Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-05 / 257. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. november 5. KÖZÉLET 3 Az SNS-en bukhat az egyfordulós megyei választás Danko vállalja a konfliktusokat, ha nem tetszik neki valami. (Jozef Jakubčo felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Levegőben lóg egy újabb vihar a koalícióban: a probléma a megyei választások egykörössé alakítása. Míg a smeres Martin Glváő javaslatát a Híd támogatja, az SNS kifejezetten ellene van. Andrej Danko, a nemzeti párt elnöke így újabb frontot nyithat a koalíción belül folytatott mikroháborújában. Pozsony. Az SNS azért ellenzi az egykörös megyei választásokat, mert saját „brandjét” szeretné erősíteni a jövő évi választáson. Már október elején kizártak bármilyen koalíciót más pártokkal, saját régiós politikusaikat tervezik tesztelni a megyékben. Szerintük a második kör ad csak lehetőséget arra, hogy a standard politikai pártok összefogjanak, és olyan megyeelnökjelölteket támogassanak, akik ellenpólusai lehetnek a szélsőséges jelölteknek. A Smer és a Híd által múlt héten benyújtott javaslatról legújabban Anton Hmko, az SNS alelnöke nyilatkozott az aktuality.sk portálnak. Megerősítette, pártjának nem tetszik a törvénymódosítás, mely nagyban csökkentené jelöltjeik sikerének esélyét. Hmko nem tudja, mi lehet amögött, hogy az SNS partnerei a nemzetiek beleegyezése nélkül nyújtották be a javaslatot a parlamentbe. Emlékeztetett, hogy a koalíciós megállapodás szerint a törvényjavaslatok elfogadásához nem használják fel az ellenzéket. Úgy gondolja, a beteijesztők továbbra is bíznak benne, hogy meggyőzik az SNS-t. Elmondása szerint legutóbb másfél hónapja tárgyaltak erről a felvetésről, ám akkor a nemzetiek nem szóltak hozzá a javaslathoz. Azt nem tudja, tárgyaltak-e azóta a dologról a koalíció vezetői. Ján Baránek politikai elemző szerint, ha a Smer és a Híd nem hátrál meg, és az ellenzék segítségével nyomja át a javaslatot, az okot adhat a kormány jelenlegi felállásának megbomlására. „Itt az a kérdés, mit akar a Smer. Ha előrehozott választásokat akarnak, akkor ezt talán kihasználják” - mondta a portálnak. Felhívta rá a figyelmet, hogy a Smer a napokban nagyszabású óriásplakát-kampányt indított, ráadásul decemberi közgyűlésén vérfrissítésre is készül. Az elemző hozzátette, azt sem tudja elképzelni, hogy Danko hagyni fogja, hogy „a fején táncoljanak”. Az SNS elnökének nem ez lehet az első konfliktusa koalíciós partnereivel. Danko nagyon határozottan igyekszik érvényesíteni érdekeit a koalícióban. Korábban a közmédia koncessziós díjának emelése miatt akasztott tengelyt Marek Maďarič kulturális miniszterrel, később Erik Tomášsal, Robert Fico kormányfő tanácsadójával veszett össze. A parlamentbe benyújtott javaslatcsomag szerint nemcsak a megyei választásokat tennék egykörössé, hanem a választási időszak egyszeri meghosszabbításával egy időpontra hoznák a voksolást az önkormányzati választásokkal. A javaslatot azzal indokolják, hogy a gyakorlat azt mutatja, a választók elsősorban az első körben motiváltak, a második körben rendszerint nagyon alacsony a részvételi arány. A második kör biztosítása azonban nem kevés pénzbe kerül, a 2013-as választásokon például 5 megyében volt második forduló, és mindez 2,4 millió euróba került. A módosításhoz alkotmányos többségre van szükség a parlamentben, így az ellenzéket mindenképpen be kellene vonni a javaslat elfogadásához. Az SaS ugyanakkor már jelezte, ők semmiképpen sem szeretnének egyfordulós megyei választást, ez ugyanis szerintük a gyengülő Smer érdekeit szolgálja, a választási rendszer módosításával be akarják betonozni magukat a hatalomba. A javaslatot októberi ülésszakán tárgyalja a parlament. ( sita, fm) Csökkentené a villanyárat az SaS Pozsony. Az Árszabályozási Hivatal (URSO) a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult bármiféle díjak kiszabására - állítja az ellenzéki SaS, amely az Alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért. Ha sikerrel jár, akkor akár 15 százalékkal is csökkenhetne a villanyenergia ára. „Szlovákiában stabilan magasak az energiaárak, miközben ezt semmi sem indokolja” - állítja Karol Galek, az SaS parlamenti képviselője és energiaipari szakértője. Szerinte ezért a megújuló energiaforrások és a veszteséges szénbányászat támogatására kivetett rendszerüzemeltetési díj a felelős, amely az Árszabályozási Hivatal döntései miatt2009 óta az akkor 2,72 euróról mára 22,90 euróra nőtt. Egy átlagos szlovákiai háztartás így évente nagyjából 63 eurót fizet ki ezen keresztül. „Miközben a villanyenergia piaci ára csökkent, a rendszerüzemeltetési díj folyamatosan nőtt, a fogyasztók így alig érezték meg az árcsökkenést” — mondta Galek. Az SaS szerint a díj bevezetése nincs összhangban a jogszabályokkal, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. A beadványt eddig az SaS és az OĽaNO 35 képviselője írta alá. Ha az Alkotmánybíróság az ellenzéknek ad igazat, a villanyenergia ára akár 15 százalékkal is csökkenhetne, a rendszer-üzemeltetési díjnak ugyanis nagyjából ekkora az aránya a villanyenergia fogyasztói árán. Az ellenzéki beadvánnyal kapcsolatban megszólítottuk az Árszabályozási Hivatalt is. Ra- doslav Igaz, az ÚRSO szóvivője szerint azonban a hivatal nem kommentál politikai nyilatkozatokat. (TASR, mi) nem hibáztam Drucker csak az ellenzékkel találkozott (siTA-fotó) Három óv után sikeres magyar-szlovák bizottság Vaďura: én ÖSSZEFOGLALÓ A koalíciós képviselők hiányzása miatt döntáskáptelen volt a parlament egészségügyi bizottságának ülése, amely az Általános Egészségbiztosító (VSZP) 283 millió eurés várható hiányáról tárgyalt volna. Pozsony. Tomáš Drucker egészségügyi miniszter és Miroslav Kocán, a VŠZP vezérigazgatója is megjelent tegnap a parlament egészségügyi bizottságának ülésén, amelyet az ellenzék hívott össze. A biztosító a napokban megerősítette, hogy a hiánya év végére elérheti a 283 millió eurót, az intézmény olyan szerződéseket kötött a kórházakkal és más egészség- ügyi szolgáltatókkal, hogy a kiadásai várhatóan ennyivel haladják majd meg a bevételeit. A VŠZP tavalyi éves beszámolója ugyan nem tartalmazta, de már 2015-öt is hiánnyal zárta az intézmény. Az ülés döntésképtelen volt, mert egyetlen kormánypárti képviselő sem jelent meg, viszont az ellenzékiek mintegy 2 órán át beszélgettek zárt ajtók mögött a miniszterrel és a biztosító igazgatójával. Az ellenzék szerint a rossz időpont okozta, hogy nem tudtak részt venni az ülésen. „Egy előre tervezett külföldi út miatt nem tudtam részt venni az ülésen, de ez nem jelenti azt, hogy a témát nem tartom fontosnak. Az ülés mindenképpen folytatódni fog” - mondta lapunknak Bastmák Tibor (Híd), a bizottság alelnöke. Ugyancsak külföldön van a bizottság elnöke, Štefan Zelník (SNS) is. Alan Suchánek (OĽaNO), a testület másik alelnöke jelezte, hogy a novemberben kezdődő következő parlamenti ülésszak idején ül majd újra össze a bizottság. A parlamentben megjelent Miroslav Vad’ura, a VŠZP előző vezér- igazgatója is, akinek idején elindult az a folyamat, amely a várható, 283 millió eurós hiányt eredményezi. Vad’ura tegnap kijelentette, hogy nem érzi magát hibásnak. „Nem érzem bűnösnek magam. A 2015-ös eredmény olyan, amilyennek lennie kellett” - jelentette ki Vad’ura. A biztosító tavaly még többmilliós nyereséget mutatott ki, miközben már veszteséges volt. Emiatt az egészségügyi miniszter büntetőfeljelentést tett. Vad’ura szerint azonban a hiányért hosszú távon az állam a felelős. „Az aktív biztosítottak befizetései 10 év alatt 100 százalékkal nőttek, miközben az állam csak 60 százalékkal fizet többet saját biztosítottjai után. Az állam biztosítottjainak - a gyerekek, az idősek - gyógykezelése azonban átlagosan háromszor annyiba kerül, mint az aktív korú lakosságé” - magyarázta Vad’ura. Igazgatóként azonban erről nem beszélt, a biztosító rossz anyagi helyzetéről nem tájékoztatott. (Ipj.TASR) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Három év kihagyás után jegyzőkönyv aláírásával zárult a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság ülése csütörtökön este. A legutóbbi ülésen ugyanis nem sikerült megegyezni a feleknek. Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos, a vegyes bizottság magyar társelnöke szerint ehhez hozzájárult a két ország közötti politikai légkör javulása is. A jegyzőkönyv több konkrét megállapodást is tartalmaz, például megállapodtak abban, hogy mindkét fél lépéseket tesz a komáromi Selye János Egyetem egyetemi státuszának megőrzése érdekében. Az egyetemi státuszt az akkreditációs bizottság ellenőrzésének eredménye miatt vonhatná meg a szlovák állam, ha az egyetem nem teljesíti az egyetemi szinthez szükséges feltételeket. A borsi Rákóczi-kastélyban közösen Rákóczi-emlékhelyet alakítanak ki, illetve mindkét fél figyel a magyar, illetve a szlovák épített örökség megóvására egymás országában. A kastély felújítása már évtizedek óta húzódik. A felek arról is megegyeztek, hogy állandóan látogatható lesz a jövőben a kassai Márai Sándor- emlékkiállítás és a szlovák fél lépéseket tesz a magyar nyelvű oktatási rendszer fejlesztése érdekében. A magyar tannyelvű kisiskolák megmentése érdekében idén tavasszal módosította a vonatkozó törvényt a szlovák parlament, jelenleg folyik az oktatási intézmények finanszírozásának átalakítása. Miroslav Mojžita, a bizottság szlovák társelnöke azt hangsúlyozta, hogy sikerült hatvan ajánlást elfogadni, amelyek mindkét kisebbség életkörülményeinek a javítását szolgálják. Ugyanakkor a jegyzőkönyvben foglaltakat mindkét fél előterjeszti saját kormányának elfogadásra. Hangsúlyozta: örülnek annak, hogy a magyarországi szlovák kisebbség parlamenti képviseletet nyert, így érvényesítheti az igényeit. Megállapodtak arról is, hogy a Magyar- országon működő szlovák kisebbségi önkormányzat átveheti a szlovák nyelvű oktatási intézményeket, amennyiben ezt akarja, illetve működtetni is tudja azokat - mondta Miroslav Mojžita. A kisebbségi vegyes bizottság a Magyarország és a Szlovákia között 1995-ben kötött alapszerződések alapján működik. (MTI)
