Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-10 / 286. szám, szombat
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2016. december 10. Kormánypárt lohet az RMDSZ is Orbán Viktor már kibékült az RMDSZ-szel ' (MTi-feivétei) NÉMETH VIKTÓRIA Az előrejelzések szerint a vasárnapi parlamenti választásokon a szociáldemokraták győzhetnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatottsága 5 százalék, vagyis a bejutási küszöb körül mozog. Az előrejelzések szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) lehet a vasárnapi törvényhozási választások győztese Romániában. Az IRES közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint - amit csütörtökön tettek közzé - a megkérdezettek 44 %-a szavazna a baloldali párta. A becslések szerint második helyen a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (NLP) végezhet, amely a szavazatok 26 %-át szerezhetné meg. A több éven át rivalizáló magyar pártok az RMDSZ és a 2003- ban megalakult Magyar Polgári Párt (MPP) kiegyeztek, az RMDSZ listáján két MPP-s képviselőjelölt befutó helyet kapott. Ennek ellenére a magyar párt támogatottsága épphogy meghaladja az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A parlamenti választások egyik meglepetése lehet az idén megalakult jobboldali Mentsétek meg Romániát (USR) szövetség, amelyre a válaszadók 7-10 százaléka voksolna. Kormányváltozatok Pászkán Zsolt a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársa szerint a romániai választók megint a rosszabb vagy a még rosszabb alternatíva közül választhatnak csak. „Az egyetlen új szereplő a piacon a Mentsük Meg Romániát szövetség, ami okozhat változást.” Az elemző szerint az elmúlt években az úgynevezett nagyobb pártok, mint a szociáldemokraták vagy a liberális párt nem hajtott véghez szükséges gazdasági reformokat, és politikusaikkál szemben gyakran felmerült a korrupció gyanúja is. 2015 novemberétől az országot szakértői kormány vezeti, Dacian Ciolos kijelölt miniszterelnökkel az élen. Viktor Ponta szociáldemokrata kormányfő lemondását emberek tízezrei követelték a bukaresti diszkótűz miatt, amelyben 47 fiatal halt meg. A szakértői kormány beiktatását a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) is támogatta. Székely Gergely politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint az egy ik lehetséges kormánykoalíció alkothat a Szociáldemokrata Párt, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE). Azonban a politológus szerint nem biztos, hogy a két párt megszerzi a kormányalakításhoz szükséges többségi mandátumot, lehetséges, hogy az RMDSZ-re is szükségük lesz, vagyis a magyar párt is bekerülhet a kormányba. A másik „A magátjobbközép gyűjtőpártként meghatározó RMDSZ törekvései közelebb állnak a Nemzeti Liberális Párt elképzeléseihez." Székely István RMDSZ-alelnök változat szerint kormány alakulhat a liberális párt vezetésével is, az újonnan létrejött Mentsük Meg Romániát szerveződéssel kiegészülve, azonban a legfrissebb közvéleménykutatások eredményei nem kedveznek a liberálisoknak. Székely Gergely szerint a román elnök szerepe is meghatározó lehet, ugyanis a román elnök, Klaus Johannis nem támogatja a szociáldemokratákat. „A román alkotmány lehetőséget ad egyfajta manőverezésre, ugyanis abban esetben, ha egyik párt sem éri el az abszolút többséget, az államfő szerepe megnő. Johannis megpróbálhatja azt, hogy nem azt a pártot bízza meg kormányalakítással, amelyik a legtöbb szavazatot kapott a választásokon” - mondta lapunknak Székely Gergely. A Mentsük Meg Romániát szerveződés, amely az idei önkormányzati választásokon aratott nagyobb sikert regionális szinten, a közvéleménykutatások szerint stabilan 7-10% között mozog. Székely szerint a párt elsősorban a passzív választókat próbálja mobilizálni, és retorikájában fellelhető némi rendszerellenes- ség, azonban nem nevezhető egyértelműen populista pártnak. „Ügy indultak, mint egy globalizációellenes párt, baloldali eszmékkel, ennek ellenére választási programjuk gazdasági értelemben jobboldalira sikerült” - tette hozzá a szakértő. Az RMDSZ kormányozna Székely István az RMDSZ alel- nöke lapunknak elmondta, hogy a párt csak a szélsőséges, demokráciaellenes pártokkal zárja ki a koalíció lehetőségét, ilyen például Bogdan Diaconu-féle nacionalista Egységes Románia Szövetség (PRÜ). A közvélemény-kutatások szerint azonban a párt nem lépi át az 5 %-os küszöböt. „Az RMDSZ programját, törekvéseit tekintve mind a jobboldali, Nemzeti Liberális Párttal (PNL), mint pedig a baloldali Szociáldemokrata Párttal (PSD) koalícióképes, kormányzott már mindkét alakulattal. Ha azonban súlyozzuk a különböző programok megfogalmazásait, kétségtelen, hogy a magát jobbközép gyűjtőpártként meghatározó RMDSZ törekvései közelebb állna a Nemzeti Liberális Párt elképzeléseihez” - mondta lapunknak Székely István alelnök. Tóvedett a jobboldal A Főtér.ro nevű portál szerint nagyon kevés lesz azon külföldi román állampolgárok aránya, akik levélben szavaznak, péntekig ugyanis csak mintegy 4500 külföldön élő román állampolgár adta le voksát levélben, és alig több mint 8 ezer választópolgár regisztrált. Pedig a becslések szerint több mint 4 millió román állampolgár él külföldön, ebből a szavazásra jogosultak száma meghaladja a 3 millió főt. Pászkán Zsolt kutató szerint ez nem kedvez a román jobbolI 3 dalnak, mivel épp a jobboldali párt erőltette a külföldön élő román állampolgárok szavazásának a megkönnyítését levélben, vagy pedig nagykövetségeken és konzulátusokon. Csökkenő támogatottság Az erdélyi magyar politikai pártok közül a rendszerváltás óta az RMDSZ tudta stabilizálni a szavazóbázisát, azonban támogatottságuk évről évre csökkenő tendenciát mutat. A 2012-es törvényhozási választásokon az RMDSZ épphogy el tudta érni az 5%-os parlamenti küszöböt, ugyanis a párt a szavazatok 5,14 % szerezte meg, a közvéleménykutatások most sem jósolnak a párt számára jobb eredményt. Az erdélyi magyar politikai színtéren jelenleg 3 párt mozog, amelyből kettő, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt közös listán indítanak jelölteket, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig nem indul az idei választásokon. Székely Gergely szerint az RMDSZ csökkenő támogatottsága egy hosszú távú folyamat: „2004-ben megtört az erdélyi magyar szavazótábor mobilizációs potenciálja, és nem látok arra lehetőséget, hogy ez a jövőben megfordulna” - mondta lapunknak Székely. A szakértő szerint ugyanis a román politika átalakulóban van, a korrupció- ellenes ügyészség (DNA) ténykedése nyomán egy új politikai elit jöhet létre. Ehhez az RMDSZ-nek sem sikerült alkalmazkodnia. Csökken a magyar lakosság aránya is, 2011-ben Románia lakosságának 6,5%-a volt magyar, vagyis mintegy 1,3 millió ember. 2001-ben még mintegy 200 ezerrel többen vallották magukat magyarnak. Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön látogatott Szatmárnémetibe az RMDSZ meghívására, ahol támogatásáról biztosította a magyar pártot. A Fidesz támogatása abból a szempontból is meglepő, mert még 2003-tól Orbán Viktor az RDMSZ ellenében az újonnan szerveződött csoportokat támogatta, a Magyar Polgári Pártot és az Erdélyi Magyar Néppártot. „Jelenleg a Fidesz elérkezett arra a pontra, hogy rájött, túl sok pénzt és energiát fektetett ebbe a két pártba. Ezért úgy döntöttek, inkább stratégiát váltanak és kiegyeznek az RMDSZ-szel” - tette hozzá a politológus. A vasárnapi választások során a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról az ország csaknem 19 millió választópolgára dönthet. Uniós fogyasztóvédelem: a biztonságos egységes piac a cél ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság egyik legfontosabb szakpolitikája a fogyasztóvédelem, amely több területen is az unió lakosságának érdekeit szolgálja. Brüsszel. Jelenleg mintegy 508 millió ember él az Európai Unióban. Egyre gyakoribb, hogy az emberek egy másik uniós országban, akár a szomszédjukban, akár kirándulás alkalmával egy távolabbi tagállamban vásárolnak. Terjed azonban az online vásárlás is, sokan már ma is külföldi webshopokban vásárolnak. A hatékony, integrált uniós gazdaságban garantálni kell a fogyasztó jogainak védelmét arra az esetre, ha egy másik uniós országban történő áru- vagy szolgáltatásvásárlás során problémák merülnek fel. A fogyasztóvédelmi politika mindenekelőtt azt akarja elősegíteni, hogy a fogyasztók élni tudjanak az egységes piacban rejlő lehetőségekkel. Ennek gazdasági hatása is van, mivel a lakosság fogyasztási kiadásai teszik ki az EU gazdaságának legnagyobb hányadát - az uniós GDP 57 százalékát. Az EU 2014—2020-as időszakra szóló fogyasztóvédelmi programja, igyekszik az egységes piacon mindenütt érvényt szerezni a fogyasztói jogoknak. A program több területre összpontosít: szabályozási eszközökkel biztosítja a fogyasztói jogok érvényesülését, és segít a kereskedőkkel kialakult jogviták gyors és eredményes rendezésében; ügyel arra, hogy a fogyasztói jogok lépést tartsanak a gazdasági és társadalmi változásokkal - különösen a digitális és a pénzügyi piac fejleményeivel; garantálja, hogy csak biztonságos termékek kerülhessenek forgalomba. Az uniós szakpolitika szigorú biztonsági normákat ír elő, amelyek vonatkoznak szinte minden árutípusra. E szigorú szabályok előírják a hibás termékek visszahívását. Az unióhoz évente több mint 2000 bejelentés érkezik nem biztonságos termékekről - főként játékokról, ruhákról vagy textíliákról - pl. a gyerekruhákon található túl hosszú zsinórokról, vagy veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó lakástextil- termékekről. Egyre hangsúlyosabbá válik az online vásárlás szerepe a gazdaságban is. A felmérések szerint a lakosság 50 százaléka rendszeresen vásárol webshopokban, ugyanakkor csak 15% azok aránya, akik más uniós országokból vásárolnak az interneten. Ennek egyik oka a házhozszállítás, amely a tapasztalatok szerint a legnagyobb problémát jelenti. A fogyasztóknak mindössze 38%-a mer biztonsággal más országban vásárolni. Az Európai Bizottság egységes európai digitális piaci stratégiája 16 kezdeményezést vázolt fel az egységes digitális piac kiépítése érdekében. Ez akár 250 milliárd euró többletet is eredményezhet uniós szinten a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság mandátuma idején. Több uniós országot érintő fogyasztójogi problémák esetén jogorvoslati segítséget, illetve tájékoztatást nyújt az Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net), amely ingyenes tanácsadással és támogatással áll azon uniós polgárok rendelkezésére, akik más uniós tagállamban letelepedett kereskedőtől vásárolnak árukat vagy szolgáltatásokat. A hálózat ingyenes segítséget nyújt a fogyasztóknak arról, hogy hol milyen jogok illetik meg őket, amikor külföldön vagy külföldi székhellyel rendelkező kereskedőtől vásárolnak. MP160206
