Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-17 / 292. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2016. DECEMBER 17. ÉRDEKESSÉG ] 1 Chenonceau - a kőbe álmodott szépség A világ egyik legszebb kastélyaként tartják számon a chenon- ceau-i főúri rezidenciát. Soha nem jártam még a falai közt, sem gyönyörű kertjében. Virtuális ismeretségemet ezzel a lenyűgöző építménnyel egyik kedvenc írónőmnek, Marguerite Yourcenarnak köszönhetem - ennek a rendkívül művelt, érzékeny, humánus, kiváló tollú művésznek, akit minden érdekelt, aki rengeteget utazott a világban, s aki nem mellesleg annak idején a pozsonyi és a csejtei várban is járt (Három Erzsébet címmel Árpád- házi Szent Erzsébetről, Báthory Erzsébetről és Sissiről akart írni, a tervezett mű azonban végül nem készült el). O írt ugyanis Én szép kastélyom címmel remek esszét Chenonceau történetéről és hajdani lakóiról, akik között nem egy koronás fő akadt. „Vannak nimfakastélyok, amelyek hanyagul nyújtózkodnak a folyóvizek partján; vannak Narcissus-kastélyok, amelyek megkettőződnek a várárkok sekély » A hölgyek kastélyának is nevezik Chenonceau-t, mivel az évszázadok során hat nő birtokában volt. vizében, és foglyai a visszfények játékának, amely folyékony bástyákat rezegtet a kőfalak lábánál. Chenonceau egyszerre tartozik mindkét kategóriába” - írja esszéje bevezetőjében. Ha a békét, fényűzést, harmóniát sugárzó Chenonceau láttán abba a romantikus elképzelésbe ringatnánk magunkat, hogy idillikus, felhődén boldogság lehetett itt az élet, Yourcenar hamar kijózanít bennünket: ,Á kastély lakóinak életét a politikai zűrzavarok, örökösödési problémák és anyagi gondok okozta válságok határozták meg.” A hölgyek kastélyának is nevezik Chenonceau-t, mivel az évszázadok során hat nő birtokában volt, s csaknem mindegyikük özvegyként élte itt napjait. Egy gazdag polgár, Thomas Bohier 1512-ben szerezte meg az egykori vízimalom helyén emelt kastélyt és a hozzá tartozó birtokot egy tönkrement nemestől, addigi tulajdonosától. A felújítási munkálatokat nagyrészt felesége, Catherine felügyelte, mivel férjét elfoglaltsága gyakran távoli (olykor hadi) utakra szólította. Az épület Catherine-nak köszönhetően nyerte el máig megőrzött formáját. El kell ismernünk, a néhai Catherine jó ízléssel megáldott asszony volt. A kastély fedett hídjának gondolata is az ő fejében született meg - megvalósítani azonban már nem volt ideje. (Későbbi tulajdonosa, Medici Katalin építtette meg.) Catherine már özvegyként költözött be a felújított kastélyba, férje ugyanis időközben a franciák itáliai hadjáratában életét vesztette. Nem sokáig élvezhette kicsinosított kastélyát: férjét csupán két évvel élte túl. Chenonceau következő tulajdonosa Diane de Poitiers lett, akinek II. Henrik trónra lépése évében, 1547-ben ajándékozta a kastélyt. Diane korának igazi celebje volt: híres szépségű asszony, aki mindent megtett annak érdekében, hogy megőrizze csodás külsejét, hófehér bőrét. Nem csoda, hogy 37 évesen magába bolondította az akkor 17 éves Henriket, akinek több mint 20 éven át, annak haláláig volt a szeretője. A király szenvedélyes szerelmét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy törvénybe ütköző fondorkodások- ba is belement, hogy megszerezze Diane-nak Thomas és Catherine Bohier fiától a kastélyt. Diane állítólag hideg, számító nő volt, aki küllemén kívül leginkább vagyona gyarapításában lelte örömét. ■ Chenonceau-ban sem tétlenkedett: az idők folyamán megháromszorozta hozamát, a szép kertek rajongójaként teraszokkal, virágágyakkal díszítette a kastély kertjét, melybe csupán ibolyából és szamócából 9000 tövet vittek kertészei. Medici Katalin, II. Henrik felesége a férje életében látszólag korrekt kapcsolatban volt Diane-nal, ám a király halála után amint lehetősége nyílt rá, kiebru- dalta a kastélyból a királyi szeretőt. Az özvegy királyné idejében zajongó (és olykor kezelheteden) gyermekei seregétől volt hangos Chenonceau, és természetesen ő is igyekezett itt hagyni a keze nyomát: megépíttette a Cher folyó felett ívelő fedett hidat, mely díszteremként szolgált, pompás könyvtárat rendezett be a kastélyban, a kertben pedig meghonosította hazája, Toscana olajfáit. Pazar(ló), olykor botrányos kerti ünnepségeknek is otthont adott ebben az időben e hely. A következő tulajdonos is egy özvegy lett: Medici Katalin menye, Louise de Lorraine, aki férje, III. Henrik halála után örökségként kapta Chenonceau-t. III. Henrik furcsa, nehéz természetű ember volt, nem is hűséges típus, ám feleségét nagyon szerette. A bájos, szelíd királynéval a szomorúság költözött a kastélyba: 12 évig gyászolta meggyilkolt férjét. Chenonceau birtoklását, úgy tűnik, presztízs- kérdésnek tekintették a királyi szeretők, hiszen IV. Henrik kedvese, a gyönyörű Gábriellé d’Estrées is szemet vetett rá. Louise-nak is költöznie kellett... A 18. század elején főnemesi birtokosai elkótyavetyélték a kastélyt: új tulajdonosa Claude Dupin főadóbérlő és felesége, Louise de Fontaine lett, aki férje halála után még harminc évig élt e szép kastélyban. Chenonceau később egy bizonyos madame Pelouze tulajdonába vándorolt, aki nagy hévvel vetette bele magát a felújításba. ízlése azonban korántsem volt olyan kifinomult, mint az előző tulajdonosoké, s Yourcenar szerint a kastélyt ért egyik legnagyobb szerencsédenség éppen ez a felújítás volt. Szerelmek, ármányok, tragédiák - Chenonceau, ez a kőbe álmodott szépség mindehhez nem fűz kommentárt. Ma is ugyanolyan méltóságteljesen szemléli a Cher folyó tükrében kecses alakját, mint évszázadokkal ezelőtt... Mislay Edit Karácsonyi virágkompozíció díszíti y a csúcsíves bejárati csarnokot. Innen lehet átjutni az épületből kiugró, kétszintes kápolnához (Fotó: Chenonceau/Marc Jauneaud) A gótikus kápolnában jól látható a 16. századi Madonna dombormű, amely Mino da Fiesole műve. A díszítés újszerű, nem a megszokott templomi karácsonyfákat helyezték a kastélykápolnába. Az 1521-ből származó empóráról letekintve figyelhették a királynék a misét, miközben valószínűleg nagyon unatkozhattak a rájuk vigyázó őrök, akik graffitíket véstek a falba. Közülük kettő maradt meg a mának: az egyik 1543-ból, a másik 1546-ból való. ▼ (Fotó: Chenonceau/Marc Jauneaud) Idén a békés északi karácsony a téma - ehhez igazította a kastély díszlettervezője és virágkötője az idei dekorációt (Fotó:wikipedia/Nasser) A sötét háttér kiemeli a szemet gyönyörködtető kreatív virágkompozíciót (Fotó: Chenonceau/Marc Jauneaud) 11' ff ■ ófl í#| l«f|| 9 c *1 : m T X Y” Y
