Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-15 / 290. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. december 15. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A mi problémáink Naponta az arcunkba tolul, de kézlegyintéssel elintézzük a háborút R emélem, tudtok valamit tenni az aleppói emberekért, a lányomért, a többi gyerekért. Remélem, tudtok valamit tenni, hogy megállítsátok a most következő mészárlást. Az oroszok és Aszad nem akarják, hogy élve kijussunk innen. Annyira nem, hogy a holttesteink felett ünnepeltek Aleppó másik végében. De rendben van, ilyen az élet. Legalább tudjuk, hogy szabadok voltunk. Szabadságot akartunk. Semmi mást nem akartunk, csak szabadok lenni. A mondatok egy angoltanártól származnak, a szíriai Aleppóból jelentkezett élőben a Twitteren, az ostromnak csúfolt, istent és embert nem ismerő mészárszék közepéből. Ahol korombeli fiatalok, nők és gyerekek halnak brutális halált, a tudósítók szerint annyi a holttest az utcákon, hogy nem győzik őket temetni. A videón, mely bejárta a világot, egy fiatalember beszél beletörődőén a helyzetükről. Már nem is kétségbeesett. A kislányáért aggódik, nyilván rajongva szereti, gyakran ír róla a Twitteren. Aztán mintegy mentegetőzve hozzáteszi, ez van, ilyen az élet. Kinézek a hét hónapos kislányomra a nappaliba. Épp most tanult meg kúszni-mászni, nyálkendővel anyakában játszik Géza malaccal (Bóbita, Bóbita táncol, szárnyat igéz a malacra). Elmélyülten gügyög, majd észrevesz, és szélesen, fogatlanul elvi- gyorodik. Én meg, nagydarab, kopasz férfi létemre a sírás szélén egyensúlyozok. Igen, lehet, hogy egyesek szerint átkozott nemzetvesztő liberális zugfirkász, emberjogi szenteskedő, na meg fotelmoralista vagyok, és karácsony előtt az olvasottság növelése miatt játszok érzelgős húrokon. Csak hát az van, hogy az ilyen videókat nézve újra és újra eszembe jut, hogy mi Közép- Európában kollektív kognitív disszonanciában szenvedünk. Mert igen, vannak problémáink, nem is kicsik. Tudatosítom, hogy sokan adósság- csapdában vergődnek, rengetegen rettegnek a végrehajtótól, mások napi pár euróból kénytelenek túlélni. Nagyon sokan betegek, fiatalokat támad meg a rák és sok nyugdíjas félve számolgatja, ki tudja-e fizetni a gyógyszereit. Igen, tisztában vagyok ezzel, nap mint nap találkozom vele. Csakhogy a társadalmunk mindezek ellenére meglehetősen gazdag és szabad. A boltból elfogy a szalagmunkás egynapi bérébe kerülő Pick szalámi, mozdulni sem lehet a bevásárlóközpontokban, és nem kevés embernek jut a legújabb iPhone-ra. Ezt azonban nagyon nehéz beismerni, és itt lép fel az a bizonyos kognitív disszonancia. Ennek köszönhető, hogy bezárkózunk saját magunkba. Hiába tolul az arcunkba nap mint nap, inkább egy kézlegyintéssel elintézzük, hogy nem is olyan messze tőlünk háború tombol. Ezért petíciókat írunk az onnan menekülők ellen, és nem vagyunk hajlandók tudatosítani, hogy emberek milliói nem a jobb életért veszik nyakukba a világot, hanem egyszerűen csak az életért. Egyszerűen nem illik a világképünkbe. S végül ennek köszönhető, hogy megengedjük Robert Ficónak vagy Orbán Viktornak, hogy szemrebbenés nélkül a politikai korrektség teljesen mellékes tényezőjének üzennek hadat, és ezzel igyekeznek legitimálni hatalmuk bebetonozását, vagy éppen elleplezni a korrupciós ügyeket, az uram-bátyám tempót. Ennek köszönhető, hogy olyan társadalomban élünk, ahol ember embernek farkasa lehet. És ha ezt leírni nemzetvesztő eretnekség, akkor bármikor vállalom a jelzőt. Aknatámadás után (TASR/AP-felvétel) Számos európai országban túlbecsülik a muszlimok arányát Egy friss felmérés szerint Eurépa és a világ számos országának lakossága jelentősen túlbecsüli az ott élő muzulmánok arányát. A Politico brüsszeli hírportál az Ipsos MÓRI közvélemény-kutató felmérését közölte, a vizsgált negyven ország csaknem mindegyikében rendkívül túlbecsülték a muszlimok lakossági arányát. Francia- országban volt a legnagyobb a különbség a becsült és valós arány között (31 százalék szemben a 7,5 százalékkal). Az európai államok közül ezt Olaszország (20-3,7), Németország (21-5) és Belgium (23-7) követte. A magyarok 6 százalékra tették ezt az arányt Magyar- országon, miközben az 0,1 százaléknál is kevesebb. Nemcsak az európai országokban, hanem az Egyesült Államokban, Kanadában, Oroszországban, Brazíliában, Dél-Afrikában és a Fülöp-szigeteken is jelentősen túlbecsülték a muzulmánok számát. A válaszadókat megkérdezték arról is, mit gondolnak, mekkora lesz a muszlimok társadalmi aránya 2020- ban. Ezt a rangsort is Franciaország vezeti: a franciák szerint 40 százalék, a demográfusok becslése 8,3 százalék. Olaszország esetében 31 százalék áll szemben a becsülhető 4,9 százalékkal, Belgiumban 32 a 7,5-el, Németországban pedig 31a 6,9-cel. A magyar lakosság 14 százalékot prognosztizált, miközben a valós szám továbbra is 0,1 százalék körül várható a szakemberek szerint. A vizsgált országok többségében azt is túlbecsülték, hogy a lakosság mekkora része tartja erkölcsileg elfogadhatatlannak a homoszexuali- tást. Hollandiában például a becsült 36 százalékkal szemben mindössze 5 százalék vélekedik így, Magyar- országon pedig 55 százalékkal szemben 30 százalék. A kutatás során 27 250 embert kérdeztek meg negyven országban. (MTI) Üzenet lentről a centrumba FELEDY BOTOND a 2016-os év radikális meglepetéseket hozott, akkor 2017 egész új arcot adhat a világpolitikának. Az olasz szocialista miniszterelnök megbukott, a francia szocialista államfő nem indul újra. Angela Merkel lesz az egyedüli, aki nekifut a kancellári poszt újbóli megszerzésének, miközben körülötte gyorsan cserélődnek az európai vezetők. Franciaországban elnökválasztás, majd nem sokkal később parlamenti választást tartanak, átrendeződhet a francia belpolitikai térkép. Míg tavaly év végén még csak a görög Podemosról beszéltünk, most úgy tűnik, a politikai cunami a legnyugatibb demokráciákon is végigsöpör. Ez komoly bizonytalanságot teremt a Magyarország és Szlovákia méretű országok számára. Egyszerűen megjósolhatatlan, hogy például az eurózóna meddig létezne, ha a Nemzeti Front és Le Pen nagyobb befolyást szerezne, netán az elnöki székbe ülne Franciaországban. De már egy többszereplős német koalíciós kényszer is sokat fog színezni a politikán, nem is szólva arról, hogy az olaszoknál Beppe Grillo Öt Csillag Mozgalma hasíthat a következő parlamenti választáson. Míg a németek erős Európát akarnak, mert az országuk akkora, hogy nekik ez a nemzeti érdekük, és ebben gyökerezik a fenntartható kereskedelem- és gazdaságpolitikájuk, addig a többiek önállóbb, erősebb nemzetállamokat prédikálnak. Csakhogy ez mit jelent? Kevesebbet egyeztetnének Brüsszelben, vagy ugyanennyit, csak másról? Európai seregről és nem a versenypolitikáról? Hogy fog növekedni úgy Európa a világban, hogy közben nemzetei magukba fordulnak? Hogyan festene az, ha az ExxonMobil olajtársaság elnökéből az USA külügyminiszterévé avanzsáló Rex Tillerman tárgyalna egy Grillóval, Le Pennel vagy más antiglo- balista erővel? Mi lesz a közös nevező, ha nem az euroatlanti biztonság (NATO) vagy a közös kereskedelem? A globalizációt visszacsinálni aligha lehet, de úgy alakítható, hogy kevesebbeket rekesszen ki, többeknek adjon lehetőséget. Ezt követelik azok a választók, akik a politikai centrumon kívülre adják voksukat, mindenféle színre, jelöltre. Abban még bízhatunk, hogy nem a szélsőségekkel azonosulnak - vagy csak egy-egy témában, de nem ideológiában -, hanem az uralkodó elit jobb belátását szeretnék elérni. Üzenet a politikai centrumnak, hogy máshogy kell csinálni. Hogy a centrum jobb- és baloldala közti elmosódó különbség nem elég. Az ígéret nem elég. Változást akarnak, érezhető változást, ha nem is rögtön anyagi értelemben, de perspektívában, kiszámíthatóságban és társadalmi környezetben. A következő hónapok azt dönthetik el, hogyan reagál erre az elit: vagy bedurvul és még inkább mélyül a szakadék a választók és kormányzó erők között, vagy megkezdődik a furcsa hibridek alakítása a paletta széle és közepe között. Utóbbi a békésebb megoldás, úgyhogy a politikai centrum elitjének muszáj lenne meghallani a választókat, egyébként a választók is bedurvulhatnak, ezt pedig sokkal nehezebb megállítani a katasztrófa előtt. FIGYELŐ A drog fővárosai: Pozsony, London, Antwerpen Antwerpen és London jár az élen a kokainfogyasztásban, Pozsony a metamfetamin fővárosa a Score nemzetközi kutatócsoport szennyvíz-monitorozó projektje szerint. A szakértők több mint ötven európai város szennyvizét vizsgálva következtettek az ott élők drogfogyasztására. Magyarországi városokban nem vizsgálódtak. 18 európai ország több mint ötven városában elemezték a szennyvizet, a mintákban kokain, amfetamin, metamfetamin és ecstasy nyomait keresték. A kokainfogyasztás Nyugat-Európa városaiban a legnagyobb mértékű, leginkább Belgium, Hollandia, Spanyolország és Anglia érintett. Kelet-Éurópában kokainnak kevés nyomát találták. Észak-Európában találták több amfetaminmaradványt, a legkevésbé a dél-európai vizek voltak szennyezettek. Ä metamfetamin, vagyis a speed Európában viszonylag kevésbé eltelj edt, a kutatók elsősorban keleten találták nyomát. A legnagyobb értéket Pozsonyban mérték. A 2016-os felmérésben újdonságnak számított, hogy Észak-Európa - különösen Finnország - és Kelet-Németor- szág is érintett volt áll. (MTI) Miniszoknya-háború az izraeli parlamentben Miniszoknya-háború tört ki az iz- ■ raeli parlamentben, a kneszetben, miután az illendőségre hivatkozva nem engedtek be több, parlamenti képviselő munkatársaként dolgozó nőt, mert túl rövid volt a szoknyájuk - írta a Háárec című újság. Emiatt tegnap negyven nő tiltakozott a kneszet jeruzsálemi épülete előtt az intézményben elfogadott öltözködési szabályok szigorodása, konzervatívabbá válása ellen. Az őrök ezen a napon is egy órán át várakoztattak tíz, demonstratív szándékból rövid szoknyában érkező nőt. Manuel Trajtenberg, a Munkapárt hatvanhat éves férfi képviselője szolidaritásból levette zakóját és ingét, és trikóban haladt át a bejárat biztonsági ellenőrzésén. „Holnap már mindannyian burkát viselünk” - mondta. A napokban több parlamenti dolgozót is feltartóztattak a „szoknyavadászok” a bejáratnál. A kneszet múlt hónapban fogadott el új öltözködési szabályrendszert, amelynek betartása kötelező minden tizennégy év fölötti dolgozónak és látogatónak: az új előírások szerint a nők szoknyájának el kell takarnia a combjukat, legalább öt centiméterrel a térd felett. (MTI)
