Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-14 / 289. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. december 14. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 Tízéves az asszonykórus ŠESTÁK KRISZTINA Tíz évvel ezelőtt Csank Tímea détéri nevelőnő asszonykórust alapított a helyi szülőkkel, asszonyokkal összefogva. EH333 A környező falvak többségében volt már kórus, nem akarták, hogy Détér kivétel legyen. Kezdetben tizennégy falubeli asszony alkotta a csoportot, mára ez a szám hat főre csökkent. Főleg medvesaljai és barkósági népdalokat énekelnek, a szokásos népdal- és nótacsokor mellett minden évben rendhagyó műsort állítanak össze, ami kicsit pikán- sabb, viccesebb a megszokott repertoárnál. Az évek során volt már szüreti, katonabúcsúztató és lakodalmas összeállításuk is, idén pedig magyar retro slágerekkel léptek színpadra. Ebben a műsorban a falusi asszony életét igyekeztek bemutatni Zalatnay Sarolta, Szécsi Mára megfogyatkozott a létszám (Képarchívum) Pál és más nagy klasszikusok is- mert dalain keresztül. A műsort Simonyiban, a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyén mutatták be nagy sikerrel. Évente átlagosan 5- 6 alkalommal lépnek fel falunapokon, fesztiválokon, kulturális rendezvényeken. Kétszer is beneveztek a Bíborpiros Szép Rózsa országos népzenei vetélkedőbe, az elődöntőig jutottak. Később ők maguk két alkalommal is megszervezték a vetélkedőt Détérben. Az Új Gömör Néptáncegyüttessel együtt táncos-zenés nagyműsort vittek színpadra, amelyet kato- natoborzó versekkel és gömöri néptánccal fűszereztek. Emlékezetes programjaik közé tartozott a népdalgyűjtő délután, amely során a helyi idős asszonyok által ismert népdalokat igyekeztek feljegyezni, hogy aztán beilleszthessék repertoárjukba. Minden műsorukhoz igyekeznek megfelelő öltözéket beszerezni. Mivel a csoport önellátó, az anyagi lehetőségeik korlátozottak, a viseletűket sokszor maguk készítik el. Az idei létszámcsökkenés után elgondolkodtak azon, érdemes-e folytami az éneklést, azonban a retro műsoruk sikere olyan nagy önbizalmat és motivációt adott nekik, hogy a folytatás mellett döntöttek. Az utánpótlást illetően bizonytalanok, mivel sok fiatal elköltözik a faluból. „A helyi iskola megszűnése óta még fontosabbnak tartjuk a hagyományok ápolását és megőrzését” - mondta Csank Tímea, a csoport alapítója és vezetője. Hozzátette, bízik benne, hogy még sokáig működni fog a kórus, hiszen fontos közösségépítő funkciója is van. SZEPSI Népszerűek a földbe süllyesztett konténerek Csak egy hete vannak használatban, de máris megteltek NÉMETI RÓBERT A föld alatti rendszer Ausztriában és Olaszországban már jól ismert, de itthon egyelőre csak Szepsiben létezik. Az önkormányzat azt reméli, kevesebb lesz a rendetlenség és a bűz, a guberálás pedig lehetetlen. .Tizekben a speciális konténerekben nem lehet guberálni. Ennek köszönhetően nem lesz szétdobált szemét a környéken. Emellett sokkal nagyobb kapacitásúak, mint az átlagos konténerek, nem utolsósorban pedig sokkal esztétiku- sabbak, nem rontják a városképet” nyilatkozta lapunknak Kolozs Nikolett, a város szóvivője. Hozzátette, a fold alatti konténer kapacitása körülbelül öt átlagos konténerének felel meg, akár ötezer liternyi szemetet is képesek elnyelni. „Jelenleg a város két pontján vannak ilyenek: az Északi utcában, valamint a Béke téren. A konténereket a Meva vállalat fejlesztette ki és szerelte be, a szemetet a kassai székhelyű Kosit cég szállítja el” - tette hozzá a szóvivő. A 76 ezer eurós pilótaprojektet a városi költségvetésből fedezték. Mivel a föld alatti konténerek kapacitása jóval nagyobb az átlagosnál, a szemetet csak háromhetente fogják elszállítani. Az öt tárolóból kettő a háztartási, három a szelektált hulladék gyűjtésére szolgál (A szerző felvétele) Ha a szalánci torony mesélni tudna (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Aki Kassától kelet, Tokaj faló veszi az irányt, azt a Szalánci- hegyság kaptafáinak legyőzése után egy 510 méter tengerszintfeletti magasságú vulkanikus kúp csúcsán állá, romantikus várrom fogadja. Szalánc váráé. A vár sorsa azonban korántsem romantikus. A vidék a régészeti leletek tanúsága szerint már a neolitikumban, az újkőkorban lakott volt, a Zemplénben elég gyakran előforduló bükki kultúra finom kerámiáit és eszközeit találták meg Szaláncon. Sok ezer éves történelem Kővára valószínűleg a tatárjárás után épült, az viszont nem kizárt, hogy a nehezen megközelíthető, jól védhető, igen nagy távolságokra ki- látástnyújtó stratégiai ponton lévő vár elődje fából, földből épített erőd lehetett, és már a népvándorlás korában is létezhetett. Szalánc sokszor cserélt gazdát, viharos a története. Egyes források szerint már 1230-ban, mint Castrum Salis azaz Sóvár létezett itt egy erősség, amit az Aba nemzetség, a Szalánczi család egyik őse építtetett, egy másik forrás szerint V. István 1270-ben bizonyos Reinhold mesternek adományozta az akkor már létező várat. IV. László a Szalánczi családnak adományozta, de a vár gazdája, Szalánczi Péter 1311-ben az Aba Amadékkal együtt Csák Máté oldalán harcolt a rozgonyi csatában, ezért Károly Róbert királynál kegy- vesztett lett, s várát is elvesztette. Ekkor kapta meg a Dmgeth család, majd az ebbe beházasodó Losonczyaké lett Szalánc. 1601-ben kihalt a család, II. Rudolf ekkor a Forgách családnak adományozta, amely bő négyszáz éven át birtokolta a várat. Igaz, azt Bocskai István hajdúi, Bethlen Gábor katonái, I. Rákóczi György serege, Thököly Imre kurucai alaposan megrongálták, végül Lipót császár tábornoka, bizonyos Leslie nevezetű a még meglévő romokat is felrobbantana. Ebben az időben el is nép- telenedett ez a vidék. Jó 130 évet vártak a romok a feltámadásra, amikor Legközeíebb a derencsényi baríanyokal mulatjuk be. régi gazdájuk, a Forgách család egy tagja, Forgách József úgy nem határozott, hogy a vár öregtomyát felújíttatja és abban családi múzeumát helyezi el. Ebből a múzeumból 1937- ben még három berendezett és régiségekkel telerakott terem létezett. A torony 1944-ben, amikor a visszavonuló náci hadsereg védelmi pontot alakított ki a várhegyen, súlyos károkat szenvedett, több találat is érte, teljesen kiégett, ingóságait már korábban szétlopkodták. A háború után még egyszer tetőt kapott a torony, majdez is elpusztult. Alig egy éve elkezdték a várrom konzerválását, ma már az új tető is elkészült, az állványzattal körbevett tornyon szakemberek dolgoztak még késő ősszel is. Milyen volt, mi maradt? Szalánc vára egy vulkanikus kúp tetején kialakított mesterséges platón épült, a plató délkeleti kiszögel- lésében áll az úgynevezett donjon vagy öregtorony, ami a vár gótikus voltára utal. A mintegy negyven méter magas, négyemeletes torony felső részén a gyilokjárót faragott konzolok tartották, a várban több más gótikus építészeti elem, boltívtámaszok, faragott, íves ablakkeretek, kőpárkányok is fennmaradtak a rengeteg pusztítás ellenére is. A várat észak felől még ma is jól azonosítható árok és földből hányt sánc is védelmezte. Gótikus kapuja is megmaradt, ezt csapóhíd védte. Az egykori palotából sajnos csak torzók maradtak, de a folyamatban lévő felújítás és régészeti feltárás még Remélhetőleg folytatódik a felújítás számos faragott részt, szobrot, faragott díszítményt vagy azok töredékét a felszínre hozhatja. A várhegyen még jól azonosíthatók a további védelmi célt szolgáló épületek nyomai, tornyok, védőművek, bástyák alapjai, embermagasságnál naTájoló Nagyszalánc a KassátTőke- terebessel összekötő 532-es úton érhető el. Helyben megtalálhatók a turisztikai szolgáltatások. A vár a 48,637/21,471 GPS koordinátánál található. gyobb felmenő falait takarja az om- ladék. A vár vízgyűjtő ciszternája és a beomlott boltozató hatalmas pincék is érdekes leleteket tartogathatnak még a kutatók számára. Akár egy évtizedig is eltarthat a munka, s már az jó hír, hogy legalább elkezdődött. Szalánc egykori urai, a For- gáchok ugyancsak meglepődnének, ha mostanság erre járva azt lámák, szinte nyoma sem maradt annak a hatalmas, három szárnyas kastélynak a vár alatt, amelyet Forgách Zsigmond gróf építtetett a 19. század hetvenes éveiben. Az egykori parkot is csak sejteni lehet ma már, helyét beépítették. Értelmetlen pusztításnak esett áldozatul a vár, a kastély, a park itt is, mint oly sok más helyen.
