Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-14 / 289. szám, szerda

201 SPORT 2016. december 14. | www.ujszo.com „A DAC nem játék!” László Csaba, a dunaszerdahelyiek székely vezetőedzője szerint Saláta és Priskin is illene a csapatába BŐD TITAN ILLA SZABÓ ZOLTÁN Miért szavazott bizalmat a korábban mellőzött játékosok­nak, mit gondol egy esetleges Saláta-Paóinda cseréről, és miért lég a dunaszerdahelyi futballstadion edzői öltözőjé­nek ajtaján egy szamuráj harcost ábrázolé poszter? Erről is beszélgettünk László Csabával, a DAC vezetőedzőjével. Hogyan látta az őszi szezont? Elégedettek lehetünk, bár nem tel­jesen, mert Nagyszombatban és a po­zsonyi Slovan ellen nem nyomott annyira az ellenfél, hogy el kellett volna vesztenünk azokat a mérkőzé­seket. Hazai pályán jól szerepelt a csapat, ez volt a legfontosabb min­denki számára. Idegenből is tudtunk hozni négy pontot. Ha ezt folytatjuk, szép eredményeket érhetünk el. Nehéz helyzetben vette át a DAC- ot, és pár nap után is már nagy vál­toztatásokat hajtott végre. Slávik egy bajnoki meccsen sem szerepelt, amikor a Spartak otthonában ka­puba állította, a tapasztalt Mi- chalíkot félreállította... Nem azért hoztak ide, hogy azt nézzem, ki hányszor szerepelt már az első csapatban. Egy edzőváltás min­dig hoz magával új dolgokat. Ilyen volt Slávik beállítása, de mondhat­nám Zsivkovicsot vagy Kontárt, de Sarrés Simon Pambou is sokszor csak a második csapatban szerepelt koráb­ban. Talán nyolc-kilenc játékost is mondhatnék, akik érkezésem előtt inkább a B csapatban játszottak. Ezen csodálkoztam is. Az a véleményem, a B csapatnak az a feladata, hogy a te­hetséges fiatalok vagy az A csapat sé­rültjei játékba lendüljenek, de egy profi labdarúgót azért idehozni, hogy a B csapatban játsszon folyamato­san? Ezzel teljesen felboml a struk­túra, ezt meg is változtattam. Min változtatott még? A korábban mellőzött játékosok is lehetőséget kaptak, és éltek is vele. Egyedül Čemák nem tudott élni ve­le, pedig ő is kapott egy félidőt a nagymihályiak elleni hazai meccsen. Nem voltam elégedett a teljesítmé­nyével. Nem írtam le végleg, de egy profinak tudnia kell élni a lehetőség­gel, mert nincs sok alkalom próbál­gatni. 99%-ban mindenki bebizo­nyította, hogy megéri azt, amiért ide­hozták. De nyilván tovább kell fej­lődni, ki kell építeni a konkurenciát. Milyen játékosmozgás várható a télen? Nem vagyok a téli játékosmozgás híve, mert ilyenkor főleg a skandi­náv országokban jár le a futballisták szerződése. Közép-Kelet-Európá- ban nem találsz olyan játékost, ami­lyet szereméi. És csak azért hozni valakit, hogy legyen játékosmozgás, az butaság. Manapság csak a nagy klubok tudják kivásárolni a játéko­sokat a szerződésükből, a többi, mint mi is, inkább vár, kinek jár le a szer­ződése, és közülük ki az, aki beleil­lik a csapatba, passzol hozzánk. Egy 6:0-s pofon után vette át a DAC-ot. Sokáig tartott felrázni a csapatot? Eléggé, mert a nagyszombati mér­kőzésen csak a második félidő volt jó. Az elsőn még érezni lehetett, hogy nem hiszünk saját magunk erejében, nem működünk úgy, mint egy csapat. De a második félidő már jó volt, mondtam is az öltözőben, hogy ha ezt tudjuk folytatni, akkor teljesen más eredményeket fogunk produkálni. Megpróbáltam pszichésen hatni a csapatra, bár az edzésmunkán is vál­toztattunk. Főleg azzal foglalkoztam, mik az erősségeink, és erre építkez­tem. A csapat nagyon maga alatt volt, mindenki kereste az okát, hogy miért nem tudunk mérkőzéseket nyerni. És kiderült, hogy mi volt az ok? Sokan azzal jöttek, hogy a statisz­tikákban nem voltunk rosszabbak az ellenfélnél. Én meg azt mondom, a pontokban hiszek. Ha fútómennyi- ségben, labdabirtoklásban, kapura lövések számában szinte ugyanolyan jók vagyunk, mint az ellenfél, mégis kikapunk, akkor a statisztikát rosszul László Csaba olvassuk. Mert a futómennyiségnél az a kérdés: a labda után futsz, vagy a labdával? És a kapura lövéseknél hányszor találtad el a kaput? Mire tudott építkezni az érkezé­se után? Nagyon fontos a közösség. Ami­kor idejöttem, azzal kezdődött a hét, hogy a szurkolók bojkottálni fogják a nagyszombati meccset. Korábban pedig a drukkerek bőröndöket raktak le a stadion elé, ezzel mutatva, hogy elégedetlenek a teljesítménnyel. Ez­után volt egy szurkolói ankét is, ahol elmondtam, kell adniuk egy esélyt a csapatnak. Büszke vagyok a játéko­sokra azért, amit a hazai mérkőzése­ken mutattak. Amit tudtak, visszaad­tak a szurkolóknak. Ez becsülendő. A szurkolók hálásak is voltak. Az az egység, az a szeretet, összeforrottság, amit most a hazai meccseken láttam, az első pillanattól az utolsóig, és utá­na is, ahogy a csapat ott állt a szurko­lók előtt, és ünnepelték egymást - ez azt mutatja, hogy mindkét fél tudott élni az eséllyel, amit egymástól kap­tak, és egymásra találtak. Az a leg­fontosabb, hogy ezt tudjuk folytatni. Mi keli ehhez? Biztos lesznek rossz pillanatok, rossz mérkőzések, de a lényeg az, hogy soha ne forduljunk el egymás­tól. A játékosoknak is meg kell ér­teniük, hogy ez a klub érzelmeket mozgat meg, itt komolyak az elvá­rások, amelyeknek meg kell felelni A DAC nem játék. Van egy székely mondás: „A medve nem játék!” A DAC sem játék. Szurkolónak, játé­kosnak tudnia kell, hogy ez több, mint játék. Annak örülnék a legjob­ban, ha megérném azt, hogy a kö­vetkező három szezonra már min­denjegy elkelt elővételben, mert ez azt jelentené, hogy nagyon sok szur­kolót termeltünk ki, akik jóban- rosszban velünk vannak. A szurkoló élteti a klubot, hozza a pénzt, ha sok a szurkoló, több a szponzor, na­gyobb a médiaérdeklődés, és akár arra is felmerülhet az igény, hogy bővítsük a stadiont. Rövidebb távon mik a célok? (Somogyi Tibor felvétele) Remélem, a kupában tavasszal bejutunk a legjobb négy közé, ez a minimális cél. Ha sikerülne a dön­tőbe is bejutnunk, akkor szép sze­zont zárhatnánk. Hogy a döntőben mi történik, az mindig specifikus, 50-50 százalék az esély, de már az is szen­zációs lenne, ha ott lennénk a finá­léban. Ami a bajnokságot illeti, azt mondom, legyünk hetedikek vagy nyolcadikok, de jussunk be a kupa­döntőbe. Ha fel tudnánk magunkat tornászni a harmadik helyre, az gyönyörű lenne. Megmondom őszintén, az utolsó őszi meccs után néztem először a tabellára. Addig nem néztem, hány pontunk van, mi­lyen pozícióban vagyunk. Most már azt mondhatom, picit kidugtuk a fe­jünket a vízből. Még mindig a nya­kunkig ér, de már tudunk lélegezni. Tavasszal idegenben kezd a DAC, de utána sorozatban hat meccset játszik itthon. Én mindig mérkőzésről mérkő­zésre gondolkodom. Nagyon fontos, hogy legyen egy jó, sérülésmentes felkészülésünk, és ha jönnek új játé­kosok, akkor őket be tudjuk építeni. Nem zavar, hogy idegenben kez­dünk, de utána a hat hazai meccset nyerjük meg, és akkor megint lehet kicsit számolgatni, nézelődni. A tu­lajdonos úrnak is elmondtam, hogy ebben a bajnoki szezonban az a leg­fontosabb, hogy stabilizáljuk a csa­patot. Nem fogunk tudni lépést tar­tani az infrastruktúra gyors növeke­désével, ezért legalább három évben kell gondolkoznunk. Fontos, hogy az akadémia ne csak futballistákat ter­meljen, hanem igazi csallóközi em­bereket, akik mindig büszkék lesz­nek arra, hogy a DAC-akadémián lehettek. Már eddigi ténykedése alatt is bátran nyúlt a hazai játékosok­hoz, elég csak Kontárt, Németh Zsoltot, Szépét vagy Mészárost említeni. Örültem, hogy volt kihez nyúlni, ez is az akadémia eddigi munkáját di­cséri. Szeretném, hatélen is egy vagy két fiatal profi szerződést kapna. Ez persze az edzőn is múlik, mert sok edző - pláne ilyen helyzetben - nem nyúlna a fiatalokhoz, azt mondaná, rossz a helyzet, nem fogok rizikózni. Számomra nincs se fiatal, se idős, akit kiküldők a pályára, annak meg kell felelnie annak a tudásnak, amit látok benne. Ha egy játékos rendszeresen gyengébben teljesített, az öreg szé­kely azt mondta: nem a játékos a hi­bás, hanem az edző, aki betette, mert nem látta meg benne, hogy nem al­kalmas. Én is ezt vallom. A kapus Slávik kétszer is nagyot hibázott, de továbbra is bizalmat szavazott neki. A bizalom fontos dolog. Az ara- nyosmarótiak elleni meccsen Szépét is lekaphattam volna, mert két olyan hibát csinált, amiből kaphattunk vol­na gólt is. Legyünk őszinték, a seni- cai meccsen két pontot vesztettünk Slávik miatt. Ezt a felelősséget is vállalnom kell. De a hosszú sarokba nem lehet gólt kapni! Az utolsó meccsen is voltak olyan megmozdu­lásai, amiket nem szeretek. Nem szeretem, ha a kapus elkezd cselez­getni, vagy ha egy kézzel jön ki ök­lözni. De ez képzés kérdése is. Ha Slávik ezeket a dolgokat helyre tudja tenni, stabil kapussá növi ki magát. Kiket emelne ki az őszi teljesít­ménye alapján a csapatból? A csapatot emelném ki, mert ahogy már elmondtam, a DAC-ban nincse­nek sztárok. Nincsenek kimagasló vagy nagyon kutyaütő teljesítmé­nyek, szinte mindenki egyforma szinten van. De nagy pozitívum volt számomra Zsivkovics játéka, bebi­zonyította, hogy helye van az A csa­patban. Nem lennék meglepve, ha valakinek már feltűnt volna, és ki akarná vásárolni a szerződéséből, mert gólokat készít elő és gólokat lőT Ezt az a játékstílus is hozza, amit én játszatok a csapattal. Volt olyan mérkőzés ahol a jobb-bekk beadá­sából a balbekk gólt lőtt. A fútball- tudás tekintetében ki lehet emelni Ljubicicet, lehet látni, hogy egy erő­sebb bajnokságban is szerepelt, le­tisztultabb a játéka. Az utolsó hazai meccsen annyi labdát blokkolt egye­dül, mint az egész csapat együttvéve. Tudta, mikor kell becsúszni, mikor kell állva maradni. Ezt a szurkoló ta­lán nem veszi észre, de én nagyon ér­tékelem, amikor egy játékos nyomás alatt tudja, mit kell csinálni. Pozití­van értékelem Hűk játékát is. Az utolsó öt meccs alapján már senki­nek nincs arról kétsége, hogy igazi belső védő, akiből válogatott futbal­lista lesz. Milyen posztokon kellene erősí­tenie a DAC-nak? Szeretnék még egy jobbhátvédet, Zsivkovics egyedül kevés. A belső védőknél kérdés, ki milyen gyorsan fog felépülni, mert Kwinnek mind­két meniszkusza beszakadt, és a ke­resztszalaggal is problémái vannak, Kocsis Gergő pedig ebben a szezon­ban már egyáltalán nem játszhat. Ezen a poszton most csak három já­tékosunk van, Michalik, Huk és Szé­pe. Csatárposzton is szét kell néz­nünk, milyen lehetőségek vannak a piacon. De nehéz lesz télen szaba­don igazolható játékost szerezni. Azt rebesgetik, hogy a télen lét­rejöhet egy Paíinda-Saláta csere a Slovannal. Én ezt még nem hallottam, de az biztos, hogy Saláta jó játékos, ját­szott már itt, az a kérdés, hogy mi­lyen anyagi követelései vannak. An­nak idején szerettem volna elvinni a Ferencvároshoz. Ha Saláta holnap itt lenne, biztos lenne helye a csapat­ban. Paéinda is érdekes futballista, sokkal több van benne, mint amit ed­dig mutatott. Meg kell piszkálni, ki kell hozni belőle. A szezon végén le­jár a szerződése, rajta múlik, hogy eladja magát, vagy mi lesz vele. Salátának is az idény végéig van szerződése. A Slovanból két olyan embert tu­dok mondani, aki nagyon passzolna hozzánk, Priskin és Saláta. Nemcsak a magyarságuk miatt, hanem a já­téktudásuk, hozzáállásuk miatt is. Amellett, hogy válogatott futballis­ták, mindkettő győztes típus, mind­kettőben megvan a mentalitás, hogy képesek vezetni egy csapatot. Pris­kin meccseket tud eldönteni. Ez na­gyon fontos. Ha egy csatár rúg egy szezonban 15 gólt, de ebből a csapat csak hat pontot csinál, az nagyon ke­vés. De ha rúg 10 gólt, és ezzel össze­hoz legalább 12 pontot, az nagyon jó teljesítmény. A DAC-stadionban az edzői öl­töző ajtaján van egy szamuráj harcost ábrázoló poszter, ami ko­rábban nem volt ott. Ennek mi a története? Amikor idejöttem, ezt a posztert az öltöző egyik eldugott sarkában talál­tam meg, kérdeztem, hogyan került ide. Azt a választ kaptam, hogy a tu­lajdonos úr a szamurájokat állította példaként a játékosok elé, hogy le­gyenek olyan erősek, harcosak. De hát akkor miért van ez valahol el­dugva? Azt mondtam, akkor most megmutatjuk, hogy itt, ebben az öl­tözőben, akik titeket vezetnek, azok tényleg szamurájok! Az öltözőajtón a posztert mindenki látja, nemcsak én és a játékosaim, hanem az ellenfél is. De van más is: az új stadionban ját­szott első hazai meccs előtt minden játékossal felírattam egy táblára, mi­vel akar hozzájárulni a most kezdő­dő új történelemhez. Mindenki a ma­ga nyelvén írta le a fogadalmát. A táblát bekereteztük, ott lóg az öltöző falán, a játékosok minden nieces előtt látják, mire vállalkoztak. így nem le­het kifogásokat keresni, mindenki­nek mindent bele kell adnia.

Next

/
Thumbnails
Contents