Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-06 / 282. szám, kedd

8 I KÜLFÖLD 2016. december 6. | www.ujszo.com RÖVIDEN Michigan: voksok újraszámolása Megbukott Renzi reformja Nem módosul az olasz alkotmányos rendszer, a gazdaság szenved a politikai válság miatt Detroit. Egy amerikai szövetsé­gi bíró elrendelte a november 8-i elnökválasztáson leadott szava­zatok újraszámlálását Michigan államban. Mark Goldsmith bíró hozott döntést arról, hogy teg­naptól kézzel, egyenként újra kell számolni a Michiganban le­adott mintegy 4,8 millió voksot. Goldsmith döntésével nő annak az esélye, hogy december 13-ig befejeződik a voksok összesítése- ez a törvényben megszabott határidő, amely lejártáig panaszt , lehet emelni a választási ered­mények ellen. (MTI) Pearl Harborba látogat Abe Sindzo Tokió. Aj apán kormányfő de­cember végén ellátogat a hawaii Pearl Harborba, hogy Barack Obama amerikai elnökkel együtt megemlékezzen a 75 évvel ez­előttijapán légitámadás áldoza­tairól. Abe Sindzó lesz az első japán miniszterelnök, aki felke­resi a második világháborúban elkövetett légitámadás helyszí­nét. „Ellátogatok Pearl Harbor­ba Obama elnökkel. Ezt a láto­gatást az áldozatok lelki üdvéért teszem. A háború tragédiája so­sem ismétlődhet meg. Ezt a meggyőződést tolmácsolom a világnak. Ugyanakkor Japán és az Egyesült Államok közötti béke üzenetét akarom küldeni” -mondta Abe. (MTI) Iszlám Állam: vereség Líbiában Miszráta. Elfoglalták az Iszlám Állam utolsó állásait is a líbiai Szírt városában, amely a terror­szervezet legfőbb líbiai erődít­ményének számított - közölte a nemzetközi egységkormányhoz hű fegyveres csoport szóvivője. Rida Issza szóvivő azt mondta, hogy az Egyesült Államok légi támogatását élvező, a líbiai egy­ségkormányhoz hű miszrátai milíciák vezette haderő elfoglalta Szírt Gíza Baháríjá negyedét is, ahol az Iszlám Állam harcosai­nak utolsó állásai voltak. (MTI) Brexit: elkezdődött a jogi vita London. Megkezdődött a brexit- záradék aktiválásának négynapos meghallgatása a brit legfelsőbb bíróságon arról, hogy a kormány vagy a parlament jogkörébe tar­tozik az Egyesült Királyság EU- tagságának megszűnéséhez, azaz a brexithez vezető folyamat elin­dítása. Nem kizárt, a legfelsőbb bíróság fenntartja majd a londoni felsőbíróság november eleji döntését. Az utóbbi ugyanis helyt adott annak a keresetnek, amely­nek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parla­mentijóváhagyás nélkül aktivál­ni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja- a kilépési folyamatot. Theresa May kormányfő korábban kije­lentette: nem tett le szándékáról, hogy 2017 márciusa vége előtt aktiválj a a cikkelyt. (MTI) Matteo Renzi kormányfő mindent egy lapra tett fel, de elbukott (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Megbukott Matteo Renzi olasz miniszterelnök reformjavaslata a vasárnapi népszavazáson. Renzi a nép­szavazással az olasz alkot­mányos rendszert szerette volna megváltoztatni úgy, hogy erőteljesen csorbítja az olasz szenátus jogköreit, és nagyobb hatalmat össz­pontosít a kormány és a miniszterelnök kezébe. A javaslat a jelenleginél sokkal könnyebben kormányozhatóvá tette vqlna az országot, ahol a kormány­zás főleg a kormány és a parlament két háza közötti folyamatos alkuk eredménye, és az olasz rendszer sa­játossága, hogy a szenátusnak sem­mivel sincsen kisebb hatalma, mint az alsóháznak, így a két ház és a kor­mány közötti viták nagyon sokáig is tarthatnak. Mindenki Renzi ellen De, ahogyan az olasz populista pártok is rájöttek, a népszavazásnak nem is ez volt a fő célja, hanem, hogy Renzi maradjon-e vagy menjen. Az alkotmányos reform amúgy sem könnyen érthető, és a kérdést is elég­gé bonyolultan fogalmazták meg, a populista 5 Csillag Mozgalom, az Északi Liga és Berlusconi Forza Itá­lia nevű pártj a a népszavazást a Renzi- kormányról szóló népszavazássá tet­te, és a nemek mellett kampányolt. Ebben segített nekik Renzi is, aki már hetekkel ezelőtt kijelentette, hogy ha a reformja elbukik, lemond. A vá­lasztók nagyjából 60:40 százalékos többséggel utasították el a miniszter- elnök reformjait és a kormányát is. Ami Rénzinek különösen fájó lehet, hogy a részvételi arány is nagyon ma­gas volt, a választásra jogosultak nagyjából 70%-a ment el szavazni. Renzi lemondásának fényében foly­nak a találgatások arról, hogy ki lehet a következő kormányfő. Egyes véle­kedések szerint szóba jöhet Pier Car­lo Padoan gazdasági miniszter, vala­mint Pietro Grasso, a szenátus elnö­ke. Az is megtörténhet, az államfő felkéri Renzit, hogy legalább az év végéig maradjon tisztségében, hogy szavatolják a 2017-es költségvetés elfogadását a törvényhozásban. Előretör az 5 Csillag Az 5 Csillag Mozgalom természe­tesen új választásokat szeretne, mert a parlamentiben továbbra is Renzi Demokrata Pártja van többségben. Egy népszavazáson azonban bármi megtörténhet, a közvélemény­kutatásokban ugyanis nagyjából fej fej mellett mérik a demokratákat és az 5 Csillagot. Az 5 Csillag egyébként kiléptetné Olaszországot az eurózó- nából, és megtagadná Olaszország Olasz hatások ► Óriási különbséggel szavazták le az olaszok Matteo Renzi kormányfőt az alkotmányreformról szóló népszavazáson. ► Renzi tegnap benyújtotta lemondását az államfőnek, akinek a kezébe kerül, kinek ad kormányalakítási megbízást. ► A várható politikai káoszból a populista, euroszkeptikus erők profitálhatnak legtöbbet. Az 5 Csillag Mozgalom a Renzi elleni kampány élére állt. ► Az eredmény a megrokkant olasz bankszektoron keresztül akár az egész eurózónára kihathat, az euró 20 havi mélypontra süllyedt a dollárhoz képest. iszonyatos méretű adósságának tör­lesztését. A helyzet instabil politikai koalíciókat és belpolitikai válságot szülhet, nem tudni ugyanis, hogy je­lenleg melyik erő lenne képes működőképes támogatással bíró kor­mányt kiállítani, ráadásul a közvélemény-kutatások szerint a helyzet érdemben egy előrehozott választással sem változna, maximum ha nem a Demokrata Párt, hanem az 5 Csillag nyer, akkor a demokraták he­lyett ők küszködhetnek tovább enyhe többséggel egy alapvetően velük szemben ellenséges parlamenttel. Gazdasági gondok Olaszország az eurózóna 3. leg­nagyobb gazdasága, így nagyban befolyásolja az egész unió gazdasá­gát, ami Olaszországban történik. A legnagyobb közvetlen vesztese a népszavazásnak Olaszország har­madik legnagyobb bankja, a Monte dei Paschi di Siena lehet, aminek öt- milliárd euróra lenne szüksége de­cemberben, hogy elkerülje az össze­omlást. A pénzintézettel kapcsolat­ban a legnagyobb félelem, hogy ha becsődöl, az dominóhatást válthat ki a nagyon gyenge olasz bankpiacon, és sok másik pénzintézet is követ­heti. A bankok gyengesége azonban csak egy nagyobb probléma tünete, Olaszország fő baja ugyanis az, hogy az 1990-es évek óta nem igazán tud növekedni. Ezt a gondot pedig csak mélyíti a mostani népszavazás, ami valahol azt az üzenetet hordozza, hogy az ország csak azért sem képes a reformra, a populizmusra viszont annál inkább hajlamos. Márpedig változtatások nélkül hosszú távon akkor sem lesz jobb a helyzet, ha most végül mégis megmenekül a bankrendszer. Mindehhez jön még a hatalmas olasz államadósság: Olaszországban az éves GDP 132 százalékán áll a teljes adósságállo­mány. Ezt az 5 Csillag Mozgalom újratárgyalná, ami újabb bizonyta­lanságot okoz. (MTI, Index, 444.hu) Fokozatosan feladják a felkelők Kelet-Aleppót Trump riválisa miniszter lesz Washington. Korábbi ellen­lábasát, Ben Carson egykori idegsebészt jelöli lakásügyi és városfejlesztési miniszternek Donald Trump megválasztott amerikai elnök - jelentette be Trump átmenetért felelős csapa­ta. A leendő elnök közleményben tudatta döntését, miszerint „izga­lommal tölti el” Carson kineve­zése, akinek „ragyogó elméje van, és szenvedélyesen elkötelezett a közösségek és a családok meg­erősítése mellett”. Az agysebész, aki korábban Donald Trump ri­válisa volt a republikánus elnök­jelöltségért folyó versenyben, a választás után elhárította az eset­leges felkéréseket, mondván: nem biztos abban, hogy megfe­lelő választás lenne kormányzati tisztségre. Korábban viszont az merült fel, hogy Carson az egészségügyi és szociális tárca egyik lehetséges várományosa. Carson egyike volt annak a 16 je­löltnek, aki versenybe szállt a re­publikánusok elnökjelöltségéért, aki a vallásos konzervatívok kö­rében rendelkezik jelentős bázis­sal, de egyetlen előválasztást sem tudott megnyerni. (MTI) Moszkva/Damaszkusz. Orosz és amerikai szakértők Genfben egyez­tetni fognak a Szíriái kormány ellen harcoló felkelők Aleppó keleti részé­ből történő kivonásának útvonaláról és határidejéről - jelentette be Szer- gej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov szerint az útvonalról és az ütemezésről szóló megállapodás megkötése után tűzszünet lép majd életbe. ,Azokat a fegyveres csopor­tokat, amelyek megtagadják Aleppó keleti részének elhagyását, terroris­tának fogjuk tekinteni, és támogatni fogjuk a Szíriái hadsereg műveleteit a bűnözői osztagok ellen” - mondta. A szír hadsereg újabb negyedeket foglalt el tegnap az észak-szíriai Aleppóban, s ezzel a 2012 óta a fel­kelők ellenőrizte keleti városrész több mint kétharmadát tartja már ellenőr­zése alatt. A kormányerőknek heves harcok árán sikerült bevenniük a Ká- di Azkár nevű körzetet - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő­központja (OSDH) londoni emigráns szervezet. A hadsereg a hét végén a Tárik al-Bab negyedet vonta fennha­tósága alá. A Szíriái fegyveres ellen­zék elismerte Saar és Karm al­Dzsebal negyedek elvesztését is. A Szíriái lázadócsoportok visszaszoru­lásuk ellenére közölték, nem fognak kivonulni Kelet-Aleppóból, és „utol­só csepp vérükig küzdenek majd az orosz és az iráni megszállás ellen”. A ke let-aleppói offenzíva november 15- i kezdete óta legalább 319 civil, köz­tük 44 gyerek vesztette életét a vá­rosrészben, míg Aleppó nyugati, kor­mányerők ellenőrizte részén 69 pol­gári személy lelte halálát. A harcok elől több mint 50 ezren menekültek el Kelet-Aleppóból. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Aleppó ügyében tegnap szavazott egy 7 napos tűzszünet bevezetéséről. Á Spanyolország, Egyiptom és Új- Zéland által beteijesztett tervezet a konfliktus minden résztvevőjét a har­cok abbahagyására szólítja fel, hogy a létfontosságú segélyszállítmányok bejuthassanak a városba. Szergej Lavrov külügyminiszter kontrapro- duktívnak nevezte Aleppó ügyének az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé ter­jesztését, mert orosz álláspont szerint egy tűzszünetről szóló határozat le­hetővé tenné a lázadók számára, hogy átcsoportosítsák erőiket. (MTI) Lemond Manuel Valis kormányfő Párizs. Manuel Valis francia miniszterelnök lemond, és indul a jövő évi elnökválasztáson - kö­zölte a francia miniszterelnöki hivatal. Jelöltsége azóta nem két­séges, hogy Francois Hollandé francia államfő csütörtök esti te­levíziós beszédében bejelentette, nem jelölteti magát újra egy má­sodik mandátumra. Á kormány­zó SzocialistaPártjanuár 22-én és 29-én rendezi meg a 2 fordulós elnökjelölt-állító előválasztását. Már hét politikus jelezte, hogy részt vesz a szocialisták megmé­rettetésén. Emmanuel Macron volt gazdasági miniszter és a ra­dikális baloldal vezetőjének szá­mító Jean-Luc Mélenchon vi­szont nem kíván megmérkőzni az elnökjelölti posztért. A Harris Interactive közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Valis a baloldali előválasztás esélyese; a szavazatok 24%-ára számíthat. Viszont az elnökválasztáson Valisnak nincs esélye bejutni az elnökválasztás 2. fordulójába. Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents