Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-09 / 285. szám, péntek

6 I KÜLFÖLD 2016. december 9. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Trump tábornokokat nevez ki kulcspozíciókba Visszaküldhetik a menedékkérőket Brüsszel. Az Európai Bizottság tegnap ismertetett javaslatának értelmében 2017. március 15- étől kezdődően a többi uniós tagállam ismét visszaküldhetné Görögországba az először ott regisztrált menedékkérőket. Ez­zel az Európai Unión belül a menedékkérelmek elbírálását szabályozó, ún. dublini rendszer öt év után visszaállhatna a nor­mális kerékvágásba. Eddig nem lehetett visszaküldeni menedék­kérőket oda, mert több bírósági ítélet is kimondta, hogy a görög menekültügyi rendszerben em­bertelen vagy megalázó bánás­móddal felérő körülmények uralkodtak. A bizottság szerint Görögországjelentős fejlődést mutatott fel a menedékkérők kezelése terén, így márciustól megkezdődhet a menedékkérők visszaküldése. (MTI) EBESZ: terítéken Kelet-Ukrajna Hamburg. Hamburgban elkez­dődött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legfőbb vezető testü­leté, a tagállami külügyminisz­terekből álló Miniszteri Tanács tanácskozása. A soros elnöki tisztséget betöltő Németország külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier a tanács ülését meg­nyitó beszédében elfogadhatat­lannak nevezte a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére ki­dolgozott minszki megállapodás végrehajtásának alakulását. A konfliktus összes résztvevőjét hibáztatta a végrehajtás lassúsá­ga és a tűzszünet folyamatos megsértése miatt. (MTI) Letartóztatás török diákotthonokban Ankara. Elfogatóparancsot adott ki a főügyészség húsz török tar­tományban olyan diákotthonok és partnercégeik alapítói, ügyin­tézői és alkalmazottai ellen, akik állítólag kapcsolatban állnak a július 15-ei puccskísérletért fe­lelőssé tett Fethullah Gülen mu­zulmán hitszónok mozgalmával. A 136 érintett közül 35 embert már előállított a rendőrség. A török álláspont szerint az Ame­rikában élő Gülen hálózata ter­rorszervezet, amely az idők so­rán szivárgott be az állami és a magánszektorba. Július dereka óta országszerte 36 ezer embert vettek őrizetbe, és 110 ezer em­bert függesztettek fel vagy bo­csátottak el állásából. (MTI) Sok halott egy iraki légi csapásban Bagdad. Közel 70-en meghaltak és 90-en megsebesültek egy légi csapás következtében az Iszlám Állam terrorszervezet ellenőr­zése alatt álló, nyugat-iraki Káim városban. Szalím el-Dzsabúri, az iraki parlament elnöke azt kö­zölte, hogy a légi csapás egy ci­vilekkel teli piacot ért. Egyelőre nem világos, hogy ki hajtotta végre a támadást: az iraki légierő vagy a nemzetközi koalíció. (MTI) John Kelly tábornok lesz az amerikai belbiztonsági miniszter Donald Trump megválasztott amerikai elnök John Kelly visszavonult tábornokot jelöl­te belbiztonsági miniszternek. Washington. A 66 éves John Kelly tábornok a tengerészgyalog­ságtól vonult nyugalomba 2016 ja­nuárjában. Korábban a Déli Főpa­rancsnokság vezetője volt, és 45 esztendeig tartó katonai karrierje so­rán elsősorban a Dél-Amerikában és a karibi világban végrehajtott ame­rikai akciókért volt felelős. Tapasz­talatai azt sugallják, hogy tisztában van a tengerentúlról érkező fenye­getésekkel, mind a latin-amerikai kábítószer-kereskedelemmel, mind pedig a terrorizmussal. 0 volt a fe­lelős a guantánamói börtöntelep fel­ügyeletéért is. Kelly már a harmadik magas ran­gú nyugalmazott katonatiszt, aki kulcsszerepet kap a Trump-admi- nisztrációban: James „Őrült Kutya” Mattisre, aki szintén a tengerészgya­logosoknál szolgált, a honvédelmi miniszterség vár, Michael Flynnt, a U. S. Army nyugalmazott tábornokát pedig nemzetbiztonsági tanácsadóvá nevezte ki a frissen megválasztott el­nök. És ezzel még nincs vége: foly­nak a tárgyalások a szintén iraki ve­terán tábornok David Patraeus kül- ügyminiszterségéről, és könnyen el­képzelhető, hogy a haditengerészet volt admirálisa, Michael Rogers lesz a nemzeti hírszerzés igazgatója. Ha ez még mindig nem lenne elég, nagyon úgy néz ki, hogy a CIA-t is egy iraki veterán katona, Mike Pompeo vezeti majd, a volt haditengerész Stephen Bannont pedig főtanácsadónak ké­szül kinevezni Trump. „Aggódom - mondta minderre Chris Murphy demokrata képviselő, a külügyi bizottság tagja. - Lehet, hogy ezen személyek mindegyike nagy érdemeket szerzett saját jogán, de az elmúlt 15 évben megtanultuk, hogy amikor katonai szemüvegen át vizsgáljuk a világ problémáit, nagy hibákat követünk el.” Az USA Kínában akkreditált kö­vetkező nagykövete Terry Branstad (SITA/AP) iowai kormányzó lesz. A 70 éves po­litikust Kína régi barátjaként emle­getik, Branstad évek óta személye­sen ismeri a jelenlegi kínai elnököt, Hszi Csin-pinget is. (MTI, 444.hu) Fordulóponton a szír háború Az orosz és az amerikai külügyminiszter egyeztetett a szíriai helyzetről, a tűzszünetről Élet Aleppó romjai között. Lassan feladják a nagyvárost a felkelők. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz. A hadsereg leg­újabb sikerei Aleppóban tel­jesen megfordítják a háború menetét egész Szíriában - jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök. Több mint 500 civil vesztette életét az aleppói offenzíva kezdete óta. A szíriai helyzetről tanácskozott Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. John Kir­by amerikai külügyi szóvivő azt mondta, a felek megvitatták a Szíri­ában folyamatban lévő erőfeszítése­ket, hogy tűzszünet szülessen az észak-szíriai Aleppóban, illetve hu­manitárius segélyeket juttassanak el a nagyváros polgári lakosságához. Szó lehet a felkelőknek megnyitan­dó, a városból kivezető szabad fo­lyosók kialakításáról vagy a harcok szüneteltetéséről annak érdekében, hogy humanitárius segély érkezzen. Egy orosz elképzelés szerint a fel­kelőket a szír Idlíbbe helyeznék át. A hadsereg legújabb sikerei Alep­póban megfordítják a háború mene­tét Szíriában - mondta Bassár el- Aszad szíriai elnök. Aszad a kor­mányerők ostromolta várost a láza­dók és támogatóik „utolsó reménye­ként” jellemezte, miután vereséget szenvedtek a damaszkuszi és hom- szi ütközetekben. „Aleppó felsza­badítása a Nyugat és a regionális ha­talmak Szíria-ellenes összeesküvé­sének kudarcát fogja jelenteni” - vé­lekedett Aszad. Ugyanakkor a da­maszkuszi kormány nem tekinti a teljes szíriai ellenzéket külföldi ügynököknek, és készen áll tárgyal­ni azokkal, akik nem állnak kapcso­latban a terroristákkal és a külföldi hírszerzőszolgálatokkal - tette hoz­zá Aszad, aki szerint Oroszország a kétoldalú kapcsolatok történetében egyszer se próbálta ráerőszakolni Szíriára saját akaratát. A szíriai ál­lamfő kiemelte, hogy Oroszország a terrorizmus ellen folytat küzdelmet, de nem csak Szíria érdekében. „Ez a küzdelem Oroszország, de Európa, a Közel-Kelet és az egész világ érde­két is szolgálja” - fűzte hozzá. A da­maszkuszi rezsimmel szövetséges Oroszország 2015 szeptemberében indította katonai beavatkozást a közel-keleti országban. Több mint 500 civil vesztette életét Aleppóban a szíriai kormányerők of- fenzívájának kezdete óta - adta hírül az Emberi Jogok Szíriai Megfigye­lőközpontja (OSDH) nevű aktivista­hálózat. A rezsim légi csapásaiban és tüzérségi támadásaiban 384 polgári személy - köztük 45 gyerek - veszett oda, míg 114 emberrel (36 gyerek) a lázadók gránátjai végeztek. Á szíriai hadsereg és szövetségesei november közepén indítottak offenzívát Alep­pó felkelők kezén lévő, keleti része ellen, és azóta a területek 80 százalé­kát visszafoglalták tőlük. Aleppó kormányerők által elfoglalt óvárosá­nak egyik kórházából csaknem 150 fekvőbeteget és bajbajutottat mene­kítettek ki - jelentette tegnap a Vö­röskereszt Nemzetközi Bizottsága. Egynapos általános sztrájk bénította meg tegnap Görögországot. A legna­gyobb szakszervezetek a tervezett adóemelések és költségvetési kiadáscsök­kentések ellen tiltakoztak. A munkabeszüntetés a magánszektort és a köz­szférát is érinti. A görög sajtó dolgozói szerdán tették le a munkát, emiatt aznap nem sugároztak híreket a tévék és a rádiók, tegnap pedig nem jelentek meg a napilapok. Az újságírók a nyugdíjrendszert is érintő megszorító intézkedések el­len tiltakoztak. A médiában dolgozók azért egy nappal korábban tiltakoztak, hogy tudósítani tudjanak a tegnapi általános sztrájk eseményeiről. (SITA/AP) Renzi még kormányfő Róma. Benyújtotta lemondását Matteo Renzi olasz miniszterelnök Sergio Mattarella köztársasági el­nöknek, aki megbízta őt, hogy ügy­vivőként vezesse a kabinetet, amíg lefolytatják a konzultációkat az új kormány megalakításáról - közölte az elnöki sajtóiroda. A konzultáci­ókat szombat délutánig le kellene zárni. Az államfő elsőként a két ház elnökeivel tárgyal. Bevonják a megbeszélésekbe az előző elnököt, Giorgio Napolitanót is. Várakozá­sok szerint az államfő a Renzi- kabinet vagy a kormányzó balol­dali Demokrata Párt valamely tag­ját kéri fel kormányalakításra. Olaszországban a következő parla­menti választások 2018-ban esedé­kesek, de sok politikus előrehozott választásokat szorgalmaz. Ennek akadálya, hogy jelenleg nincs egy­séges választási törvény, más vá­lasztási rendszer szerint kellene megválasztani a parlament felső- és alsóházának tagjait, amit az elnök nem akar. Egy újabb, második Renzi-kormány lehetőségéről írt tegnap a La Repubblica napilap. A lap emlékeztet, a parlament tagjai is a folytatást szorgalmazzák. Anyagi érdekük legalábbis biztosan ezt diktálja, akkor ugyanis jogosultak lesznek a parlamenti életjáradékra. Renzi lemondásának oka, hogy a miniszterelnök súlyos vereséget szenvedett az alkotmány módosí­tásáról szóló vasárnapi népszava­záson, noha kormányzatának közel 3 éve alatt ezt tekintette az egyik fő politikai céljának. A legnagyobb ellenzéki párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vá­lasztói között interneten megkez­dődött a voksolás, hogy ki legyen a párt miniszterelnök-jelöltje. Ä La Stampa szerint Padoan vagy Gen- tiloni kerül a kormánypalotába, mi­közben Renzinek jót tett a lemon­dás, népszerűsége megnőtt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents