Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-07 / 283. szám, szerda
2 I KOZELET 2016. december 7. | www.ujszo.com Romló eredmények a PISA-teszten ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Riasztó eredményeket mutat a 2015-ös nemzetközi PISA-teszt, mely három területen, matematikából, természettudományokból és szövegértésből tesztelte a diákok kompetenciáját. Szakértők szerint a legnagyobb gondot a szövegértés jelenti. A hazai diákok mindhárom vizsgált területen az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. A felmérésbe 72 ország és 25 régió több mint 500 ezer diákja kapcsolódott be. A V4-es országok közül legjobban a lengyelek és a csehek teljesítettek. Magyarország és Szlovákia hozzávetőlegesen azonos sávban, átlagon alul teljesített a felmérésben. Ráadásul az eddigi eredményeket összevetve a hazai diákok eredménye folyamatosan romlik. Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter nem tudott konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy mi okozza a negatív tendenciát. Állítja, hogy a készülő oktatási reformban reagálnak az eredményekre. Szerinte javíthat az eredményeken, hogy egy évvel ki akaiják tolni a kötelező iskolalátogatás időtartamát, hogy támogatni akarják az iskolai klubok, szabadidő- központok működését, melyek a szociálisan hátrányos helyzetű diákok fejlesztését segíthetik, hogy a 3. és 4. évfolyamokban emelték a természet- tudományi tantárgyak óraszámát, és hogy újabb óvodák létesítésével számolnak. Emellett Plavčan nem zárta ki a pedagógusképzés módosítását, a pedagógusiéletpálya-modell átalakítását, melyet a jelenlegi diákok képességeihez kell igazítani. Hiányzik a szövegértés Hrbácsek-Noszek Magdaléna szerint a komplex eredményeket jelentősen befolyásolja, hogy a tanulók szövegértési képességekkel rendelkeznek, ez ugyani kihat a matematikában és a természettudományban elért eredményekre is. Az állami műveltségi program hatása is jelentős. „Befolyásolja ugyanis, hogy PISA-felmérés (2015) A 2015-ös PISA-felmérés (Nemzetközi Diákteljesítmény-mérési Program) eredménye az OECD-országok körében Szövegértés Matematika Természettudomány OECD-átlag 493 OECD-átlag 490 OECD-átlag 493 Kanada 527 Japán 532 Japán 538 2. Finnország 526 Koreai Közt. 524 Észtország 534 2. 3. Írország 521 Svájc 521 Finnország 531 3. 4. Észtország 519 Észtország 520 Kanada 528 i 4. 5. Koreai Közt. 517 Kanada 516 Koreai Közt. 516 5. 6. Japán 516 Hollandia 512 Új-Zéland 513 6. 7. Norvégia 513 Finnország 511 Szlovénia 513 7. 8. Új-Zéland 509 Dánia 511 Ausztrália 510 8. 9. Németország 509 Szlovénia 510 Nagy-Britannia 509 9. 10. Lengyelország 506 Belgium 507 Németország 509 j 10. 11. Szlovénia 505 Németország 506 Hollandia 509 11. 12. Ausztrália 503 Írország 504 Svájc 506 12. 13. Hollandia 503 1 Lengyelország 504 Írország 503 13. 14. Dánia 500 Norvégia 502 Belgium 502 14. 15. Svédország 500 Ausztria 497 Dánia 502 15. 16. Belgium 499 Új-Zéland 495 Lengyelország 501 : 16. 17. Franciaország 499 Ausztrália 494 Portugália 501 17. 18. Nagy-Britannia 498 Svédország 494 Norvégia 498 18. 19. Portugália 498 Franciaország 493 Amerikai Egy. Áll. 496 19. 20. Amerikai Egy. Áll. 497 Nagy-Britannia 492 Ausztria 495 j 20. 21. Spanyolország 496 Portugália 492 Franciaország 495 21. 22. ] Svájc 492 Csehország 492 Svédország 493 22. 23. Lettország 488 Olaszország 490 Csehország 493 23. 24. ; Csehország 487 Izland 488 Spanyolország 493 24. 25. Ausztria 485 Spanyolország 486 Lettország 490 25. 26. Olaszország 485 Luxemburg 486 Luxemburg 483 26. 27. Izland 482 Lettország 482 Olaszország 481 27. 28. Luxemburg 481 Magyarország 477 Magyarország 477 28. 29. Izrael 479 Szlovákia 475 Izland 473 29. 30. Magyarország 470 Amerikai Egy. Áll. 470 Izrael 467 30. 31. Görögország 467 Izrael 470 Szlovákia 461 I 31. 32. Chile 459 Görögország 454 Görögország 455 [ 32. 33. | Szlovákia 453 j Chile 423 Chile 447 33. 34. ! Törökország 428 Törökország 420 Törökország 425 ! 34. 35. Mexikó 423 Mexikó 408 Mexikó 416 35-1 Forrás: OECD-PISA / MTVA Sajtó- és Fotóarchfvum / MTI | (Q | @ \ www.mti.hu mekkora energiát fektetnek az értő olvasásra, milyen a követelmény- rendszer, az értő olvasás mennyire jelenik meg a tanításban, a mindennapokban” - magyarázta lapunknak a nyitrai Konstantin Filozófús Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának oktatója. Szerinte a helyzeten és az eredményeken is javítana, ha több órában oktatnák az értő olvasást az alsó tagozaton. Egyre nagyobb ugyanis azoknak a gyerekeknek az aránya, akik ugyan elolvassák a szöveget, de nem értik az olvasottakat. „Ez a középiskolásokra is egyre jellemzőbb - mondta a szakember. - Az értő olvasás a tanulás maga. Aki nem tud értően olvasni - nemcsak irodalmi szövegről van szó, hanem minden másról, fizikáról, biológiáról, matematikáról - az nem tud tanulni, nem tud jegyzetelni, nem tud kikeresni információkat.” A lengyel példa Azt nem tartja meglepőnek, hogy Lengyelország eredményei javulnak. „Ott évek óta tart a reform, nem zárták le egy év alatt, már 10-15 éve folyik. A másik oka a javulásnak, hogy határozott kormányzati akarat érvényesül, például 50 százalékkal megemelték a tanárok fizetését - mondta az oktató. - Az oktatást minden oldalról meg kellene erősíteni, ez vonatkozik az egyetemi pedagógus- képzésre is.” Hanyatló Magyarország Magyarország és Szlovákia gyakorlatilag azonos sávban mozog a 2015-ös PISA-tesztben. 2012-ben a magyar diákok leginkább matematikából produkáltak átlagon aluli eredményeket. Az aktuális felmérés eredményei alapján szövegértésből és a természettudományos kompetenciákból is erre a szintre süllyedtek. A magyar diákok eredményei 17 ponttal lettek rosszabbak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatási államtitkársága részben módszertani sajátosságokkal magyarázza az eredményeket, és azt is hangsúlyozták, hogy a rossz teljesítményünk összefügg azzal, hogy Magyarország szegényebb a legtöbb előtte végző országnál. (ie. ipj, MTI) Uj szabályok a képviselők számára 5 évre választhatunk megyefőnököt 2017-ben ÖSSZEFOGLALÓ A parlament tegnap megtörte az elnöki vétót, és újra megszavazta a házszabályt. Ezentúl tilos lesz transzparensek, röplapok használata a plénumban, és korlátozzák a képviselők hozzászólásának időtartamát is. Pozsony. Tegnap újra megszavazta a kormánytöbbség a köztársasági elnök által megvétózott házszabályt. Andrej Kiska köztársasági elnök a törvény elutasítását kérte, mivel szerinte a törvény elfogadásának a módja arra enged következtetni, hogy „a módosítás az aktuális kormánytöbbség politikai nyomásgyakorlásának a része, amelynek célja az ellenzék hatékony politizálásának korlátozása”. Az új házszabály ugyanis megtiltja az ellenzék által annyira kedvelt transzparensek, röplapok, „perfor- manszok” használatát az ülés közben, emellett nem lehet majd videofelvételt készíteni az ülésen történtekről. Tilos lesz a telefonhasználat, és nem lehet majd enni és inni sem az ülésteremben. Az ellenzék bírálta azt a rendelkezést is, amely korlátozza a képviselők felszólalási idejét, de korlátlan időt hagy a köztársasági elnöknek, a kormányfőnek és a házelnöknek. A parlament alelnökei és a kormánytagok 20 percig beszélhetnek majd. A miniszterek kivételt kapnak akkor, ha a képviselők a leváltásukról vitatkoznak - akkor időkorlát nélkül szónokolhatnak. A képviselők egy napirendi ponthoz két alkalommal szólhatnak hozzá: az írásban történt bejelentkezés esetén 30 percig, a szóbeli bejelentkezés esetén pedig 10 percig beszélhetnek. Andrej Danko szerint a módosítás megfogalmazása során uniós tagállamok szabályzataiból indultak ki. Igor Matovič (OĽaNO) szerint viszont az új házszabály „lábbal tiporja az alkotmányt”. A jogszabály kihirdetése napján lép életbe, tehát várhatóan már a következő ülésen érvényes lesz. (Ipi, TASR) IBOS EMESE Pozsony. Második olvasatba utalta tegnap a plénum a választásokat szabályzó törvények módosítójavaslatát, amely összevonná az önkormányzati és a megyei választásokat. Azellenzékistámogatjaazt az elképzelést, hogy egy napon válasszuk meg a megyefönököket és polgármestereket. Az alkotmánytörvényt minden bizonnyal gond nélkül módosítja a plénum. Ez azt jelentené, hogy 2017-ben öt évre választanánk meg a megyék vezetését. A 2018-ban esedékes önkormányzati választások még a megszokott rendben zajlanának le. 2022-ben viszont már egy napon szavaznánk a megyei és a helyi ön- kormányzatok vezetőiről. A beter- j esztők nagyobb részvételi arányt és jelentős megtakarítást remélnek a módosítástól. A Smer és a Híd azt is szorgalmazza, hogy a jelenlegi kettő helyet egyfordulós legyen a megyeelnök-választás. Azzal érvelnek, hogy a második fordulóban alacsonyabb a részvételi arány. Továbbá a polgármestereket is egyfordulós voksolás során választja meg a lakosság. Ezt a javaslatot viszont kategorikusan elutasítja az ellenzék. A módosító javaslathoz azonban elegendő az egyszerű többség. Az SaS és az OĽaNO szerint is a második fordulóból győztesen kikerülő jelölt nagyobb legitimitást kap. Számos esetben volt már példa arra, hogy több tízezres lakosú településen csupán néhány ezernyi támogató szavazattal is polgármester lett egy-egy jelölt. „Egyfordulós voksolásban volna esélye a Híd Nyitra és Nagyszombat megyei jelöltjének megválasztására. A Smer pedig csökkenő támogatottsága miatt támogatja a javaslatot” - mondta lapunknak Martin Klus (SaS) a javaslat margójára. Jövőre már nem készülhet ilyen kép (TASR-feivétei)
