Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-04 / 256. szám, péntek
8 I KÜLFÖLD 2016. november4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ismét menekültek fulladtak meg Róma. Legalább 12 menekült életét vesztette, amikor gumicsónakjuk elsüllyedt Líbia partjai előtt - közölte az olasz parti őrség. A mentést végző öt hajó legénységének 29 túlélőt sikerült kiemelnie a tengerből. A gumicsónak vészjelzést adott le, mielőtt a líbiai partoktól 45 km- re elsüllyedt. Két újabb hajószerencsétlenségben több mint 200 migráns veszthette életét Líbia partjainál - közölte tegnap az ENSZ. Nemzetközi szervezetek szerint több mint 3800-an vesztették életüket a Földközitengeren idén, miközben megpróbáltak eljutni Európába. (MTI) Libanon: Haríri alakíthat kormányt Bejrút. Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta meg az új libanoni kormány megalakításával Michel Aoun, a közel- keleti ország újonnan megválasztott államfője. Az elnökség a parlament képviselőivel folytatott kétnapos konzultációt követően ismertette a döntést. A maronita keresztény Aount hétfőn választotta meg államfőnek a parlament, ami nem sikerült volna a szunnita Szaad Haríri támogatása nélkül. Aoun és Haríri régi politikai riválisok: míg a 81 éves Aoun a Hezbollah közeli szövetségese, a 46 éves Haríri a radikális síita szervezet nyílt bírálój a. (MTI) Negyven maffiózó rendőrkózen Róma. A dél-olaszországi 'nd- rangheta bűnszervezet két klánját számolták fel Itália számos városát érintő hatósági akcióban, amelynek során 41 embert vettek őrizetbe, közöttük egy politikust is -jelentette Reggio Calabria rendőrsége. A hírhedt Ferren- tino-Chindamo és Lamari klán tagjairól van szó, akik Calabria régióból, Laureana di Borrello kisvárosából irányították üzleteiket. A két klán szabályosan uralta a kisvárost és környékét: ők döntöttek a közbeszerzési pályázatok sorsáról is. (MTI) Amerikai katonák haltak meg Kabul. Két amerikai katona meghalt, további kettő pedig megsebesült tegnap Afganisztánban egy olyan akcióban, amelyet afgán katonákkal együtt hajtottak végre két tálib vezető és azok harcosai ellen. Az összecsapásban életét vesztette 26 afganisztáni civil is. A táli- bok oldalán67-en haltak meg, köztük a két célszemély. A tálib felkelők nyilatkozatában az olvasható, hogy harcosaik 16 amerikai katonával végeztek. A felkelők előszeretettel eltúlozzák harci sikereiket. Az összecsapás az ország északi részén, Kunduz tartományban történt. Az afgán hatóságok közölték: vizsgálatot kezdtek, hogy kiderüljön, miért járt a támadás ilyen sok civil áldozattal. (MTI) Harcok Moszul negyedeiben Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam terrorszervezetvezetője szerint itt a nagy dzsihád Bakr al-Bagdadi: „Változtassátok nappallá a hitetlenek éjszakáit!" (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Moszul ostromának kezdete óta először küldött üzenetet a nyilvánosságnak az Iszlám Állam terrorszervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi, aki bízik a dzsihádisták győzelmében. A terrorszervezethez köthető al- Furkán nevű csatorna által közzétett hangfelvételen az állítólagos- Bagdadi azt fejtegeti, hogy ez totális háború, és a ,;nagy dzsihád”, melyet az Iszlám Állam vív, csak erősíti azt a hitet és meggyőződést, hogy „ha Isten is úgy akarja”, akkor mindez csak a győzelem előjátéka. Irak Ninive kormányzóságának lakóit az üzenet arra szólítja fel, hogy vegyék fel a harcot „Isten ellenségei” ellen, az öngyilkos harcosoknak pedig megparancsolja, hogy „változtassák nappallá a hitetlenek éjszakáit, pusztítsanak országaikban, hogy patakokban folyjon a vérük”. Abu Bakr al-Bagdadi több mint egy éve nem hallatott már magáról. Nem tudni pontosan, hol tartózkodik, sem azt, hogy egészséges- e vagy megsebesült. Az iraki hadsereg ellenőrzése alá vonta az ország északi részén található Moszul két keleti negyedét, és egy harmadik körzet visszafoglalására készül - közölte tegnap az iraki terrorellenes erők szóvivője. Szabah al-Numáni elmondta: a kormányerők fennhatóságuk alá vonták Kuk- jelit és al-Kudiszt, és már al-Karama körzet kapujában vannak. A szóvivő hozzátette: a hadsereg jelenleg azon dolgozik, hogy megtisztítsa Kukjelit az Iszlám Állam szervezet által hátrahagyott robbanószerkezetektől. Eddig 70 pokolgépet távolítottak el az övezetből. Kukjeli után al-Kudisz megtisztítása, majd al-Karama ostroma következik - mondta. Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák október 17-én indították meg a támadást az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul ellen, melyet 2014-ben rohantak le a szélsőségesek, és ahol Bagdadi nem sokkal később kikiáltotta az Iszlám Állam „kalifátusát”. Amerikai becslések szerint 3-5 ezer szélsőséges fegyveres lehet a városban, miközben Bagdad 25 ezer embert mozgósított Moszul visszafoglalására, és a kormányerők az amerikai vezetésű nemzetközi koalició légierejének támogatását is élvezik. Segélyszervezetek továbbra is arra számítanak, hogy az ostromgyűrű szorosabbra vonásával és a harcok fokozódásával tízezrek hagyják majd el az észak-iraki nagyvárost. „A legrosszabbra készülünk” - mondta Wolfgang Gressmann, a Norvég Menekülttanács (NRC) elnöke. „1,2 millió ember élete nagy veszélyben van” - tette hozzá. A Nemzetközi Migrációs Szervezet rámutatott, a műveletek kezdete óta legalább 20 ezren hagyták el az iraki várost. Az ENSZ adatai szerint a dzsihádisták tízezreket hurcoltak el, hogy élőpajzsként használják fel őket. Clinton vezet, Obama az FBI igazgatóját bírálja Egy szerdán közzétett közvó- lemóny-kutatás szerint Hillary Clinton ismét ugyanannyival vezet Donald Trump előtt, mint az előtt, hogy az FBI pénteken közölte, újraindította a júliusban lezárt nyomozást az e-mailjei ügyében. Washington. A Reuters hírügynökség és az Ipsos közvéleménykutató felmérése szerint a demokrata párti politikus országosan ismét 6 százalékponttal népszerűbb republikánus ellenlábasánál azok körében, akik várhatóan elmennek majd szavazni jövő kedden, vagy már szavaztak is. Pénteken az FBI igazgatója mindössze annyit közölt a kongresszussal, hogy újabb emaileket találtak egy olyan számítógépen, amelyet Clinton közeli munkatársának szexbotrányba keveredett, válófélben lévő férje használt, és ezek „lényegiek lehetnek” annak szempontjából, hogy Clinton külügyminiszterként nem a külügyminisztérium hivatalos rendszerét, hanem saját, privát szerverét használta elektronikus levelezésre. Ezt az ügyet egyébként júliusban lezárta az FBI. Többet most sem tártak fel, csak annyit, hogy új adatokra bukkantak. A mostani felmérésben 1772 embert kérdeztek meg, akik már szavaztak, vagy tervezik, hogy részt vesznek a választáson. 45%-uk mondta, hogy Clintont támogatja, és 39% adja voksát Trumpra. Múlt csütörtökön, az FBI bejelentése előtt Clinton 43:37 arányban vezetett. Bőszen folyik az elektorok számolgatása, mivel az USA-ban nem a szavazati arányok döntik el az elnökség sorsát, hanem az egyes államokban megválasztott elektoroké. Összesen 538 elektort választanak, ezért 270 megszerzése kell a győzelemhez. Annak alapján, hogy az államok egy része stabilan demokrata vagy republikánus, a szakértők Clintonnak 226-ot, Trumpnak 180-at vesznek biztosra. A döntés így az ingadozó államok lakosságának kezében van. Az amerikai elnök egy kampánygyűlésen az FBI igazgatóját bírálta, mert nyilvánosságra hozta a Clinton elnökjelölt elektronikus levelei miatti nyomozás újraindítását. Barack Obama név szerint nem említette ugyan, de szavaiból kitűnt, hogy James Comey FBI-igazgatóról beszélt. A Fehér Ház és maga Obama elnök eddig egyáltalán nem kommentálta az FBI múlt pénteken nyilvánosságra került döntését. Az elnök azonban most éles szavakkal szólt az esetről, leszögezve: „Mi általában nem részinformációk alapján tevékenykedünk, nem kiszivárogtatásokra alapozva, hanem konkrét döntések alapján cselekszünk”. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a legutóbbi alapos nyomozást követően az FBI, az igazságügyi minisztérium és a többször megismételt kongresszusi vizsgálatok következtetései szerint Hillary Clinton „követett el hibákat, de semmi olyat nem tett, amely vádemelést vont volna maga után”. (MTI, ú) Megkezdték a hatóságok az észak-franciaországi Calais-ban a konténertábor utolsó lakóinak, mintegy 350-400 nőnek és kisgyereknek az elszállítását, ők voltakaz utolsók, akika migránsok illegális tábora, az ún. dzsungel múlt heti felszámolását követően hátramaradtak. A gyerekekkel lévő nők elszállításával véget ér a dzsungelnek nevezett legnagyobb francia migránstábor felszámolása a brit-francia határ közelében, ahol október közepén a hatóságok6400és8100 közé becsülték a táborlakók számát. A hatóságok az elmúlt héten mintegy 6 ezer, elsősorban afgán, szudáni és eritreai migránst szállítottak el. (tasr/ap) Migráció: magyar ötletek Budapest. A magyar kormány elküldi az illegális bevándorlás kezelésével kapcsolatos javaslatait az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Szlovákiának, amely ,3 tervet” készít a migrációs válság megoldására - közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az Orbán-kabinet kezdeményezi, ne legyen kötelező betelepítés, és álljon vissza a schengeni határellenőrzési rendszer Olaszországban és Görögországban. A kormány kéri, hogy a magyar határon épült kerítésre fordított forrásokat „tudják be a magyar szolidaritásba” - mondta a tárcavezető. Az Országgyűlés november 8-án megtartja a zárószavazást az alaptörvény 7. módosításáról, amely kizárná, hogy az Európai Unió felső korlát nélkül hajthasson végre kényszerbetelepítést Magyarországra - erősítette meg tegnap a parlament törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke. Gulyás Gergely kijelentette: a kormánypárt a változtatást olyan nemzeti ügynek tekinti, ahol nincs helye különböző pártérdekeknek, és ha az nem kap megfelelő támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem képesek túllépni saját érdekeiken. A politikus visszautasította a Jobbik által megfogalmazott „zsarolást”, aminek lényege: a Jobbik csak akkor szavazza meg, ha a kormány befejezi a letelepedési kötvények árusítását. A sikeres és sikertelen alkotmánymódosítás is érdekes helyzetet teremt, azonban a Fidesz egyikből sem jön ki rosszul, hiszen ha az ellenzék fúr meg valamit, azért nem lehet a kormánypártot hibáztatni. Ha tehát a jobbikos támogatással mégis átmegy a módosítás, a kormány megmutatta, nem enged a zsarolásnak, a Jobbik pedig elveszti a csatát, mert nem merte felvállalni a módosítás leszavazását. Ha pedig a jobbikosok mégis nemmel szavaznak, akkor a Fidesz érvelhet azzal, az ellenzéki párt „feláldozta a pártpolitika oltárán a nemzeti ügyet”. (MTI, hvg.hu)
