Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-07 / 283. szám, szerda
6 I KULTÚRA 2016. december 7.1 www.ujszo.com Milyen könyvet találna szívesen a karácsonyfa alatt? Simon Attila történész Számomra a jó könyv és a karácsony hatéves koromtól szervesen összekapcsolódik. Akkor megkaptam a Minden napra egy mesét, s máig nem volt olyan karácsonyom, amikor ne lett volna könyv a fa alatt. Új abban már magamat lepem meg az ünnepek előtt 4-5 olyan könyvvel, amelyet aztán egy kis whisky és valami jó zene mellett olvasgatok. Idén Ablonczy Balázs Keletre magyar - A magyar turanizmus története című könyve biztosan benne lesz a válogatásban. Ablonczy a jelenkori történetírás egyik legeredetibb alakja. Egyszerre elegáns és provokatív, szellemes és alapos. Új' könyvében a két háború között oly divatos turanizmus bemutatása kapcsán is biztosan számos furcsa történetet oszt meg majd velünk. Eveken keresztül a karácsonyi olvasásaim egyik fő attrakciója Esterházy Péter épp aktuális könyve volt. Erről sajnos már le kell mondanom, de remélem, Krasz- nahorkai László új regénye, a Báró Wenckheim hazatér némileg kárpótol. És amit még nagyon várok. A Fórum Intézet tavaly jelentette meg a Muszkaföldön című kötetet. Most ennek folytatásaként Kőrös Zoltán szerkesztésében Nyugati fogságban - Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifogságban címmel a második világháború végén nyugat-európai fogságba került felvidéki magyarok történeteit adjuk ki. Reményeim szerint nagyon izgalmas lesz, mert a nyugati fogságról alig tudunk valamit. Én magam is el fogom olvasni, s biztosan ajándékozni is fogok belőle. Dégner Lilla színművész Nehéz helyzetben vagyok, mivel az elolvasandó „könyvszerelmek” listája nagyon hosszú, de a következő ___ ____ sorrendet állítottam fel. Az első helyért két könyv versengett: Ransom Riggstől a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, amelynek filmadaptációja - hála a zseniális Tim Burtonnek, elvarázsolt a másik választásom pedig Szentesi Éva Hamvaiból című könyve, amelynek a témájáról nem lehet eleget beszélni. Mert úgy állunk hozzá, hogy ez velünk nem történhet meg... Évánál 28 évesen diagnosztizáltak méhnyakrákot. Nem zuhant össze, mint sokan, hanem erőt vett magán, és eldöntötte, ő ebbe a betegségbe nem hal bele. Küzdelme, hozzáállása példaértékű. Te vagy a felelős a saját testedért! - mondja. Már eddig is nagyon sok nő életét mentette meg azzal, hogy kiállt a nyilvánosság elé a saját történetével. Éva blogját is nyomon követem, és azt írja, a betegsége abból adódott, hogy nem t udta elfogadni nőiességét, küzdött magával. Bízom abban, hogy a könyvet elolvasva én is értékelni fogom a bennem lévő nőt, és mindent megteszek azért, hogy vigyázzák rá. Matrka Simon illusztrátor A sapka, sál, meleg zokni mellett a könyvet szintén klasszikus karácsonyi ajándéknak tartom. Míg sál, sapka nem, az elmúlt 28 évben könyv mindig volt a fa alatt. Sokáig gondolkoztam, milyen könyvnek örülnék. Egy ideig nem jutott eszembe semmi, mivel már pár éve nem olvasok semmit. Aztán visszaemlékeztem a kora kamaszkori olvasási rohamom legelső komolyabb regényére. Ez volt John Irvingtől a Garp szerint a világ. Ezért abban a hitben, hogy újból olvasásra buzdít, mint ahogy Garp tette, a fa alá John Irving Fohász Owen Meanyért című regényét kérném a Jézuskától. Igaz, nem a legújabb művéről van szó, de sok jó értékelést olvastam róla, és a fülszöveg alapján ez egy furcsa, kissé abszurd történet, ami nekem nagyon megfelel. A könyv a narrátorról és egy rendkívül intelligens, furcsa hangú gnóm barátjáról, kettejük kapcsolatáról szól. A történet az 50-es évek Amerikájábanjátszódik. Végigkövethetjük, fúrcsa véletlenek sorozata nyomán miként válik ebből a kigúnyolt és lenézett gnóm fiúból végzetes sorsú hős. Tóth Gábor tanár, drámapedagógus Jaj, ez nehéz lesz. Merthogy egyetlen könyvre vágyni nem tudok (nem lehet?). Ugoijunk hát neki tételesen. 1. A Vonnegut- életműsorozat a Helikon Kiadó gondozásában. Szép fekete mind, biztos jobban mutatnak a polcon, mint a sok színes régi. 2. A Vaskakas Bábszínház által kiadott dráMAI mesék 57. kötete. Az első négy könyv kiváló bábdarabokat tartalmazott. (A folytatás már túl hosszú ideje lóg a levegőben. Félő, hogy ki se j ön?) 3. Takto sa ma nikto nepýtal (W Press Kiadó) - Štefan Hríb beszélgetős könyve Jifí Grygarral kozmológiáról. Könnyed, értelmes tudomány-népszerűsítést sejtek bele. 4. Paul Johnson: Értelmiségiek (Európa Kiadó). Szégyen, nem szégyen, ez a könyv még bizony elolvasásra vár. Pedig egy ideje már ott szerepel a bakancslistámon. GV cimborának is megígértem, hogy elolvasom. Talán 2017-ben összejön. 5. Laboda Robi 12 000 soros eposzi költeménye. Remélem, hamarosan összehozza. Vágyom az olvasására nagyon. 6. A marianumos színjátszók idei szövegkönyve. Na, jó, ez saját munka. De lassan neki kellene ülni ennek is. 7. Egy bankkönyvjó sok pénzzel... A mesehős gróf Veres István a humor eszközeivel közelít Széchenyi alakjához VERES ISTVÁN SZÉCHENYI Pozsonyi mesék ÖSSZEFOGLALÓ A Pozsonyi mosók című sorozat olyan híres személyiségeket mutat be a gyerekeknek, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek a várossal. Kempelen Farkas, Bartók Béla és Lechner Ödön utón most Széchenyi István életébe nyerhetünk bepillantást. Veres István, a Vasárnap újságírója írt már regényt és novellákat is. Ezt a könyvét pedig viccesen öttől hatvanhét éves korig ajánlotta a bemutatón, amelyet stílszerűen a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban rendezett meg a kötetet kiadó Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. Ebben az épületben ülésezett a magyar rendi ország- gyűlés alsóháza 1802 és 1848 között. „Olyan mesekönyvet szerettünk volna, amely kicsit másként mutatja be ezt a fontos történelmi személyiséget. Nem elsősorban mint politikust, hanem inkább mint magánembert, aki ugyan rendszeresen látogatta a pozsonyi országgyűlést, de bevallottan johban szeretett például a Dunában úszkálni” - fejtette ki a szerző. A kötet méltatóinak szavaiból arra következtethetünk, hogy ez a vállalás sikerült. Az sem kis fegyvertény, hogy a könyv egyszerre jelent meg magyarul és szlovákul (Jitka Rožňová fordításában): a szlovákok egyáltalán nem ismerik Széchenyit, mivel az iskolai történelemórákon nem esik szó róla. „A témát felelősségteljesen megközelítő szerző a gyermek célközönséget szem előtt tartva olyan epizódokat dolgoz fel, amelyek Széchenyi páratlan személyiségét és rátermettségét hangsúlyozzák, emberi esen- dőségét és gyengeségeit sem elhallgatva. A humor eszközével közelít az olvasóhoz. Könnyedsége, eleganciája mellett eleven huncutsága is elbűvöl. Már a bevezető epizódban megismerkedhetünk Széchenyi bátor, becsületes, megfontolt jellemével, de mai kifejezéssel talán egészséges pimaszságnak nevezhető állhatatosságával is. A további epizódok a régi Pozsony hangulatát, életét és szokásait mutatják be, költői szépségű képekkel az egyszerű emberek mindennapjaiból. A szerző rendkívül ötletesen játszik a kontraszttal korunk technikai vívmányai, valamint a titkosrendőrök és egyéb szakmák ma már nevetségesen ható egykori lehetőségei és módszerei között”—mondta a bemutatón Ľubica Kepštová költő, irodalomkritikus. A másik méltató, Juhász László újságíró szintén kiemelte a szerzőnek korunkra utaló képeit. „Hivatkozik az internetre, szól a plázákról, a roxorvasról, a térerőről, a Terror Házáról, a szelfikről, az Instagramról, és megírja, hogy akkoriban az angolok még nem találták fel a futballt, és televíziók sem voltak, vagy ha voltak is, csak fából.” A kötet illusztrátora, a budapesti Farkas Júlia Juhász szerint „nem másodhegedűs, hanem gyakorlatilag társszerzője a kötetnek. Néhol minimalista egyszerűséggel, másutt szürrealista részletességgel ábrázolja a történetek egy-egy jellemző szereplőjét, tárgyát, helyszínét. Farkas Júlia illusztrációi egységes egészet alkotnak Veres István stílusával: szándékosan elrajzolt, karikírozott világ ez, amely egyszerre szólítja meg a gyerekeket és a felnőtteket”. (juk) / / & ' nQfvi itóí: 2 >-----------ŕ h ätr Jordán Tamás megírta élete történetét Budapest. Hátrametszés címmel jelent meg Jordán Tamás könyve az Alexandra Kiadá gondozásában. Az önéletrajzi kötetben a színművész az elmúlt 73 évre visszatekintve az eddig szőnyeg alá söpört történeteit idézi fel, sok humorral. Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, szín- igazgató, egyetemi docens, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja életének története 336 oldalas, sok fotóval gazdaggá tett könyvben olvasható. „Arra figyeltem írás közben, hogy az egyes állomásaimnak, a találkozásoknak mit köszönhetek, mert mindegyik jelentős volt. Ez egy fejlődés, amely eljuttatott oda, ahol most tartok. Ehhez sok minden kellett: sok szerencse, sok ismeretség, sok szerep, sok barátság, és kellettek a velem nem rokonszenvező emberek is” — véli Jordán Tamás. „Az Egyetemi Színpad volt a szakmai általános iskolám, a 25. Színház a középiskola, Kaposvár az egyetem. A Merlin Színház, a Nemzeti Színház és Szombathely már az ott felszedett tudásnak a gyümölcsöztetése mint igazgató” — fogalmazott a művész, hangsúlyozva, hogy eddig csupán kérvényeket, beadványokat, pályázatokat, kimutatásokat írt, magántermészetű szövegeket nem. Jordán Tamás elmondta: kíváncsian várja a visszajelzéseket, hiszen annyira szabálytalan ez a könyv, mint amilyen szabálytalan a címe. A hátrametszés egy geodéziában használatos műszó, a könyv ennek magyarázatával kezdődik. „Ha egy ismeretlen pontnak a koordinátáját akarom megállapítani, akkor lámom kell három, már ismert koordinátájú pontot. A földmérő mérnök kimegy, a te- odolittal beméri ezeket a szögeket, és abból kiszámolja annak az ismeretlen pontnak a koordinátáját. Az életben is így van: én magamat nem tudom definiálni, a viszonylataim határoznak meg - tárgyakhoz, emberekhez, dolgokhoz. Annak alapján tudom meghatározni magamat”. (MTI)
