzfeltöltés után rabolták ki. Ez aprólékos, folyamatos monitorozásnak köszönhető. A helyiségekbe, ahol az automaták voltak, vagy feszítő eszközökkel törtek be, vagy lopott, megfelelően erős és felszerelt autókkal hatoltak be, kitépve az automatákat a talajból. Az EU Most Wanted című adventi kalendáriumban szereplő bűnözőket már elítélték gyilkosságok, rablások, terrorcselekmények vagy illegális drogkereskedelem miatt, ám megszöktek az igazságszolgáltatás elől. „Azt reméljük, szép karácsonyi ajándékot adhatunk az állampolgároknak azzal, hogy újabb szökött bűnözőket kapunk el” - mondta Gerald Hesztera, a hágai központú szervezet szóvivője. Mióta januárban elindult a szervezet körözött bűnözőket listázó honlapja, 24 elkövetőt sikerült elkapni, közülük kilencet közvetlenül a honlap vagy a közösségi oldalak felhasználóinak segítségével. Európában több mint 50 elkövető szerepel a legkeresettebb bűnözők listáján, ezek közül válogattak ki 24-et az adventi naptárba. (TASR, MTI) ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................. ö sszességében zökkenőmentesen, problémák nélkül zajlott Szlovákia féléves, soros elnöksége az Eurépai Unió Tanácsában. A szlovák politikusok ás Brüsszel elégedettek, ám a legfontosabb kérdésben, a közös menekültpolitika elfogadásában nem törtánt előrelépés. Miroslav Lajčák külügyminiszter hétvégi értékelőjében azt mondta, jó érzésekkel adják át a stafétát Máltának, melynek elnöksége januárban kezdődik. „Fantasztikus, pozitív tapasztalat volt” - mondta a szlovák diplomácia vezetője, aki szerint konkrét, mérhető eredményekkel zárult a szlovák elnökség. Véleménye szerint vannak olyan eredmények is, melyek ugyan nem mérhetőek, ám nem kevésbé fontosak, például az, hogy a szlovák diplomaták, miniszterek és kormánytagok az utóbbi fél évben nagy tiszteletet harcoltak ki maguknak. A pozsonyi csúcs A legfontosabb eredménynek a pozsonyi csúcstalálkozót, és az úgynevezett „pozsonyi folyamatot” tartja, mely Máltán és Rómában folytatódik majd a jövő évben. Sikernek nevezte az Európai Határ- és Parti Őrség működésének elindulását és a párizsi klímaszerződés könnyű és zökkenőmentes ratifikálását is. Hasonlóan pozitívan értékelte az elnökséget Ivan Korčok, a területért felelős kormánymegbízott, aki a roaming 2017. július 1 -tői várható eltörlését emelte ki, és sikernek nevezte a 2017-es uniós költségvetés elfogadását is. A kormány- megbízott szerint sikerült leválasztani a brexitet a szlovák elnökségről, így az nem árnyékolta be azt. A szlovák elnökséget Andrej Kiska államfő is pozitívan értékelte - szerinte Szlovákia nagyon tisztességesen állt hozzá a lebonyolításhoz, és annak ellenére, hogy nehéz időszakban, a brexit idejében vette át az elnökséget, emelt fővel adja át a stafétát. A szlovák elnökségtől egyébként az európai válságok miatt nem vártak túl sokat - mondta a Sme napilapnak Agata Gostynska- Jakubowska, a brit Európai Reformközpont (CER) kutatóintézet szakértője. Sokan attól tartottak, hogy a szlovák elnökség elfoglult lesz, elsősorban a kormány migrációhoz való hozzáállása miatt. Fico azonban nézeteit nem erőltette túl feltűnően Brüsszelben - és bár sikerült elodáznia a vitát a menekültek elosztási mechanizmusáról, megoldási javaslatát a rugalmas szolidaritásról nem tudta átültetni tette hozzá a lapnak nyilatkozva Radko Hokovský, az Európai Értékek agytröszt munkatársa. Rugalmas szolidaritás A közös menekültpolitika megoldatlanságát tartják a legnagyobb problémának európai uniós képviselők is. Ivan Štefanec (KDH) szerint nem sikerült elfogadtatni a szeptemberi, rendkívüli pozsonyi csúcstalálkozó ismertetett szlovák javaslatot, az úgynevezett rugalmas vagy hatékony szolidaritást. Ez alatt Robert Fico mniszterelnök azt értette, hogy minden tagállam olyan formában járulna hozzá a menekültválság megoldásához, ahogyan az neki a legjobban megfelel. Megszüntetné a kötelező kvótamechanizmust, amely tavalyi elfogadása óta nem működik, vagyis nem kötelezné a tagállamokat bizonyos, minimális számú menekült befogadására sem. Monika Flašíková-Beňová, a Smer EP-képviselője, aki az utóbbi időben élesen bírálta pártját, úgy véli, Szlovákia jól teljesített. Ugyanakkor ő is azt emelte ki, hogy a menekültválság megoldására tett szlovák javaslatot nem fogadták el a tagállamok. Beüová szerint azzal, hogy januártól Málta veszi át az elnökséget, amely a menekültválság egyik frontországa, várható, hogy újra előtérbe kerülnek a kvóták. Pozitív tapasztalatnak tartja azonban azt, hogy a szlovák politikusok felfedezték az uniót. „Egy működőképes mechanizmusként látták, olyannak, ami nélkül nem működhet az ország. Remélem, hogy ez január 1-je után is így marad” - tette hozzá Flašíková- Beňová. (Sme, SITA, TASR, fm)
