Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-07 / 283. szám, szerda

www.ujszo.com | 2016. december 7. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 117 A Furcsa lakótelephez közeli erdő is fehérbe öltözött (A szerző felvétele) Hidegrekord keleten Az Eperjesi járás északi csücskében -17 fokot mértek NÉMETI RÓBERT Az idei tél eddigi leghidegebb éjszakáján vannak túl a keletiek. I-J >fJ IMi-M ÍCCTCÓ Szokatlan módon Poprádon jóval hidegebb volt, mint a sokkal maga­sabban fekvő Lomnici-csúcs tetején, és a Kojsói hegyen is enyhébb volt az idő, mint Kassán. A keleti országrész leghidegebb pontja keddre virradóra az Eperjesi járás északi csücskében volt, ott -17 fokot mértek, de érdekes az is, hogy míg Poprádon reggel hét­kor -14 fokot mutatott a hőmérő, ad­dig a több száz méterrel magasabban fekvő Lomnici-csúcson „csak” -li­et. Kassa leghidegebb pontja a Furcsa lakótelephez közeli erdőben volt, éj­jel -9 fokot mértek. Bár az ilyenkor szokásosnál jóval hidegebb van, a hidrometeorológiai intézet előrejel­zése szerint komolyabb havazás nem várható. Mivel a kemény fagyokat megelőzően több helyen is sűrű köd alakult ki, a magasabban fekvő pon­tokban tegnapra virradóra vastag zúzmara borította be a tájat, ami me­sebeli hangulatot varázsolt a kör­nyékre. Kórházban volt a Mikulás LECZO ZOLTÁN Nemcsak a gyerekosztályon kezelt kis betegek kaptak mikuláscsomagot. A szomotori Ifj. Juhász János, a rendezvény ötletgazdája lapunk­nak elmondta, két évvel ezelőtt ke­reste meg a kezdeményezéssel Hencel Klárát, a kórház igazgató­ját. Mivel kiderült, hogy ilyen ese­ményt hosszú évek óta nem tar­tottak a gyerekosztályon, hozzá­láttak a találkozó megszervezésé­hez. Az igazgató elmondta, idén bővítették a rendezvényt és a meg­ajándékozottak körét. A kórház udvarán fenyőfát díszítettek, a Mi­kulás pedig nemcsak a betegek­nek, hanem az alkalmazottaknak is vitt ajándékot. A gyerekek nagyon örültek az ajándékoknak (A szervezők felvétele) Megmenekülliet a Gömöryek kastélya SZÁSZI ZOLTÁN Elkezdődött az ártákmentés Serke ősi kastályában. SERKE (ŠIRK0VCE Gömöry Olivér egykori miniszté­riumi titkár családi kastélya - amely­nek utolsó lakója az uraság özvegye, Maróthy Margit, a Nemzeti Színház örökös tagja, korának ismert teozó- fiisa és világutazó volt - remélhető­leg megmenekül a pusztulástól. Egy kis helytörténet Serke első írásos emléke 1246-ból, IV. Béla király idejéből való, a falu fölé emelkedő Kapla-hegyen a ta- tárdúlás után kezdődhetett el a kővár építése. Ennek nyomai ma is látha­tók, egy, a közelmúltban végzett ré­gészeti feltárás a vár ciszternáját és lakópalotájának nyomait tárta fel, ekkor számos értékes lelet került a felszínre, például az építők, a kőfa­ragók és az ácsok védőszentjének, Szent Borbálának alakját megőrző szemes kályhacsempe is. Serke vára fénykorát a Rátold nemzetség bir­toklásának idején élte, a család 1327- ben kapta meg a falut és Kapia várát. A vár egészen a török hódoltságig lakott volt, de amikor a 16. század­ban a környék java részét elfoglalta az oszmán birodalom, elpusztult. Feltételezések szerint egy gótikus stílusú, később reneszánsz átalakí­tásokkal és bővítésekkel ékes épü­letkomplexum vált rommá ekkor. A szájhagyomány szerint a vár köveit később a falu kastélyainak és temp­lomának építésekor használták fel. Újraépített boltívek a szalon bejárata mellett (A szerző felvétele) Kastólytörténet A még romjaiban is impozáns, vi­déki kastélyokhoz mérten feltűnően nagyméretű, háromosztatú, köz­ponti szalonos-fogadótermes, kinti fűtőfolyosós, kétszámyú és sok la­kóhelyiségből álló kastély a falu közepén kiemelkedő kis domb - egy igen korai letelepedést sejtető ma­gaslat -, a templomdomb mellé épült, annak délkeleti részén. E betűt formáz az alaprajza. A kastély ősét a Szilassy család építtette feltéte­lezhetően még a 18. század második felében, késő barokk stílusban, köré romantikus angolparkot építettek. A Gömöry család a 19. század máso­dik felében lett birtokosa, leghíre­sebb lakója, Gömöry Olivér, Tájoló Serke községbe Felednél, az 571-es útról dél felé letérve lehet eljutni. A kastélyrom a 48,292/20,085 GPS- koordinátáknál található. Helyben turisztikai alapszol­gáltatásvárja az utazókat. (1869-1920) a kastély falai közé élénk társadalmi és szellemi életet hozott, ez a mozgalmas élet folyt egészen az uraság 1920-ban bekö­vetkezett haláláig. A kastély ké­nyelmesebb úri lakká átalakítása, belső tereinek modernizálása, a szalonok díszes terrazzo padlója az uraság jó ízlését dicsérik. Özvegye, Maróthy Margit (1872-1955) - az országosan ismert színésznő, aki szépségéről, és műveltségéről volt híres - még 1911 -ben költözött ide, és itt élt haláláig. Számos legenda kering róla, máig emlegetik az élete második felét a teozófiának szente­lő, komoly, tekintélyt parancsoló úriasszonyt. A kastély épülete az 1920-as években a Magyar Tanács- köztársaság Vörös Hadseregének főhadiszállásaként szolgált. Csak a jól megépített falaknak, az erős boltíveknek köszönhető, hogy ek­kor nem esett benne súlyosabb kár. A második világháborúban lövések érték, az északi szárny is ekkor sé­rült meg. Legendák az úrnőről Serkén máig számos legendát tudnak az idősebbek a különleges műveltségű és szépségű „nagy­asszonyról”, a kastély utolsó úrnő­jéről. Maróthy Margit állítólag tu­dott az állatok nyelvén beszélni, az a szóbeszéd járta, hogy kígyókkal be­szélgetett. De fennmaradt egy má­sik, emberi kiállásáról szóló történet is. A második világháború vége felé, 1944 telén a Serkét elfoglaló szovjet hadsereg barbár módon viselkedett. Maróthy Margit határozottan fellé­pett az orosz katonák ellen, akik el­foglalták, felforgatták a kastélyát, kárt tettek a könyveiben. Megkeres­te az orosz csapatokat vezető tisztet, és francia nyelven felelősségre von­ta. Nagy szerencséjére éppen olyan tiszthez szólt, aki tudott franciául. A kastélyfoglalás és könyvrongálás felsőbb parancsra megszűnt, a „nagyasszony” kastélyát fegyveres őrség vigyázta a kivonulásig. A leg­súlyosabb kárt az 1948-ban véghez­vitt államosítás és vagyonelkobzás okozta. Tulajdonosát a kastély pár lefalazott szobájába kényszerítették, majd az épületet hol szövetkezeti irodának, hol raktárként használták, később szétlopkodták. Gondozat- lansága, elhagyatottsága a teljes romlásba sodorta az értékes épüle­tet, amely valamilyen érthetetlen oknál fogva soha nem került be az államilag védett műemlékek közé. Most a falu tulajdonában van, amely egy országos foglalkoztatási prog­ram részeként elkezdte a felújítását. Az eredmény már látható és re­ménykeltő. Lejközeíebb fzaíánc uárát mulatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents