Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-02 / 279. szám, péntek
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 141 LOGIKUS Kovácsék boroznak Kovácséknál 6 hordó bor van a pincében. Egy 6, egy 7, 9, 10, 11, és 19 literes. Egy vendégség alkalmával Kovácsné felhozott egy adagot. A vendégek hamar megitták így még egyszer lement borért, de most kétszer annyit hozott fel, mint először. így egy hordó maradt a pincében. Hány literes hordó maradt a pincében? S3U3}!1 II v ipvjüiu ilidj S3 }33f3S3U3JJJ fij ‘fi 'p V AOZSpOSDUl ‘pf D}ZOl{ 13S3U3J1] 01 v s? I n Jozsop ipqai .<3; jg zd sa joq-19 o p qnfuod i-jj v oq ‘saSasjaqaj ASn yvsa zgj uipzs piDipzso jv-£ dSa iiuo sa ‘pozoq -pf íiWD ‘tdSasttCuuaui o izv qnfdvq a+adp taqitCSa zd igqqg uaifj £9=61+11+01+6+1+9 ‘U°q sazsso zd qnfpnazsso o// pf v/zoq ipsojozsiuojpq iuc>iD>jjD osp zd uasazsso uaza Uozsop tűm ‘au -sapdojf pf pozoq uoq iÁuud uazspq .lozspospm pdtyf ppppSapp Ingyen volt a villamos egy zsarolóvírus miatt HWSW-HÍR Egy napig ingyen használhatták a kötött pályás tömegközlekedést San Franisco lakói, miután a város jegyellenőrző és -értékesítő rendszerét online támadás érte. Az SF Muni közlekedési szolgáltató jegyárusító automatái „out of service”, azaz „üzemen kívül”, illetve „free Muni” feliratokkal köszöntötték az utasokat, illetve az állomásokon elhelyezett beengedőkapuk sem működtek. A rendszerben az első kiesések még péntek délután jelentkeztek, szombatra azonban szinte a teljes közlekedési hálózatra kiterjedtek. A hibát csak vasárnap reggelre sikerült elhárítani. Az gyorsan egyértelművé vált, hogy az SF Muni ransomware- támadásnak esett áldozatul, miután számítógépein megjelent a lényegre törő „You Hacked, ALL Data Encrypted” felirat. A támadók emellett egy orosz címre mutató, e-mailes elérhetőséget is megadtak, ahol az illetékesek további tájékoztatást kérhettek a zsarolószoftver által titkosított fájlok visszaszerzéséhez szükséges feloldókulcsokról - illetve minden bizonnyal az azért követelt váltságdíj összegéről. A San Francisco Examiner értesülései szerint a támadás nem csak a jegyek kezeléséért felelős rendszereket érintette, többek között a cég dolgozóinak e-mail-fiókjai is elérhetetlenné váltak. Az incidens nem volt hatással a járművek működésére, a tömeg- közlekedés így nem állt le, csupán ingyenesen volt igénybe vehető. Az egyelőre nem derült ki, hogy ki állhat a támadás mögött, illetve hogy pontosan hogyan sikerült elhárítani az offenzíva miatti kieséseket. Nem lenne meglepő, ha az SF Muni a probléma mielőbbi elhárítása érdekében kifizette volna a követelt váltságdíjat - a hasonló zsarolószoftvereknél, miután azok tit- kosították az áldozat gépén található adatokat, gyakran nincs más út azok visszaszerzésére, tavalyi nyilatkozatában a témában még az FBI is úgy nyilatkozott, ransomware- támadás esetén sok esetben maguk is a váltságdíj kifizetését javasolják az áldozatoknak. Az Engadget szerint a támadók 73 ezer dollárnak megfelelő összegű bitcoint követeltek a várostól. Egyelőre nem tudni, hogy a bűnözőknek hogyan sikerült megfertőzni a közlekedési szolgáltató rendszerét, az első találgatások ugyanakkor phishing támadásról szólnak, azaz lehetséges, hogy egy gyanútlan alkalmazottnak juttattak el rosszindulatú kódot tartalmazó, de hivatalosnak tűnő e- mailt, vagy vették rá a támadók kódjával fertőzött weboldal meglátogatására. vv 1 üss ö f Mm . .. A San Franciscó-i vállalatot megtámadó hacker bejuttatott egy zsarolóprogramot, majd a feloldásért pénzt követelt (Képarchívum) 2016. december 2.1 www.ujszo.com Afény terjedésében mégsem a nagy sebesség a legkülönlegesebb, hanem valami egészen meglepő másik sajátosság (Képarchívum) Sebességedet a fényéhez ne add! TUDOMÁNY A fényről mindenki tudja, hogy nagyon gyors. 300 000 kilométert tesz meg másodpercenként, azaz egy másodperc alatt 7,5-szer körbejárja a Földet az Egyenlítő mentán. De a nagyság ás kicsiség viszonyítás kérdése, tudjuk jál. Mit ár ez a sebesség, ha az Andromáda-ködig, galaxisszomszádunkig kell eljutni? Ehhez még a fénynek is nagyjából kétmillió évre van szüksége. A fény sebességét már a 18. században megmérték. Olaf Römer dán csillagász a Föld és a Jupiter távolságának változását használta fel. A Nap körül viszonylag rövid periódusidővel keringő Föld a lomha Jupiterhez képest félévenként jelentősen változtatja távolságát. AmikoraFöldaNap Jupiter felé eső oldalán található, 300 millió kilométerrel van közelebb a Jupiterhez, mint amikor az átellenes oldalon van. Ez a ciklikusan változó távolságkülönbség pedig időeltolódást eredményezett a Jupiter mögül kibukkanó holdak megjelenésében. Az eltolódás oka nem a Holdak szabálytalan mozgása volt, hanem a megfigyelő távolságának változása a megfigyelt objektumtól. Az időeltérésekből ki lehetett számítani a fény terjedésének véges sebességét. A fény terjedésében mégsem a nagy sebesség a legkülönlegesebb, hanem valami egészen meglepő másik sajátság. A fény nem hasonlítható az ismert hullámokhoz. Ez utóbbiak teijedéséhez ugyanis közegre van szükség. A fény viszont az üres téren keresztül is teljed, egymást keltő elektromos és mágneses terek formájában. Ebből következően viszont a fény sebessége független attól, hogy aki megfigyeli, hogyan mozog. Képtelenség! Hiszen a fény hullámai más sebességgel közelednek felém, ha állok, mintha a fényforrás irányába haladok. Csakhogy a fény nem valamihez képest mozog 300 000 km/s sebességgel, hanem az üres térben, a „semmihez” képest. Nagyon nehéz elfogadni, hogy mivel az üres térben nincs mihez viszonyítanunk, a mi mozgásunk sebességének sincs abszolút jelentése. Ha valaki elképzeli az üres teret, az üres térben el tud képzelni mozgó és nyugalomban lévő dolgokat is. De ez a gondolatmenet öncsaláson alapul. Ugyanis ez a tér nem tökéletesen üres. Ugye kitalálod kedves olvasóm, hogy miért nem? Mert ott vagy benne te, a megfigyelő, aki ottlétével határozza meg a nyugalmat és a mozgást, vagyis ezek viszonyítási pontját. Az üres térben nincs mód a viszonyításra. Minden eddig ismert mozgó test sebessége viszonylagos volt. A fényé abszolút, így a testek mozgásától független. Ha nem így lenne, ha lenne egy kitüntetett test, amelyhez képest kell a fény mozgását leírni, azaz a nyugalom és mozgás feloldhatatlan viszonylagosságát „rendeleti úton” felszámolnánk, akkor választ kaphatnánk arra, hogy mi mozog igazából. De milyen alapon döntsünk? Newton kijelentette, hogy a világot kitöltő éter nyugalomban van, s ez az, amihez képest a fény mozog. A fény nem más, mint az éter hullámai, éppen úgy, ahogy a levegő hullámai a hangok. Einstein az étert felesleges fogalomnak tartotta. Azt állította, hogy minden mozgás relatív, a fény sebessége nem függhet a megfigyelő mozgásától. E furcsa állítás fizikai megalapozását más úton is kereshetjük. Képzeljünk el egy ablaktalan laboratóriumot, amelyben kísérleteket végzünk. Vajon változnak-e kísérleteink eredményei, ha a laboratórium egyenletesen halad valamilyen irányba? Galilei óta tudjuk, hogy nem. S ez a saját tapasztalataink is igazolják, ha pl. egy egyenletesen száguldó vonat fülkéjében ülünk. Einstein kiterjesztette ezt a gondolatot a fényre is. A fény azon logikus, de meglehetősen szokatlan tulajdonságát, hogy sebessége a megfigyelő mozgásától független, Michelson és Morley érdekes kísérletben bizonyította. Azt vizsgálták, hogy változik-e a fény sebessége, ha a Föld keringési irányába, illetve ha arra merőlegesen mozog. A nagy pontosságú mérés eredménye igazolta Einstein hipotézisét. A fény ugyanakkora sebességgel halad a száguldó vonathoz képest, mint a vasúti töltéshez képest. De miért nem adódik hozzá a vonat sebessége a fény sebességéhez? Miért érvényes a természet ezen törvénye: sebességedet a fényéhez ne add! Mert ha érvényes, a következmények felmérhetetlenek. S nem csak az álmúlt és az áljövő megértése tekintetében, melyekről a múlt alkalommal beszéltem. Ha ugyanis a tőlünk függetlenül telő időről és a mindenki számára azonosnak mérhető távolságokról alkotott képzeteink helyesek, s a sebességről, a távolság és idő hányadosáról alkotott elképzelésünk is helytálló, akkor sehogyan sem lehet a fény sebessége azonos a töltéshez képest meg a vonathoz képest. De mi van akkor, ha éppen ezek az alapfogalmaink nem helyesek? Feltárult a nyúl ürege. Tekintsünk bele! Horányi Gábor A szerző fizikatanár, a Budapesti Lauder Iskola főigazgatója
