Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-16 / 291. szám, péntek

8 KULTÚRA 2016. december 16. | www.ujszo.com Egyszerre több érzékre hatni Budapesti műteremlakásában szervez koncertekkel, irodalmi estekkel egybekötött kiállításokat ifjabb Bér Rudolf Ifjabb Bér Rudolf JUHÁSZ KATALIN Budapest. A Nagymező utcában működik egy szalon, amely egyszerre zárt és nyitott. Ifjabb Bér Rudolf festőművész alkot és él itt a családjával, miközben negyedévente megnyitja lakását a nagy- közönség előtt. A Rudino Art Show viszonylag gyorsan vált a magyar főváros meghatározó független művészeti pontjává. Az impozáns házat eleve úgy épít­tette Emst Lajos műgyűjtő és mecé­nás 1912-ben, hogy a legfelső eme­leten két műteremlakást kapjon ben­ne két pártfogoltja, Zádor István és Fényes Adolf. Zádort, a 20. század első felének kiemelkedő portréfestő­jét Bér Rudolf Munkácsy-díjas festőművész, házigazdánk édesapja követte a különleges atmoszférájú la­kásban. „A szalon ötlete úgy jött, hogy ta­nakodtunk a barátaimmal, hol állít­suk ki a műveinket, mivel sok kis ga­léria megszűnt, és sajnos a kiemelt helyek sem jöhettek szóba. Ezzel egyidejűleg egy Berlinben élő zenész barátom felvetette, hogy hiszen itt la­kom a város közepén, miért ne ren­dezhetnék kiállításokat a saját műtermemben - meséli ifjabb Bér Rudolf. - Én viszont kicsit ódzko­dom a statikus kiállításmegnyitóktól. Nálunk fél éven át nyitva vannak az ablakok, és a közeli konzervatórium­ból egész nap áthallatszik a zene. Ezért arra gondoltam, legyen meg­nyitó helyett olyan zene, amit munka közben is szívesen hallgatok. Az első alkalommal zeneakadémiai végző­sök játszottak, volt egy indonéz tán­cos, egy színész barátom pedig je­lezte, hogy fellépés helyett inkább főzne valamit. Szóval házibuli- jellegű lett az este, és a továbbiakban is spontán alakult ki a program. Egy­szer például beszélgettem Ónodi Eszterrel, és említettem neki a sza­lont, mire azonnal felajánlotta, hogy elhozzák ide a megzenésített Shakes- peare-szonett-estjüket, amelyet Se- nával, az Irie Maffia énekesnőjével közösen csináltak. Szerettük volna elhívni Nádasdy Adámot is, mint Shakespeare-fordítót, de aznap épp nem ért rá. Viszont jelezte, hogy Dante Isteni színjátékának újrafordí- tása kapcsán szívesen eljönne. Ebből végül két est is kerekedett. Mostanra elmondhatom, hogy Kulka Jánostól Váczi Eszterig az ország legjobb szí­nészei, irodalmárai és zenészei for­dultak meg nálunk. Legutóbb Hámo­ri Gabriellával közösen mutattunk be egy monodrámát, amely alatt én fo­lyamatosan festettem. Szóval igyek­szünk egyszerre több érzékszervre is hatni, hogy egymást erősítsék a kü­lönböző művészeti ágak. A képző­művészeknek nagyon tetszik ez a légkör, senkit sem kell sokáig győz­ködni, hogy nálam mutassa meg a munkáit a közönségnek.” A szalonnak hamar híre ment, if­jabb Bér Rudolf becslése szerint 90-150 ember fordul meg otthoná­ban egy-egy esten. A „pesti Broad­way” színházaiban játszó színészek közül páran előadás előtt ugranak fel, mások előadás után, szóval nagy a jövés-menés, és folyik az eszmecse­re. „Ez a hely intimebb, mint egy ká­vézó, és olyan emberek tudnak itt ta­lálkozni, akik amúgy talán soha az életben nem futnának össze, mert más-más művészeti ágban tevé­kenykednek, vagy mert egyikük a színpadon áll, másikuk a nézőtéren ül. Az est fellépői később nézőként figyelik a következő produkciót, ezért olyan a hangulat, mint egy fa­lak közötti művésztelepen”. A tágas lakás a hétköznapokon is galériaként hat, a család tagjainak al­kotásai borítják a falakat. Házigaz­dánk már a negyedik generáció a művészdinasztiában. Azt mondja, meghatározó élmény volt számára egy térben dolgozni az édesapjával, aki nyolcvan évet élt, és a családi ka­pocs mellett igazi mester-tanítvány viszony volt köztük. A lakásban gyakran megfordultak az édesapa barátai, köztük elismert írók, gon­dolkodók, akik szellemi alapot adtak a művészet iránt érdeklődő fiúnak. „Én figuratív művészetben gon­dolkodom, a valóságfestészet áll hozzám közel, ami persze nem hi- perrealizmust jelent, sok az elnagyolt részlet a képeimen. Folyamatosan hat rám a környezet, ahol élek, bár igyek­szem minél többet utazni, például nagy szerelmese vagyok a vizeknek, és Olaszországhoz is erős szálakkal kötődöm. A nevelőmamám olasz volt, ezért gyermekkoromban olaszul beszéltünk otthon. ENSZ-diplo- mataként dolgozott Bécsben, úgy­hogy a Budapest-Bécs-Velence há­romszögben otthon érzem magam. Drámai típus vagyok, talán azért is, mert korán elveszítettem az édes­anyámat. Foglalkoztat a közélet, mindenre reagálok, ami körülvesz, és nemcsak látni szeretek, hanem láttat­ni is. Társadalmi témák is megjelen­nek a képeimen, például igyekszem felhívni a figyelmet a nők, az anyák elleni erőszakra, az őket érő jogsér­tésekre.” A művész képeit nézegetve feltűnik az olasz hatás, főleg az élénk kékek, a mediterrán színvilág, amely gyakran izgalmas kontrasztban van a témával. Bármennyire közhelyesen hangzik is, egy festő szemének szük­sége van a harmóniára. Ifjabb Bér Rudolf ezt akkor tapasztalta meg először személyesen, amikor több hetes velencei tartózkodás után stop­polt haza Budapestre, és a Moszkva téren tették ki a kocsiból. „Csak áll­tam a villamosmegállóban, és szó szerint megfájdult a fejem a vizuális sokkhatás következtében. Talán nem kell ecsetelnem, milyen irtózatosan ronda volt az a tér. Velencében az ember már az első napokban hozzá­szokik a szépséghez, természetessé válik számára a nívó, a kiegyensú­lyozottság. Aki ilyen környezetben nő fel, nyilván később sem tudna megszokni egy iparvárost. Akár művész az illető, akár nem.” Enyedi Ildikó új filmje is versenyez a Berlinalén Hégli újra Avignonba megy Pozsony. Hégli Dusán Fine- tuning című koncertkoreográfiá­ját újra beválogatták az avignoni színházi fesztivál off programjá­ba. „Az eddigi tárgyalások alap­ján úgy tűnik, hogy a Finomhan­golás mellett a most készülő új darabot is ki tudjuk vinni. Nagy öröm és egyben kihívás is, hogy újra ott lehetünk - mondta Hégli. Az idén bemutatott Finetuning Avignonban, Pozsonyban és Bu­dapesten is hangos sikert aratott. „Kelet-közép-európai táncszín­ház. Problémacentrikus, próbára teszi valóságérzetünket, finomra hangolta hagyománytiszteletün­ket, nemzeti identitásunkat. Ránk fér ez a néptánc 2.0, tokkal- vonóval bejött” - írta a Magyar Narancs. A Theatroteque francia online lap az idei avignoni fesz­tiválprogram egyik legjobb elő­adásaként írt az az Ifjú Szivekkel közös produkcióról, amit „min­denkinek látni kell”. (Ú) Budapest. Enyedi Ildikó is verse­nyez az Arany Medvéért a jövő feb­ruári Berlinalén. A nagy presztízsű fesztivál hivatalos versenyprogram­jában lesz a világpremieije a rendező Testről és lélekről című, fanyar hu­morú szerelmesfilmjének. A Berlinale szervezői tegnap hoz­ták nyilvánosságra annak a tíz alko­tásnak a címét, amely szerepel a fesztivál versenyprogramjában. A Testről és lélekről mellett Aki Kaurismäki finn rendező, az ameri­kai Oren Moverman és a brit Sally Potter új filmje, továbbá a román- német-francia koprodukcióban for­gatott Ana, mon amour, a Beuys című német dokumentumfilm, a portugál­francia Colo, Alain Gomis szenegáli rendező Felicité című munkája, a lengyel Angieszka Holland Pokot című filmje, valamint egy chilei al­kotás, az Una Mujer Fantástica lát­ható majd a mezőnyben. Magyar alkotás utoljára 2012-ben szerepelt a Berlinale versenyében, akkor Fliegauf Bence Csak a szél című - a romagyilkosságokat feldol­gozó - filmje egyebek mellett a zsűri nagy díj át, az Ezüst Medvét nyerte el. Enyedi Ildikó filmjeivel szerepelt már Cannes-ban (Az én XX. száza­dom - Arany Kamera díj a legjobb elsőfilmnek), Velencében (Bűvös vadász, Tamás és Juli), Locamóban (Simon mágus - a zsűri különdíja) és más meghatározó fesztiválokon. Legújabb munkája, a Testről és lé­lekről női főszereplője a Katona Jó­zsef Színház színésznője, Borbély Alexandra, akinek ez az első film- főszerepe. A férfi főszereplő igazi felfedezés: Morcsányi Géza színhá­zi dramaturg, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót, így megha­tározó alakja a magyar kortárs iro­dalmi életnek. (MTI) Sziget - az első nevek Budapest. A jövő évi, 25. Sziget Fesztivál kedvezményes heti bér­leteinek negyede már azelőtt elfo­gyott, hogy egyetlen tervezett fel­lépőt bejelentettek volna a szerve­zők. Az első neveket tegnap közöl­ték. A listán sok a visszatérő. Ismét a nagyszínpadra váiják az elektro­nikus színtér sztárcsapatát, az ame­rikai Major Lazert, harmadszor ér­kezik az izlandi GusGus, a punk- rock-veterán amerikai Bad Reli­gion és a holland Kensington. Ők az A3 8 sátorban játszanak, Tom Odell azonban felküzdötte magát a nagy­színpadra, miután 2015-ben a brit énekes rajongóinak negyede nem fért be a sátorba. A kellemes indie- rockot játszó északír Two Door Ci­nema Clubnak megelőlegezték a bizalmat, a tőlünk nyugatabbra rendkívül népszerű trió is a nagy­színpadra kerül. A további megerősített fellépők: DJ Shadow, GTA, Mac DeMarco, Oh Wonder, Oliver Heldens, Vince Staples, W&W. Tom Odell felküzdötte magát a nagyszínpadra (Képarchívum) A 2017. augusztus 9-től 16-ig zajló fesztivál is tűzijátékos End Show-val zárul, a nagyszínpadon két sztár DJ, Dimitri Vegas és Like Mike nyomkodja a gombokat. Közép-Európa legnagyobb nyári fesztiválja idén látogatórekordot döntött: félmillióan érkeztek a Hajógyári-szigetre, több mint 100 országból. (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents