Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-14 / 289. szám, szerda
4 I KÜLFÖLD 2016. december 14. | www.ujszo.com RÖVIDEN Jazidi nők kapták a Szaharov-díjat Strasbourg. Átadták az idei Szaharov-díjat a kiválasztott jazidi emberi jogi aktivistáknak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A gondolat- és véleményszabadságért folytatott küzdelem elismeréseként adományozott kitüntetést Martin Schulz, az uniós parlament elnöke adta át az iraki jazidi kisebbség, illetve a szexrabszolgaság áldozatául esett nők jogaiért küzdő Nadia Murádnak és Lamija Aji Basámak. A díjazottak azok közé a nők közé tartoznak, akiket az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei 2014-ben elraboltak és rabszolgasorba kényszerítettek. (MTI) Liviu Dragnea nem lehet kormányfő Bukarest. Klaus Iohannis román államfő megerősítette, hogy ragaszkodik októberben nyilvánosságra hozott feddhetetlenségi feltételeihez, miszerint Romániában nem fog kormányalakítási megbízást kapni elítélt vagy bűnvádi eljárás alatt álló politikus. Az államfő feddhetetlenségre vonatkozó üzenete a győztes Szociáldemokrata Pártnak (PSD) szól, amely vasárnap a voksok közel 46%-át szerezte meg. Liviu Dragnea pártelnököt, akit a szociáldemokraták szerint leginkább megillet a kormányfői tisztség, áprilisban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a 2012-ben tartott, az akkori államfő leváltásáról szóló népszavazással kapcsolatos korrupciós perben. (MTI) Letette esküjét az ENSZ új főtitkára New York. Letette esküjét az ENSZ január elsején hivatalba lépő új vezetője, Ántónio Guterres. A portugál baloldali politikus, aki korábban az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának vezetője volt, programbeszédében alapvető változásokat ígért a világszervezet életében és politikájában, vagyis szakítást elődje, a dél-koreai Ban Ki Mun politikájával. Kifejtette: az ENSZ az elmúlt évtizedekben hozzájárult a béke fenntartásához a világban, de eszközei már nem elegendőek az érdemleges reagáláshoz. A 67 éves politikus 2017 januárjában foglalja el hivatalát. (MTI) Merkel és Hollandé a szankciókról Berlin. Az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók meghosszabbítása mellett foglalt állást Francois Hollandé francia elnök és az őt Berlinben fogadó Angela Merkel német kancellár. A politikai vezetők az ukrajnai konfliktust rendezni hivatott minszki egyezmény akadozó alkalmazásával indokolták felhívásukat. A szankciók hatá- lyajanuár végén jár le, az uniós pénzügyi, védelmi és energetikai együttműködések korlátozása Moszkvával eddig kevés eredményt hozott. (MTI) A hadsereg elfoglalta Kelet-Aleppót Aszad szír elnök katonái már Aleppó szívében járőröznek (tasr/ap) A szíriai kormányerők a felkelők utolsó kelet-aleppói állásait is elfoglalták, Aleppó teljes egészében a hadsereg irányítása alá került. Aleppó. Egyes források szerint viszont a felkelők még tartják magukat, legalább két negyedben vannak még jelen, másrészt egyre több olyan bejegyzés, híresztelés és felvétel terjed, amelyek a kormányerők győzelmét látszanak igazolni. Értesülések szerint a Szíriában kormányzó Baasz (Baath) Párt nyugat-aleppói vezetője is bejelentette a város felszabadítását. Hivatalos bejelentés még nem érkezett sem Damaszkusz, sem a kelet- aleppói felkelők részéről. A szíriai hadsereg hétfőn jelentős területeket foglalt el, megfigyelők szerint a felkelők védelme teljesen összeomlott. Tegnap összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését Aleppó miatt. Házról házra járva végeznek ki civileket Aleppóban a város keleti, évekig a lázadók kezén levő negyedeit elfoglaló kormányerők, állítja az ENSZ. Jelentésük szerint az Aszad- hoz hű fegyveresek ezidáig 82 polgári személyt, köztük 11 nőt és 13 gyereket lőttek agyon otthonaikban. Áz ENSZ tájékoztatása szerint a civileket kérdés nélkül, helyben végzik ki. Aszad hadserege többhavi ostrom és az orosz kormányerők folyamatos támadásai után december elején törték meg a lázadók ellenállását, és kezdték nagy tempóban elfoglalni a területeiket. (MTI, ú) Iráni nukleáris hajtóművek Teherán. Nukleáris hajtóművek kifejlesztését rendelte el Haszan Róháni iráni elnök válaszul arra, hogy Teherán szerint az USA megsértette a januárban hatályban lépett atomalkut - jelentette az ÍRNA iráni állami hír- ügynökség. Róháni azt mondta, a hajtóműveket tengeri járművekben alkalmaznák. Irán december elején közölte, álláspontja szerint Washington megsértette a Teherán és az ún. hatok (az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország) között tavaly nyáron tető alá hozott megállapodást az iráni atomprogramról. Teherán ezt azzal indokolta, hogy az USA szenátusa megszavazta az energetikai, a védelmi iparra és a bankszektorra vonatkozó Irán-ellenes szankciókról szóló törvény meghosszabbítását. Az intézkedések célja, hogy megakadályozzák Iránt atomfegyver kifej lesztésében. (MTI) Oroszbarát külügyminiszter Donald Trump kormányában több milliárdos és egy Putyin által kitüntetett miniszter lesz ÖSSZEFOGLALÓ Washington. RexTillersont, az ExxonMobil olajtársaság elnök-vezórigazgatóját jelöli a külügyminiszteri posztra Donald Trump leendő amerikai elnök - jelentette be tegnap az üzletember stábja. Lassan összeáll Trump kabinetje. A leendő külügyminiszter hivatalossá válásával a legfontosabb kormánypozíció is eldőlt, ezzel a legtöbb meghatározó poszt már gazdára talált Donald Trump kabinetjében. Habár Trump azt ígérte, hogy lecsapolja a washingtoni mocsarat, sok pozícióba bennfenteseket, illetve milliárdosokat rakott, és a korábbi elnököknél több, három tábornok is lesz a kabinetben. Legtöbbször régi szövetségeseit, vagy az elejétől mellette kitartó politikusokat emelte ki, de bőven vannak olyanok is, akik Trump egykori ellenzői közül katapultáltak kormánypozícióba. Ők lesznek azok, akik egy-egy területen a leginkább befolyásolhatják majd Trumpot, akiről az üzleti életben az teijedt, hogy mindenki azért versengett, hogy utolsóként ő juthasson be a milliárdoshoz, akire állítólag mindig az utolsó vélemény gyakorolta a legnagyobb hatást egy döntés előtt. Külügyminiszter: A legfontosabb kabinetposztot, a külügyminiszterét egyáltalán nem egy dörzsölt diplomatának adta Trump, hanem Rex Til- lersonnak; az Exxon Mobil olajtársaság 63 éves elnök-vezérigazgatóját választotta ki. A Borisz Jelcin elnöksége alatt az Exxon Mobil oroszországi részlegét vezető Tillerson kifejezetten szorosan kötődik Oroszországhoz, amivel Trump már a kampányban jelezte, hogy új lapot nyitna. Tillerson több komoly szerződést kötött Oroszországgal kitermelésre, 2011-ben stratégiai megállapodást kötött az orosz állami Rosznyefttyel a Kara-tenger sarkvidéki olajmezőinek és a Fekete-tengeren lévő mezők kitermelésére. Még jóval az Ukrajna elleni háború és az Óroszország elleni szankciók előtt, 2012-ben a Barátság Érdemrendet is megkapta Vlagyimir Putyintól. Tillerson eddigi megszólalásaiban a Moszkva ellen bevezetett szankciók ellen beszélt. A Wall Street Journal azt írta, ellentmondásos, hogy az amerikai munkahelyek védelmét hirdető Trump egy olyan embert nevezett ki, aki a tőke szabad mozgásában érdekelt. Védelmi miniszter: Trump azt is bejelentette, hogy James N. Mattis nyugalmazott tábornok, becenevén a Veszett Kutya lesz a védelmi minisztere. Mattis generációjának egyik legbefolyásosabb tisztje volt, tábornokként egyszerre volt egy mély stratégiai gondolkodó és az igazi agresszív, kemény amerikai katona megtestesítője, harcolt az Öbölháborúban, ő irányította az iraki Fal- lúdzsa ostromát, az utolsó években pedig a Középső Parancsnokság (CENTCOM) élén állt. Belbiztonsági miniszter: Trump John Kelly visszavonult tábornokot választotta belbiztonsági miniszterének. A tengerészgyalogságtól leszerelt Kelly korábban a Déli Főparancsnokságot vezette, és elsősorban Dél-Amerikában és a karibi térségben végrehajtott amerikai akciókért felelt. Ezen belül ő felelt a guantána- mói fogolytáborért is, és egy korábbi inteijújában arról beszélt, nincs ott egyetlen ártatlan ember sem. Pénzügyminiszter: A miniszter Steve Mnuchin, a Trump-kampány pénzügyi vezetője lett. Ő egy személyben megtestesít mindent, amivel Trump kampánya szembement, és amire a rá szavazó kiábrándult munkás és középosztálybeli vidéki szavazók nagyon haragszanak. Mnuchin ugyanis New York egyik legbefolyásosabb bankárcsaládjába született, és 17 évet dolgozott a Goldman Sachs banknál. Végül a kereskedelmi tárca élére került Wilbur Ross, egy másik milliárdos 15 évvel fiatalabb feleséggel, aki a Rotschild banknál gazdagodott meg. (MTI, Index) Felállt az olasz kormány Róma. Paolo Gentiloni és olasz kormánya letette a hivatali esküt. A kabinet 18 tagú, ebből 11-en a korábbi Renzi-kormánynak is tagjai voltak. Gentilonit az államfő vasárnap kérte fel, hogy vegye át a balközép kormány vezetését a december 4-i népszavazás után lemondott Matteo Renzi helyett. A külügyminiszter Angelino Alfano, a belügyi tárca eddigi vezetője lett, Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter maradt. A Gentiloni- kormány névsora nem tartalmaz jelentős meglepetést az eddigi Renzi-kormányhoz képest. A helyén maradt a Renzi-kormány védelmi minisztere, Roberta Pinotti, Andrea Orlando igazságügyminiszter, Beatrice Lorenzin egészségügyi miniszter és több más eddigi miniszter is. Nem cserélték le a lemondott Matteo Renzi emberének tartott Marianna Madiát, az olasz közigazgatás átalakításáért felelős tárca nélküli minisztert sem. Az új belügyminiszter Marco Minniti, a kormánytöbbséget vezető balközép Demokrata Párt (PD) politikusa lett. Paolo Gentiloni azt mondta, „minél gyorsabban a lehető legjobb kormányt” igyekezett felállítani. Kijelentette, hogy a Matteo Renzi vezette kormány innovációs munkáját kívánja folytatni. Gentiloni hangsúlyozta, hogy kormánya elsőrendű feladatának az új olasz választási törvény megalkotását tartja. Kiemelt célnak nevezte, hogy kormánya segítse az elszegényedett olasz középosztályt, valamint a munkanélküliséggel küzdő Dél-Olaszországot. A kormányfő beszédében kizárólag a következő hónapok feladatairól beszélt, ami arra enged következtetni, hogy kormánya nem fogja a 2018-as parlamenti választásokig vezetni Itáliát - a kabinetnek a római parlament felsőházában gyenge többsége lesz. (MTI) Izraelbe érkezett az Egyesült Államoktól vásárolt első két lopakodó F-35-ös harci repülőgép. A repülőgépeknek Izraelben héberül az Adir, vagyis a Döbbenetes nevet adták, ami utal az amerikai Lockheed Martin vállalat által gyártott, minden idők legdrágább repülőjének különleges tulajdonságaira: az egyenként 110 millió dollárba kerülő F-35-ös képes kikerülni az ellene mozgósított, fejlett elhárító rakétarendszereket, és óránként 1900 kilométeres sebességgel tud repülni. Az USA után Izrael az első ország, amely megvásárolhatta a különleges katonai eszközt - összesen 50-et rendelt belőle. (SITA/AP)
