Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-16 / 291. szám, péntek

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 14| Két utazó ugyanazon az útvonalon Két utazó ugyanazon az útvonalon, ugyanabban az irányban halad. Az első 8 km-rel halad a második előtt 4km/h sebességgel, míg a második 6km/h sebességgel halad. Az egyik utazónak van egy kutyája, amelyik éppen abban a pillanat­ban, amikor elkezdjük figyelni őket, elfut a gazdájától a másik utazóig, majd vissza. így fut az egyiktől a másikig, míg nem találkoznak. Mekkora utat tett meg a kutya, ha sebessége 15 km/h? LOGIKUS DÁjtuf o t/OA aozvin yitipui ,<Soi/ ‘inuajidSSnf ‘Saut im i-iuy qcj up/p zg jpSppjvzs pjp p sí v<t)ny v uoza ipqispw n jojn i.ia uvp n.ig p oznjn zv pAijAj ;svpioS9ffl Hol utazhatunk először vákuumcsövekben? INDEX-HlR Az Egyesült Arab Emírségek már a második olyan megállapo­dást kötötte a HyperloopTT nevű amerikai céggel, amely a hyperloop-összeköttetés megva­lósíthatóságának tanulmányozá­sáról szól. Az abu-dzabi kommu­nális és közlekedési vállalat (DMAT) a vasút, a közút, a hajó és a repülőgép után az ötödik közle­kedési ágnak tartott, még kifejlesz­tés alatt álló futurisztikus szállító- eszköz kiépítését tervezi El-Ajnba. A mágneses vákuumcsövekben szédítő sebességgel száguldó óri­áskapszulák 8-12 perc alatt juttat­nák el az utasokat az emírségek fő­városából, Abu-Dzabiból az omá- ni határon fekvő El-Ajn városba. Ez az út jelenleg két óráig tart au­tóval. A Hyperloop 2020-ra készül el, gyorsabbnak és olcsóbbnak ígérik a repülőnél. Ki ne akarna ezer ki­lométeres sebességgel száguldani egy ablaktalan kapszulában egy vákuumcsőben, mint egy puska­golyó? Az emírségek egy másik város­állama, Dubaj a múlt hónapban az amerikai cég egy vetélytársával, a szintén amerikai Hyperloop Óné­nál kötött megállapodást egy Du­baj és Abu-Dzabi közti kapszulás összeköttetés tanulmányozásáról. Az Egyesült Arab Emírségek elhalasztotta saját vasúthálózatá­nak kiépítését, mivel szomszédjai halogatják azoknak a vasútvona­laknak a megépítését, amelyek egy hálózatot alkotva a térség hat országát kötnék össze. Egy helyi lap értesülése szerint Dubaj azt is tervezi, hogy hyperlooppal jut­tatja el a látogatókat a városból a 2020-as világkiállítás helyszíné­re, írja az MTI. Elkezdték építeni a jövő szupervonatát (Képarchívum) 2016. december 16.1 www.ujszo.com A 30 műholdból álló rendszer egésze a tervek szerint 2020-ra fog teljes kapacitással működni (Fotó: SITA) Elindult az EU saját GPS-rendszere MTI-HÍR Elindította kezdeti szolgáltatásait csütörtökön az Európai Unió saját műholdas navigációs rendszere (Galileo) a közigazgatási szervek, a vállalkozások ás a lakosság számára, írja az MTI az Európai Bizottság bejelentése alapján. A brüsszeli testület arról számolt be, hogy a Galileo ingyenes navigá­ciós, illetve hely- és időmeghatáro­zási szolgáltatást fog nyújtani, amely a rendszer jeleit használó, autókba vagy okostelefonokba épített csi- pekkel vehető majd igénybe. Ősszel kerültek piacra az első ilyen telefo­nok, 2018-ra pedig már az Európá­ban forgalomba hozott új autók mindegyikébe beépítik a szükséges lapkakészleteket. A rendszer emel­lett biztonságos szolgáltatásokat tesz elérhetővé a közigazgatási szervek számára, és segíti a veszélyhelyze­tek kezelését. A tájékoztatás szerint a Galileo földi infrastruktúrája és műholdjai már működésre készek. Jelei rend­kívül pontosak lesznek, de még nem folyamatosan elérhetők, ezért a kez­deti szakaszban az amerikai GPS műholdas navigációs rendszerrel együttesen lesznek használhatók. A következő években újabb műholdakat állít majd pályára az Európai Űrügynökség (ESA), ami­nek következtében fokozatosan ja­vulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége. A 30 műholdból álló rendszer egésze a tervek szerint 2020-ra fog teljes ka­pacitással működni. Az európai na­vigációs rendszer szabadon elérhe­tő szolgáltatása egyméteres pon­tosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé, titkosított katonai szolgáltatása pedig egy centimé­terest. Közleményében Maroš Šefcovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke kiemelte, hogy a földrajzi helymeghatározás napja­ink digitális forradalmának központi kérdése, az életünket átalakító új szolgáltatások alapja. „A Galileo megtízszerezi a helymeghatározás pontosságát, lehetővé teszi az ezen alapuló technológiák következő ge­nerációjának működését” - közölte Šefcovič, példaként említve az ön­vezető autókat, az összekapcsolt eszközöket és az okos városi szol­gáltatásokat. Elzbieta Bienkowska belső pi­acért felelős uniós biztos hangsú­lyozta, hogy „a világ legpontosabb műholdas navigációs rendszerének megépítése bizonyítja Európa tech­nológiai kiválóságát, az európai szakértelmet és az elkötelezett tö­rekvést a műholdas szolgáltatások biztosítására”. „Egyetlen európai ország sem vihette volna ezt végbe egyedül”—tette hozzá. A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az Európai Unió és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítse Európát az amerikai GPS műholdas navigációs rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja. Hatalmas víz alatti lavinát figyeltek meg Kalifornia partjainál TUDOMÁNY Hatalmas víz alatti lavinát figyelt meg egy nemzetközi kutatócsoport a kaliforniai partoknál fekvő Monterey- kanyonbanidénjanuárban. A homok- és kőtömeg több mint 50 kilométeren keresztül mozgott, ahogy a lavina egy, a vízfelszín alat­ti 300 méter mélységben fekvő pontról 1800 méter mélyre zúdult. A lavina gyorsasága elérte a másod- percenkénti nyolcméteres (azaz az óránkénti 28,8 kilométeres) sebes­séget. Ez volt az első alkalom, hogy a tudósok műszereikkel ekkora víz alatti lavinát figyeltek meg. Dan Parsons, a brit Hulli Egyetem professzora, a kutatócsoport tagja elmondta: a víz alatti lavinákat elin­dító úgynevezett zavaros áramlatok a Föld legerősebbjei közé tartoznak, egyedül a folyók mozgatnak meg hasonló mennyiségű üledéket. És bár a folyókról több százezer mérési eredmény áll rendelkezésekre, alig maroknyi tudományos mérést vé­geztek a zavaros áramlatokról. A január 15-i lavináról a kanyon közelében fekvő Monterey Bay Aquarium Research Institute (MB ARI) egy új típusú műszerének segítségével szereztek ritka adato­kat. A Mélytengeri Esemény Detek­tor (BED) névre keresztelt, okos sziklatömbként is emlegetett műszerek olyan 44 centiméter átmérőjű fémgömbök, amelyek mé­rik a nyomást, rögzítik a lavina irá­nyát, és hogy miként mozog egyre mélyebbre a kanyonban - mondta el a központ egyik munkatársa, Char­lie Paull professzor, a megfigyelést végző - amerikai, kínai és brit tudó­sokat tömörítő - nemzetközi kuta­tócsoport vezetője az amerikai geo­fizikai egyesület őszi ülésszakán. A hatalmas erejű víz alatti lavinák ismertek arról, hogy képesek elsza­kítani a tengeri telekommunikációs kábeleket is. A januári lavina a tu­dósok horgonnyal is felszerelt, több mint egytonnás súlyú műszereit so­dorta hét kilométerrel messzebb. Az eszközök által eközben rögzített in­formáció azonban felbecsülhetetlen értéket képvisel a kutatóknak, akik igyekeznek többet megtudni arról, miként keletkeznek az áramlatok, hogyan működnek és miként mozog a lavina a tengerfenéken - olvasható a BBC honlapján. A tudósok szerint a zavaros áram­latok nagy szerepet játszanak abban az egész Földre kiterjedő geológiai ciklusban, amely a tektonikai moz­gásokkal és a hegységek keletkezé­sével kezdődik. Ézt követi erózió és az üledék mozgatása a folyókon le­felé egészen a tengerpartokig. A zavaros áramlatok záró szerepe ebben a ciklusban az üledék vissza­juttatása az óceánok mélyére. A ku­tatók becslése szerint a Montereyi- kanyónban évente több mint400 ezer négyzetméter üledéket mozgatnak mélyebbre a zavaros áramlatok. „Ezek az áramlatok felelősek azért, hogy üledék, tápanyagok és szerves szén zúduljon a mélytengeri régiókba, fenntartva ezzel az életet a tengerfenéki síkságokon” - magya­rázta Dan Parsons. (MTI) A hatalmas erejű víz alatti lavinák ismertek arról, hogy képesek elszakítani a tengeri telekommunikációs kábeleket is (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents