Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-07 / 283. szám, szerda

6 I KULTÚRA 2016. december 7.1 www.ujszo.com Milyen könyvet találna szívesen a karácsonyfa alatt? Simon Attila történész Számomra a jó könyv és a kará­csony hatéves koromtól szer­vesen összekap­csolódik. Akkor megkaptam a Minden napra egy mesét, s máig nem volt olyan karácsonyom, amikor ne lett volna könyv a fa alatt. Új abban már magamat le­pem meg az ünnepek előtt 4-5 olyan könyvvel, amelyet aztán egy kis whisky és valami jó zene mel­lett olvasgatok. Idén Ablonczy Balázs Keletre magyar - A ma­gyar turanizmus története című könyve biztosan benne lesz a vá­logatásban. Ablonczy a jelenkori történetírás egyik legeredetibb alakja. Egyszerre elegáns és pro­vokatív, szellemes és alapos. Új' könyvében a két háború között oly divatos turanizmus bemutatása kapcsán is biztosan számos furcsa történetet oszt meg majd velünk. Eveken keresztül a karácsonyi ol­vasásaim egyik fő attrakciója Es­terházy Péter épp aktuális könyve volt. Erről sajnos már le kell mondanom, de remélem, Krasz- nahorkai László új regénye, a Báró Wenckheim hazatér némileg kár­pótol. És amit még nagyon várok. A Fórum Intézet tavaly jelentette meg a Muszkaföldön című köte­tet. Most ennek folytatásaként Kőrös Zoltán szerkesztésében Nyugati fogságban - Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifog­ságban címmel a második világ­háború végén nyugat-európai fogságba került felvidéki magya­rok történeteit adjuk ki. Remé­nyeim szerint nagyon izgalmas lesz, mert a nyugati fogságról alig tudunk valamit. Én magam is el fogom olvasni, s biztosan ajándé­kozni is fogok belőle. Dégner Lilla színművész Nehéz helyzet­ben vagyok, mi­vel az elolvasan­dó „könyvsze­relmek” listája nagyon hosszú, de a következő ___ ____ sorrendet állítot­tam fel. Az első helyért két könyv versengett: Ransom Riggstől a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, amelynek filmadaptációja - hála a zseniális Tim Burtonnek, elvará­zsolt a másik választásom pedig Szentesi Éva Hamvaiból című könyve, amelynek a témájáról nem lehet eleget beszélni. Mert úgy állunk hozzá, hogy ez velünk nem történhet meg... Évánál 28 évesen diagnosztizáltak méh­nyakrákot. Nem zuhant össze, mint sokan, hanem erőt vett ma­gán, és eldöntötte, ő ebbe a beteg­ségbe nem hal bele. Küzdelme, hozzáállása példaértékű. Te vagy a felelős a saját testedért! - mond­ja. Már eddig is nagyon sok nő életét mentette meg azzal, hogy kiállt a nyilvánosság elé a saját történetével. Éva blogját is nyo­mon követem, és azt írja, a beteg­sége abból adódott, hogy nem t udta elfogadni nőiességét, küz­dött magával. Bízom abban, hogy a könyvet elolvasva én is értékelni fogom a bennem lévő nőt, és min­dent megteszek azért, hogy vi­gyázzák rá. Matrka Simon illusztrátor A sapka, sál, meleg zokni mellett a könyvet szintén klasszi­kus karácsonyi ajándéknak tar­tom. Míg sál, sapka nem, az elmúlt 28 évben könyv mindig volt a fa alatt. So­káig gondolkoztam, milyen könyvnek örülnék. Egy ideig nem jutott eszembe semmi, mivel már pár éve nem olvasok semmit. Az­tán visszaemlékeztem a kora ka­maszkori olvasási rohamom leg­első komolyabb regényére. Ez volt John Irvingtől a Garp szerint a világ. Ezért abban a hitben, hogy újból olvasásra buzdít, mint ahogy Garp tette, a fa alá John Irving Fohász Owen Meanyért című re­gényét kérném a Jézuskától. Igaz, nem a legújabb művéről van szó, de sok jó értékelést olvastam róla, és a fülszöveg alapján ez egy fur­csa, kissé abszurd történet, ami nekem nagyon megfelel. A könyv a narrátorról és egy rendkívül in­telligens, furcsa hangú gnóm ba­rátjáról, kettejük kapcsolatáról szól. A történet az 50-es évek Amerikájábanjátszódik. Végig­követhetjük, fúrcsa véletlenek so­rozata nyomán miként válik ebből a kigúnyolt és lenézett gnóm fiú­ból végzetes sorsú hős. Tóth Gábor tanár, drámapedagógus Jaj, ez nehéz lesz. Merthogy egyet­len könyvre vágyni nem tu­dok (nem lehet?). Ugoijunk hát ne­ki tételesen. 1. A Vonnegut- életműsorozat a Helikon Kiadó gondozásában. Szép fekete mind, biztos jobban mutatnak a polcon, mint a sok szí­nes régi. 2. A Vaskakas Bábszín­ház által kiadott dráMAI mesék 5­7. kötete. Az első négy könyv ki­váló bábdarabokat tartalmazott. (A folytatás már túl hosszú ideje lóg a levegőben. Félő, hogy ki se j ön?) 3. Takto sa ma nikto nepýtal (W Press Kiadó) - Štefan Hríb beszélgetős könyve Jifí Grygarral kozmológiáról. Könnyed, értel­mes tudomány-népszerűsítést sejtek bele. 4. Paul Johnson: Ér­telmiségiek (Európa Kiadó). Szé­gyen, nem szégyen, ez a könyv még bizony elolvasásra vár. Pedig egy ideje már ott szerepel a ba­kancslistámon. GV cimborának is megígértem, hogy elolvasom. Ta­lán 2017-ben összejön. 5. Laboda Robi 12 000 soros eposzi költe­ménye. Remélem, hamarosan összehozza. Vágyom az olvasásá­ra nagyon. 6. A marianumos szín­játszók idei szövegkönyve. Na, jó, ez saját munka. De lassan neki kellene ülni ennek is. 7. Egy bankkönyvjó sok pénzzel... A mesehős gróf Veres István a humor eszközeivel közelít Széchenyi alakjához VERES ISTVÁN SZÉCHENYI Pozsonyi mesék ÖSSZEFOGLALÓ A Pozsonyi mosók című soro­zat olyan híres személyisége­ket mutat be a gyerekeknek, akik valamilyen módon kap­csolatba kerültek a várossal. Kempelen Farkas, Bartók Béla és Lechner Ödön utón most Széchenyi István életébe nyerhetünk bepillantást. Veres István, a Vasárnap újságíró­ja írt már regényt és novellákat is. Ezt a könyvét pedig viccesen öttől hat­vanhét éves korig ajánlotta a bemu­tatón, amelyet stílszerűen a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban rendezett meg a kötetet kiadó Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. Ebben az épületben ülésezett a magyar rendi ország- gyűlés alsóháza 1802 és 1848 között. „Olyan mesekönyvet szerettünk volna, amely kicsit másként mutatja be ezt a fontos történelmi személyi­séget. Nem elsősorban mint politi­kust, hanem inkább mint magánem­bert, aki ugyan rendszeresen látogat­ta a pozsonyi országgyűlést, de be­vallottan johban szeretett például a Dunában úszkálni” - fejtette ki a szerző. A kötet méltatóinak szavaiból arra következtethetünk, hogy ez a vállalás sikerült. Az sem kis fegyver­tény, hogy a könyv egyszerre jelent meg magyarul és szlovákul (Jitka Rožňová fordításában): a szlovákok egyáltalán nem ismerik Széchenyit, mivel az iskolai történelemórákon nem esik szó róla. „A témát felelősségteljesen meg­közelítő szerző a gyermek célközön­séget szem előtt tartva olyan epizó­dokat dolgoz fel, amelyek Széchenyi páratlan személyiségét és rátermett­ségét hangsúlyozzák, emberi esen- dőségét és gyengeségeit sem elhall­gatva. A humor eszközével közelít az olvasóhoz. Könnyedsége, eleganci­ája mellett eleven huncutsága is elbűvöl. Már a bevezető epizódban megismerkedhetünk Széchenyi bá­tor, becsületes, megfontolt jellemé­vel, de mai kifejezéssel talán egész­séges pimaszságnak nevezhető áll­hatatosságával is. A további epizó­dok a régi Pozsony hangulatát, életét és szokásait mutatják be, költői szépségű képekkel az egyszerű em­berek mindennapjaiból. A szerző rendkívül ötletesen játszik a kont­raszttal korunk technikai vívmányai, valamint a titkosrendőrök és egyéb szakmák ma már nevetségesen ható egykori lehetőségei és módszerei között”—mondta a bemutatón Ľubica Kepštová költő, irodalomkritikus. A másik méltató, Juhász László újságíró szintén kiemelte a szerző­nek korunkra utaló képeit. „Hivat­kozik az internetre, szól a plázákról, a roxorvasról, a térerőről, a Terror Házáról, a szelfikről, az Instagram­ról, és megírja, hogy akkoriban az angolok még nem találták fel a fut­ballt, és televíziók sem voltak, vagy ha voltak is, csak fából.” A kötet il­lusztrátora, a budapesti Farkas Júlia Juhász szerint „nem másodhegedűs, hanem gyakorlatilag társszerzője a kötetnek. Néhol minimalista egy­szerűséggel, másutt szürrealista részletességgel ábrázolja a történe­tek egy-egy jellemző szereplőjét, tárgyát, helyszínét. Farkas Júlia il­lusztrációi egységes egészet alkot­nak Veres István stílusával: szándé­kosan elrajzolt, karikírozott világ ez, amely egyszerre szólítja meg a gye­rekeket és a felnőtteket”. (juk) / / & ' nQfvi itóí: 2 >-----------ŕ h ätr Jordán Tamás megírta élete történetét Budapest. Hátrametszés címmel jelent meg Jordán Tamás könyve az Alexandra Kiadá gondozásában. Az önéletrajzi kötetben a szín­művész az elmúlt 73 évre visszatekintve az eddig szőnyeg alá söpört történeteit idézi fel, sok humorral. Jordán Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, szín- igazgató, egyetemi docens, érde­mes művész, a Halhatatlanok Tár­sulatának örökös tagja életének története 336 oldalas, sok fotóval gazdaggá tett könyvben olvasható. „Arra figyeltem írás közben, hogy az egyes állomásaimnak, a találko­zásoknak mit köszönhetek, mert mindegyik jelentős volt. Ez egy fej­lődés, amely eljuttatott oda, ahol most tartok. Ehhez sok minden kel­lett: sok szerencse, sok ismeretség, sok szerep, sok barátság, és kellettek a velem nem rokonszenvező embe­rek is” — véli Jordán Tamás. „Az Egyetemi Színpad volt a szakmai ál­talános iskolám, a 25. Színház a kö­zépiskola, Kaposvár az egyetem. A Merlin Színház, a Nemzeti Színház és Szombathely már az ott felszedett tudásnak a gyümölcsöztetése mint igazgató” — fogalmazott a művész, hangsúlyozva, hogy eddig csupán kérvényeket, beadványokat, pályá­zatokat, kimutatásokat írt, magánter­mészetű szövegeket nem. Jordán Tamás elmondta: kíván­csian várja a visszajelzéseket, hiszen annyira szabálytalan ez a könyv, mint amilyen szabálytalan a címe. A hát­rametszés egy geodéziában haszná­latos műszó, a könyv ennek magya­rázatával kezdődik. „Ha egy isme­retlen pontnak a koordinátáját aka­rom megállapítani, akkor lámom kell három, már ismert koordinátájú pon­tot. A földmérő mérnök kimegy, a te- odolittal beméri ezeket a szögeket, és abból kiszámolja annak az ismeret­len pontnak a koordinátáját. Az élet­ben is így van: én magamat nem tu­dom definiálni, a viszonylataim ha­tároznak meg - tárgyakhoz, embe­rekhez, dolgokhoz. Annak alapján tudom meghatározni magamat”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents