Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-17 / 292. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2016. december 17.1 www.ujszo.com A szegények kábítószere, A szegénység a kábítószerfüggők szokásait is befolyásolja, ahol magas a munkanélküliség, mint például Füleken, ott minden bizonnyal több a toluol- függő is (A szerző felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Míg a gazdag kábítószerfüggők kokainoznak, addig a szegényeknek csak toluolra futja. A fővárosban és az ország nyugati régióiban megugrott a kokainfogyasztás, az ország déli ás dél-keleti régióiban pedig több toluol fogy - leginkább azért, mert az alkoholnál is olcsóbb. Szennyvíz összetétele alapján mérték fel, hol, milyen kábítószerek fogynak a leginkább Szlovákiában. Mint kiderült, a kokain és toluol két részre osztja fel az országot. „Ami a trendeket illeti, megfigyelhető, hogy a kokain az elmúlt öt-tíz évben elterjedt a vállalkozói és művészi, körökben, az ország nyugati, gazdagabb régióiban” - állítja Ľubomír Okruhlica, a pozsonyi drogelvonó központ igazgatója. Véleményét a kutatás eredménye is alátámasztatja, hiszen a szennyvíz alapján egyértelmű, hogy Pozsonyban és Pöstyénben fogyasztják a legtöbb kokaint. A fővárosban napi 77, a fürdővárosban napi 20 milligramm kokain jut ezer főre. A toluol központja pedig a losonci járásbeli Fülek, ahol több mint húszszázalékos a munkanélküliség. Egy üveg toluol kevesebb, mint egy euróba kerül, tehát gyakran az alkoholnál is olcsóbb. Gazdagok drogja Okruhlica szerint kétség nem fér hozzá, hogy a kokain népszerűsége azért ugrott meg az elmúlt években, mert a társadalom bizonyos rétege gazdagabb lett, s a leggazdagabbak körében is gyakori ez a drog. Ez utóbbira például egy másik felmérés alapján lehet következtetni. Szlovákiában és Csehországban is figyelték, milyen bankókon találnak kokainnyomokat, s szinte kivétel nélkül az adott országban található legnagyobb értékű bankókon volt kokainmaradvány. Azt, hogy nem olcsó drogról van szó, igazolják a szakértők is, akik szerint jelenleg az országban körülbelül 137 euróba kerül egy gramm kokain. Okruhlica szerint nehéz felmérni a toluol a kokainfogyasztók reális számát, a kutatásokba rendszerint a társadalom középrétegét vonják be, a felső tízezer csak elvétve kerül ilyen statisztikákba. A rendőrségi statisztikákban is csak elvétve találni említést kokainfogyasztókról, a drogot 2015-ben az albán maffia árulta az országban. Ha nincs pónz, jön a toluol Imrich Šteliar, a kábítószerfogyasztást megfigyelő nemzeti központ igazgatója szerint a toluol elterjedése az országban szoros összefüggésben van a munkanélküliséggel. A legtöbb munkanélküli pedig jelenleg a déli és dél-keleti régiókban él. „Teljesen egyértelmű, hogy a toluol a szegények kábítószere. A háztartásokban hígításra használják, legálisan megvásárolható a drogériákban” - mondta Okruhlica. S bár belélegzése gyenge eufóriát idézhet elő, rendkívül káros az idegrendszerre, beszédhibát vagy emlékezetkiesést okozhat. A toluol elteljedésének egyik példája lehet Fülek, melynek utcáin nem okoz különösebb gondot szi- pózó fiatalokat látni. A város munkanélküliségi rátája 20-24% körül mozog. Szakértők szerint komoly probléma, hogy emiatt a függőség miatt csak elvétve mennek el kezelésre, tavaly például alig száz ilyen akadt. (dem) Ory szerint a Híd megalakítása „hátbadöfés” volt ÖSSZEFOGLALÓ Nehezen indul a magyar-magyar párbeszéd, az utóbbi időben az MKP több politikusa is olyan kijelentést tett, amelyek lassíthatják a Dunaszerdahelyen beindult folyamatot. Bugár Béla szerint akár teljesen le is állhat a folyamat. Pozsony. A legélesebben Gubík László, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke fogalmazott. „Ha egyszer sokan olvassák majd ezeket a kedves kis történeteket, akkor egy napon a somorjai kastélyban ünnepélyesen végrehajtott defenesztrá- cióval vagy egy R7 mellett álló vén diófán, bordán fellógatva érhet véget a legnagyobb felvidéki »betyár« története” - írta Gubík bejegyzésében, amelyben a dennikn.sk cikkét ajánlja. Ebben a lap arról ír, hogy kik járhattak jól az R7-es nyomvonalán fekvő telkek felvásárlásával - köztük Bugár és más Hídhoz közeli vállalkozók. Betyárbecsiilet Menyhárt József MKP-elnök ugyan elítélte a bejegyzésben vázolt erőszakot, de közvetve ügyeskedéssel vádolta meg Bugárt. „Ami viszont sajnálatos, hogy a »betyárbecsület« is eltűnt: legalábbis a jelenlegi kormánypártok berkeiben - írta lapunk kérdésére Menyhárt. - A tiszta közélet megteremtése ott kezdődik, hogy a visszaélések - ide sorolható a köztisztviselői vagy politikai tisztségből fakadóan megszerzett információk önös érdekű, egyéni haszonszerzésre történő felhasználása is - végre eltűnnek, illetve a politikusok is tisztességes bírósági eljárás során felelnek tetteikért.” Hátbadöfés Őry Péter, az MKP OT elnöke a napokban tovább erősítette a Híd- ellenes retorikát. Miután megvédte Kövér László „árulózó” szavait, következő írásában maga is árulással vádolta meg Bugárt. Az MKP és a Híd összefogásának nehézségeiről szóló blogbej egy zésében arról ír, hogy nehezen képzelhető el az együttműködés a Híd szlovák képviselőivel. „Ha egy MKP-tag Most- Híd - MKP közös listára gondol, sok mindenen el kell gondolkodnia. Például azon, hogy a szlovák-magyar párt szlovák nemzetiségű képviselői hogyan viszonyulnak a magyar ügyekhez” - úja Őry. Majd a Híd megalakulása kapcsán ezt írja: „Ilyen tapasztalatok birtokában egy veterán politikusnak olyan döntést hozni, hogy továbblép, alakít egy szlovák-magyar közös pártot, melynek az élére áll, s meghirdeti a jobb jövőtamagyar kisebbségnek... Nos, ezt az egyenes beszédű, szókimondó emberek hátbadöfésnek hívják”. Kővár mint Slota Bugár szerint sokan vannak az MKP-ban, akik nem akarják az együttműködést a Híddal. „Azt is hallottam, az MKP egyes járási szervezetei nem tudják elképzelni az együttműködést” - mondta lapunknak a Híd elnöke. Az árulózó, őt „magyarul beszélő szlovák politikusnak” nevező Kövér Lászlót Ján Slotához hasonlította. „Az első csehszlovák köztársaság idején állították, illetve húsz éve Slota szokta mondani, hogy itt csak magyarul beszélő szlovákok vannak. Ha ezt Őry így megerősíti, azzal aláaknázta azt, ami elkezdődött - állítja Bugár. - Szoktam mondani, hogy gyűlölettel és gyűlöletből nem lehet politizálni, még ha Budapestről kérik sem. így nehezen lesz magyar-magyar párbeszéd.” (Ipj, szalzo) Kiskát ismét elutasították Kassa. Iveta Macejková, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke elutasította Andrej Kiska államfő beadványát, amelyben a taláros testület három bírája ellen fegyelmi eljárás indítását kezdeményezte. Az államfő októberben fordult Macejkovához, mert úgy véli, Milan Lalik, Marianne Mochnáčová és Peter Bmák alkotmánybírók megsértették jogait, amikor az egyik ki nem nevezett alkotmánybíró-jelölt panaszában jártak el és nem tették lehetővé, hogy Kiska állást foglaljon az ügyben. Ráadásul Ján Bemát panasza azért is vitatható, mert az alkotmánybíró-jelölt egyszer már visszavonta panaszát, így az újabb panasz ügyében az Alkotmánybíróságnak már nem kellene eljárnia. Iveta Macejková nem kezdeményez fegyelmi eljárást kollégáival szemben. Döntését azzal indokolta, hogy véleménye szerint a három alkotmánybíró semmilyen hibát nem követett el. Az AB elnöke abban sem lát problémát, hogy korábban Jozef Čentés, az Ivan Gašparovič volt államfő által elutasított főügyészjelölt panaszának elbírálásakor Gašparovič még az előtt állást foglalhatott, mielőtt a taláros testület döntött volna arról, hogy egyáltalán foglalkozik-e a beadvánnyal. Eddig 5 alkotmánybúó- jelölt kinevezését utasította el az államfő alkalmatlanságukra hivatkozva. (TASR, ie) RÖVIDEN Etikai kódex a képviseló'knek Pozsony. A házszabályhoz készülő etikai kódexhez csak az SaS és a Sme rodina dolgozott ki javaslatokat - állítja Zuzana Čižmáriková, a házelnök szóvivője. Javaslatokat más pártoktól a november 25-ei határidő lejártát követően sem kapott a házelnök hivatala. Az etikai kódex gondolata nem először merül fel, az előző választási ciklusban a Smer szorgalmazta. Most Andrej Danko (SNS) vesszőparipája lett. A házelnök szabályozná, hogy milyen öltözéket viseljenek a képviselők és hogyan viselkedjenek. Čižmáriková szerint a kódexet a házszabályhoz hasonlóan vitára bocsátják majd. (TASR, ie) r A RegioJet és Érsek szerződésszegéssel vádolja egymást DEMECS PÉTER A RegioJet főváros és Komárom között közlekedő járatainak több mint felének a kelleténél kisebb a kapacitása - derült ki a közlekedésügyi tárca legutóbbi ellenőrzéséből. A RegioJet állítja, a minisztérium megpróbálja lejáratni a céget, és nem tartja be a szerződésben foglaltakat. Pozsony. Mivel az utasok megállás nélkül panaszkodnak a RegioJet túlzsúfolt járataira, a közlekedési minisztérium az elmúlt hónapokban kétszer is leellenőrizte, hogy teljesíti-e a társaság a szerződés feltételeit. Mindkét alkalommal ugyanarra az eredményre jutottak, a társaság a megrendeltnél kisebb kapacitású szerelvényekkel jár a vonalon, 500 helyett csak 320 utasnak elegendő szerelvényekkel. „Az elvégzett ellenőrzések eredményei önmagukért beszélnek. Ez a kapacitáscsökkentés a szerződés feltételeinek megszegése. A minisztérium teljes mértékben finanszírozza a RegioJet 12 vonatának üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos kiadásait, az utasoknak pedig joguk van olyan vonatokban közlekedniük, amelyeket az állam megrendelt és amelyekért fizet” - reagált tegnap Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter. Hiányzó vonatok Aleš Ondrűj, a RegioJet szóvivője lapunknak elküldött reakciójában közölte, hogy a társaság 2015-től folyamatosan figyelmezteti a minisztériumot arra, hogy a megnövekedett utasforgalom miatt a vonatok kapacitása már nem elegendő. Önszántából a társaság nem bővíthet járatot, s csak annyi vonatot indíthat útnak, amennyiért a minisztérium fizet. „A szerződés szerint 10 vonatot vagyunk kötelesek üzemeltetni, a következő két szerelvény a minimális tartalék. Mivel a tárca nem rendelt több vonatot, a RegioJet ezt a két szerelvényt is beiktatta a forgalomba és azóta tartalékszerelvény nélkül közlekedik a vonalon” - állítja Ondrűj. Emlékeztetett arra is, hogy a minisztériummal aláírt szerződésben egyértelműen szerepel az is, hogy amint az utasok száma 15 százalékkal túllépi a vonatok kapacitását, a tárca téríteni fogja a további szerelvények beiktatásával összefüggő kiadásokat. Magyarán: ha több utas lesz, az állam több vonatot fog megrendelni. Erre viszont mindmáig nem került sor, ráadásul az elmúlt hat hónapban három baleset során megrongálódott a társaság három szerelvénye, ami komoly kiesést jelent. Elutasított kritika „A minisztérium érti a fuvarozó aktuális helyzetét, amelyet másvalaki okozott, viszont az utazás minőségének csökkentését elfogadhatatlannak tartjuk akkor, ha ideiglenesen más társaságoktól is bérelhetnének szerelvényt” - állítja a minisztérium. A RegioJet és a minisztérium közti vita már néhány hónapja tart eredménytelenül. A társaság folyamatosan azt állítja, hogy az államnak növelnie kellene a megrendelt vonatok számát, a minisztérium ezt viszont elutasítja.
