Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-17 / 292. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON ■ 2016. DECEMBER 17. 31 „Terjed a Smer-féle arrogancia” MKP élesen bírálta a Híd kormányra lépését, és az SNS-szel kötött szövetség miatt nem ment el a Bugárék kezdeményezte politikai tárgyalásra. Időközben azonban szakpolitikai egyeztetésen már találkoztak a két párt politikusai. Menyhárt József pártelnök értékelte kérdéseinkre a kormányt. A hatalmon lévő kormánykoalíció a kompromisszumok kormányaként határozza meg magát, a Híd is azt a szerepét emeli ki, hogy kompromisz- szumok árán eredményeket érhet el a szlovákiai magyarok számára. Hogyan értékeli az MKP a kormánykoalíciónak ezt a kompromisszumos jellegét? Milyennek tartja az MKP a kormány arculatát? A jelenlegi kormánykoalíció Ja- nus-arcú: míg kifelé az egység látszatát igyekszik mutatni, sorra jönnek a hírek, hogy a háromtagúra zsugorodott koalíció egyikmásik tagja már kifelé kacsingat. A kompromisszumkészség és -keresés a politikában erény, ha nem elvtelen paktumok leplezésére szolgál. A kormányban kötött egyezségek hozadékát a kormánypártok nyerik ilyenolyan pozíciók és politikai előnyök formájában, míg azok árát a választók fizetik meg. A Híd vezetői szerint jelenleg nincsenek olyan meghatározó politikai erők az országban, amelyek a reformpárti kormányzást lehetővé tennék. Hogyan látja az MKP, szükséges-e a reformpárti kormányzás, és ha igen, reális-e a közeljövő Szlovákiájában? Ha reformpárti kormányzáson jobboldali kormány- váltást értünk, az MKP kezdettől ezt szorgalmazta. A jelenlegi szlovák parlament sokkal inkább hasonlít egy keleti bazárra, mint az ország irányításával megbízott országházra. A kormány tagjai előszeretettel bizonygatják, hogy nincs más alternatíva, de ez számunkra nem lehet elég érv. E logikát követve Robert Ficót örökös miniszterelnökké kellene kikiáltani, ami, valljuk be, elég sötét jövőt fest. Bár a kormánykoalíció pártjai ezt szívesen letagadnák; ahhoz, hogy a politikai kultúra ide süllyedt, jelentős mértékben hozzájárultak. A Smer sorozatos korrupciós ügyei, az érintheteden kiskirályok sora, és az egy hét alatti 180 fokos fordulat a pártok választási ígéretei és cselekedetei közt, mind a választói bizalom elvesztésének és a politikai nihil megteremtésének melegágya. Tisztességesen működő demokráciákban a politikai doyenjei, a legnagyobb tapasztalattal bíró képviselők viselkedésükből fakadó tekintélyük által segítik elő a kulturált politikai diskurzust. Saját választóik becsapásával e tekintély végképp eltűnt, így kierőszakolt, rendnek titulált megrend- szabályozást próbálnak bevezetni. A kormányalakítás után a Híd vállalta, hogy szorgalmazni fogja a mérsékelt kormányzási stílust és kommunikációt Az MKP szerint ebben hogyan teljesít a Híd? Egyre inkább úgy tűnik, a koalíciós pártok nagyobb hatással vannak egymásra, mint azt gondolnák vagy szeretnék. A Smer- féle arrogancia villámgyorsan terjed a kormányzó pártok közt. A „mérsékelt kormányzási” stílus kimerül abban, hogy a három párt szúrós szemmel méregeti egymást, azt figyelve, ki mikor próbálja megrövidíteni a másikat. A látszategység fenntartása nem kevés energiát emészt fel, amit a közjó támogatására is fordíthatnának. (szalzo) az elemző. - A koalíciós partnerek tervei ugyan belefoglaltattak a kormányprogramba, ám úgy vélem, annak egésze korántsem egy, ideológiáktól átitatott dokumentum.” A Híd ideológiája A Híd ennek a koalíciónak az egyik legkiforrottabb ideológiával rendelkező tagja, programjában és kommunikációjában a jobboldali elvek dominálnak. Ugyanakkor például a párt programjának megalkotásában fontos szerepet játszó Ravasz Ábel baloldalinak vallja magát. „Az én baloldaliságom lényege, hogy szerintem a politika feladata lehetővé tenni, minél többen minél jobban éljünk, és a legszegényebb rétegeknek segítenünk kell - mondja erről Ravasz. - Ez nem mindig volt népszerű álláspont a reformpárti - különösen a jobboldali - körökben Szlovákiában, de van számos másik terület a gazdaságpolitikán kívül, ahol nagyobb a tartalmi egyezés köztem és a párt között. Ami összeköt minket, az az a fajta - bár ez ma szitokszóvá vált - liberalizmus, amely szerint az embereknek joguk van úgy élni, amilyenek, és az individualizmusnak is van tere.” Az alelnök szerint a Híd sok tekintetben egyszerre konzervatív és liberális. J Híd számára fontos a közösség is: a magyar közösség, de általában a polgárok közössége is. A pártelnök egy olyan személy, akinek a számára egyéb közösségek, a család, az egyház is fontosak, több hasonló politikus is van a pártban, miközben az egyéni jogokért is kiáll a párt. Nem mozdul ki semmilyen szélsőséges irányba, gazdaságpolitikájában sem olyan radikálisan jobboldali, mint mondjuk az SaS. Némi szociális szenzitivitása is van, ettől lesz igazi centrista párt” - állítja Ravasz. Van-e visszaút A Híd számára a kormánykoalícióba való belépés eddigi partnerválasztási stratégiájának gyökeres megváltoztatását jelentette. Gál Zsolt szerint már nincs visszaút a Híd számára. „Most már a Híd is abban érdekelt, hogy végigcsinálják ezt a ciklust - véli a politológus. - Az egyedüli, aki buktathat, az SNS, ha túlságosan megerősödik. Nagyon veszélyes helyzet állt tehát elő a Híd számára, ugyanis gyakorlatilag egy politikai hullával lépett koalícióra. Egyre inkább mutatko9t Nagyon veszélyes helyzet állt tehát elő a Híd számára, ugyanis gyakorlatilag egy politikai hullával lépett koalícióra. zik ugyanis, hogy a Smer elindult a lejtőn, már nem tudja megállítani a folyamatot, s az a sors vár rá, mint a HZDS-re vagy az SDKÚ-ra. A Híd számára fennáll a veszély, hogy szövetségese őt is magával húzza. Egyelőre nem ezt látjuk, de ugyanakkor nem tudjuk, mennyire stabil a párt választói bázisa, magyarán, hogy tényleg meggyőződésből tartanak ki a Híd mellett, vagy csak azért, mert nincs hova menniük. Erre akkor kapunk választ, ha megalakulnak azok a projektek, amelyeket az utóbbi hetekben bejelentettek, tehát a Stefitnko- féle Progresszív Szlovákia, Beblavý vagy Rybníček új pártja, illetve potenciálisan Kiska államfő formációja.” A Híd sikerességének fokmérője az lesz, mennyiben teljesíti a kormányprogramban foglaltakat, illetve hogyan tudja működtetni a kompetenciájába tartozó minisztériumokat, véli Hangácsi István. (Folytatás a következő oldalon.) Úgy is tűnhet, a Híd szerepvállalása ebben a koalícióban még jobban eltávolította az országot annak a lehetőségétől, hogy egy reformpárti kormány mégis hatalomra kerülhessen. Ravasz szerint azonban a reformpárti többség nem mutatkozik. J reformpártiságon itt azt a progresszív gondolkodást értem, amelynek a Dzurinda-kor- mányok voltak a hordozói - magyarázta a Híd alelnöke. - Most nem látszanak ezek az erők, inkább más típusú, nem standard pártok erősödnek. Ez egy világpolitikai tendencia is, a kilencvenes évek vége, kétezres évek eleje politikai igényeinek hordozói kikoptak, és egy másik stílus tör előre. Ezt is felfoghatjuk egyfajta reformként, de ez nem az a reform, amiben a Híd részt akar venni.” A kormány ideológiája Meghatározható-e egyáltalán egységes ideológiája ennek a kormánynak? Gál Zsolt szerint a harmadik Fico-kormánynak semmilyen konkrét világnézeti alapja nincs, és ebben a legfőbb szerepe a Smernek van. ,A mostani koalíció ékes példája annak, amikor nem számítanak sem az elvek, sem az ideológiák, hanem csak a hatalom - véli a politológus. - Ez talán a Smernél a legerőteljesebb, amelynek elemi érdeke volt a hatalom megtartása. A párt ugyanis fennállásától egy oligarchacsoport projektje, melynek célja, hogy bevételekhez és befolyáshoz juttassa a mecénásokat. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a párt hatalmon van. A másik tényező, amely arra kényszeríti a Smert, hogy mindenáron ragaszkodjon a hatalomhoz, az az úgynevezett romániai precedenstől való félelem, azaz, hogy az igazságszolgáltatás végre úgy kezd működni, ahogy kellene, s felelősségre vonják a nagy halakat. Nyilvánvaló, hogy amíg a Smer kormányzati pozícióban van, ennek nulla az esélye.” Hangácsi István szerint is egy elsősorban gyakorlatias jellegű koalícióról beszélhetünk. „Láthatóan felülrepre- zentáltan jelennek meg a Smer által képviselt célok és elvek, amelyek egyértelműen az előző egypárti kormányzati elképzelések folytatásán alapulnak, bizonyos egyezségekkel kiegészítve - magyarázza Hogy látja most az emberek viszonyulását a Híd szerepéhez? A Facebookon korábban elsősorban azok fejezték ki csalódottságukat, akiknek a pártja nem jutott be a parlamentbe vagy a kormányba. Az embereket a találkozóinkon mindig a konkrét dolgok érdeklik. De már a Facebookon is megjelennek olyan hangok, amelyek az eredmények miatt már elfogadják a döntésünket. Az elmúlt hét-nyolc hónapban számos olyan dolog sikerült, ami a második Dzurinda-kormány- ban húsz magyar képviselővel nem, már ezért is megérte. Mivel a Smer és az SNS az előző időszakban negatívan ivódott be az emberekbe, ezért volt a kezdeti kétkedés, de szerintem azt kellene értékelni, amit ez a kormány elvégez. Nehéz viszont értelmezni, amikor a magát jobboldalinak tartó Híd például az állami IC-já- ratokat visszaállító intézkedést hajtja végre, ami az SNS programjának a része. Ezt úgy is meg lehet fordítani, hogy hogyan értékelnénk az SNS oktatási miniszterét, hiszen ö nyújtotta be a kisebbségi iskolák megmentéséről szóló törvényt. Amikor ellenzékből beterjesztettük az offshore-törvényünket, nem ment át, most a Smer egy sokkal keményebb, Brüsszelben is példaértékűnek tartott törvényt támogatott. Értelmezhetjük úgy is, hogy ez a koalíció minden egyezséget betart. A korrupcióellenes harc terén elért eddigi eredményekkel elégedett? Az elfogadott törvényekkel igen. Nemcsak az offshore-tör- vényre gondolok, hanem például a végrehajtásokat szabályozó új törvényre is, ami felgyorsíthatja a bíróságok munkáját. A törvényeket viszont végre kell hajtani. Ugyanakkor ma sok mindenre kapásból rámondják, hogy korrupció. Ha a külügyminisztériumnál bebizonyosodik, hogy visszaélés történt, a Híd fel fogja hívni Lajčák miniszter figyelmét arra, hogy keresse meg a bűnöst, és lépjen. Nem lehet viszont senki egy személyben nyomozó, ügyész és bíró. Mi konkrét javaslatokat fogunk benyújtani a rendszer megváltoztatására: hogy ne a miniszter, hanem a kormány nevezze ki az országos rendőr- főkapitányt, hogy a rendőrség felügyelete ne a minisztérium, hanem a Főügyészség hatáskörébe tartozzon. A választások után sok szó esett arról, a Híd elvesztette szlovák szavazóit, és a kisebbségi vonalat foga erősíteni. Nálunk ez soha nem merült fel. A választások előtt is közöltük, a választások után tudunk tárgyalni az MKP-val, és így is történt. Ezt néhányan úgy kommentálták, megijedtünk, hogy elvesztettük a szavazóinkat. Pozsonyban biztosan vesztettünk választókat, akik valami mást vártak. Ahhoz azonban máshogy kellett volna szavazni. Ha a KDH bekerül a parlamentbe, ma más kormány van. Az azonban egyértelmű, hogy a Híd támogatottsága stabil, sőt némileg erősödik. Van még visszaút a Híd számára korábbi partnereihez, a jobboldali pártokhoz? Miért kellene nekünk közeledni azokhoz, akik a választások előtt és után is támadnak? Romániában az RMDSZ például mindenféle kormányban benne volt már, mert megtanulta, hogy csak kormányzati pozícióból lehet segíteni. Ellenzékből most nagyon könnyű dolgunk volna, tíz százalékunk is lehetne. Engem viszont nem az érdekel, ki akar velünk együttműködni, hanem hogy kivel lehet. Nekünk ugyanis azt kell bizonyítanunk: éltünk-e a lehetőségekkel. Érsek Árpád azon dolgozik, hogy tavasztól helyezhessék ki a kétnyelvű vasúti táblákat, közben készül ehhez a törvény, a Kisebbségi Kulturális Alapról már zajlik a tárcaközi egyeztetés. Az emberek azt fogják megkérdezni tőlünk, fejlesztettük-e az infrastruktúrát, segítettünk-e munkahelyeket létrehozni, (szalzo)
