Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-30 / 277. szám, szerda

www.ujszo.com I 2016. november 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kukológia A hulladék azé, aki létrehozta, illetve hulladékká teszi VERES ISTVÁN M ellékes, hogy milyen uniós vagy nem uni­ós projektek, esetleg szponzorok vagy be­fektetők segítségével, esetleg hazai oligarchák jóindulatú és hathatós tá­mogatásával, de el kellene terjeszteni azt a hasznos gyakorlatot az iskolák­ban, hogy a gyerekeket rendszeresen elviszik egy szeméttelepre. Vagy ha egyre nem is, legalább kettőre. Mert ugye az van, hogy az emberiség egyre kevesebbet tud a saját szeme­téről. Mostohán bánik vele, ha fo­galmazhatunk ilyen teátrálisan. És hát a szemét tényleg árva gyerek, aki a szüleit csak addig érdekli, amíg összehozzák, aztán útjára bocsátják, berakják egy nagy fém-inkubátorba, hogy vigye, akinek kell. Vagy majd elviszik a kukások. Pedig a hulladék azé, aki létrehozta, illetve hulladékká teszi. Mert például egy konzervdoboz nem feltétlenül hulladék, ha valaki például elmossa, decoupage- technikával virágmintás szalvétát ragaszt rá, csavarhúzók tárolására használhatja. De ha áthelyezi a ku­kába, akkor már szemét. Persze van­nak dolgok, amelyeket nincs értelme szalvétatechnikával újjávarázsolni, és talán nem is kell. Szemét és hulla­dék mindig volt és lesz is, ez talán biztos. De nem mindegy, hogy az a szemét lebomlik-e, vagy nem. Mert egyre több az olyan szemetünk, ami nem bomlik le magától (sem mások­tól). Ezzel kapcsolatban vonta ma­gára a múlt héten a figyelmet egy besztercebányai fiatalember, bizo­nyos Branislav Moňok, aki egy év alatt csupán nem egész 4 kiló sze­metet termelt. Ez arra a szemétre ér­tendő, amit nem lehet újrahasznosí­tani (vagyis nem papír, nem műanyag, nem üveg, mert azokat le­adta, ahogy kell). Négy kiló kom­munális szemét egy év alatt. Hogy sikerülhetett mindez? Moňok el­mondta, hogy igyekeztek olyan ter­mékeket venni, amelyek nincsenek agyoncsomagolva, hanem mondjuk megvehetők attól, aki gyártja, ter­meli, vagy épp a piacon árulja, vastag műanyag borítás nélkül. Lehet így is. Szóval fel kellene nőni a saját sze­metünkhöz. Ha mi már úgysem le­szünk erre képesek, legalább a fiata- labbakkal kell a kukológiaórán elhi­tetni, hogy nem egy helyre vándorol a kék, a sárga, a zöld, meg a szürke kukába kidobott akármi. Undorí­tóbbnál undorítóbb hulladékleraka- tokat kell nézetni velük, hadd lássák, hadd érezzék, milyen büdös, vissza­taszító, és főleg milyen sok szeme­tünk van, és hogy ennek a termelé­séhez ők is hozzájárulnak, naponta. Aztán majdcsak elindul valami a fe­jekben. (Lubomfr Kotrha karikatúrája) Asotthalmon végre tilos a burkini Nizza, Cannes és több más francia üdülőhely után a ma­gyarországi Ásotthalom is betiltotta a burkinit. Toroczkai László jobbikos polgár- mester, a Jobbik országos alelnöke javaslatára az ásotthalmi képviselő- testület megszavazta, hogy a telepü­lésen tilos a mecset- és minaretépítés, nem énekelhet a faluban müezzin, ti­los a csador, nikáb, burka és ennek strandon használt változata, a burki­ni. A faluban természetesen nincs müezzin, de van egy kisebb meden­ce. Emellett a melegekre is gondolt a polgármester, megtiltottak minden propagandát, ami nem a férfi és nő kapcsolatán alapuló házasságot, il­letve szülő-gyerek viszonyon nyug­vó családot hirdet. A jobbikos pol­gármester szerint ezzel azonnali megoldást nyújt a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben. A ren­deletet arra hivatkozva fogadtatta, hogy a magyar parlament nem sza­vazta meg a Fidesz alkotmánymódo­sítását a betelepítések betiltásáról. Éppen emiatt több jobbikos politikus is kikelt Toroczkai ellen. Orosz Mi­hály Zoltán, Érpatak jobbikos pol­gármestere vallásgyalázónak tartja a mecseteket és csadort tiltó rendeletet. A Szabolcs megyei település saját, kirekesztő modelljéről elhíresült ve­zetője nem érti, miért kell összemos­ni az iszlám békés híveit az illegális bevándorlókkal, a terroristákkal vagy éppen a melegekkel. Azzal vádolta az ásotthalmi polgármestert, hogy „meggyaláz egy szakrális vallást”, annak hagyományait és áttételesen a követőit is. Az alkotmányba ütköző helyi sza­bályozás miatt állítólag a Jobbik mai elnökségi ülésén magyarázkodnia kell Toroczkainak. Azt, hogy az őt ért támadások miatt távozik az alelnöki posztról, Toroczkai cáfolta. Staudt Gábor frakcióvezető­helyettes közölte, a határozat „nem feltétlenül szerencsés irány”, és más jobbikos politikusok is kínosan érzik magukat a történtek miatt. Harrach Péter, a KDNP frakcióve­zetője a mecsetépítési tilalomra úgy reagált: Magyarországon vallássza­badság van, nem szerencsés, ha bár­milyen vallás szabad gyakorlásának lehetőségét megtiltják. Soltész Mik­lós KDNP-s egyházi államtitkár kö­zölte, keresztény Magyarországot, keresztény Európát szeretnénk, és nem szeretnénk, ha a muszlimok el- özönlenék Európát és az országot. A Magyarországi Iszlám Jogvédő Egyesület arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A Magyar LMBTQ szövetség a kormányhiva­talhoz fordult a határozatot miatt. Toroczkai rendelete kellemetlen lehet a Jobbik középről szavazókat szerezni akaró, „cukiságkampányt” hirdető elnökének. Vona Gábor hosszú ideje szabadulni akar a szél­sőjobboldali imázstól. A májusi tiszt­újítás előtt ezért üzente meg mások mellett az uniós zászlót égető Novák Elődnek, hogy ne induljon ismét az alelnöki tisztségért. Akkor került be Toroczkai a pártvezetésbe. Vona ez­zel vélhetően saját radikálisainak akart kedvezni, hiszen Toroczkai a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója. A muszlimokat nevesítő rendelet azért is kínos Vona számára, mert 2013-as törökországi kőrútján kijelentette, „az iszlám az emberiség utolsó reménye”, (ú.nsz) Cinikus politikai játszma MARIÁN LEŠKO D ante Alighierinek köszönhetően már jó hétszáz éve ismer­jük apokol kapujának feliratát: Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel! Múlt héten a kormányfő és csapata rá­lépett a pokolba vezető útra, és közhírré tétetett, hogy hagyjunk fel minden reménnyel, mert már soha nem fognak megvál­tozni. Már idén februárban elkezdte firtatni a sajtó, hogy vajon gazdasá­gosan és a törvényeknek megfelelően használták-e fel a közpénzeket a nagy csinnadrattával bemutatott, drága uniós elnökségi lógó elkészí­tésére és prezentálására. A Transparency International Slovensko ki is kérte a költségekkel kapcsolatos közérdekű információkat, amelyeket a nyilvánosságnak joga van megismerni. A Miroslav Lajčák vezette külügy ahelyett hogy teljesítette volna, amit a törvény előír, hónapok óta megtagadja az információk közzétételét. Hogy miért, arra csak egy válasz létezik: gyaníthatóan törvényt sértett. A Smer jó alaposan felkészült az uniós elnökségre, Maroš Kondrót smeres képviselő már 2014 végén a parlament elé terjesztette azt a ja­vaslatot, hogy az elnökséggel kapcsolatos előkészületek kiadásaira ne vonatkozzon a közbeszerzési törvény. A kivétel az áruk és szolgálta­tások megrendelésére vonatkozik, 162 ezer eurós költségig, áfával. Első pillantásra úgy tűnik, minden rendben, a külügyminisztérium megfelelően járt el, mert az Evka ügynökségnek 156 ezer eurót fizetett, áfával, az uniós elnökségi lógó bemutatásakor tartott ünnepi fogadás megszervezéséért és lebonyolításáért. Csakhogy a bérleti díjat és a fellépők gázsij át nem az Evka fizette ki ebből a keretből, hanem külön a külügyminisztérium. Az akció költségei így meghaladták a 240 ezer eurót. A minisztérium tehát szétválasztotta a kiadásokat, megsértve ezzel a törvényt, hogy az egész akciót a közbeszerzési pályázat meg­kerülésével bonyolíthassa le. A törvény ugyanis tiltja a kiadások művi szétválasztását, hiszen így mindent annyi tételre lehetne szétbontani, hogy végül semmire sem vonatkozna a közbeszerzési törvény és nem lennék versenypályázatok. A minisztérium reagálhatott volna úgy is, hogy szép sorban, tétele­sen bemutatja a számlákat, bebizonyítja, hogy nem sértett törvényt, és nem igaz az, amit a tárca volt alkalmazottja, Zuzana Hlávková és a Transparency International állít. Ehelyett Lajčák a Facebookon köz­zétett egy bejegyzést, hogy az európai uniós szlovák elnökség módfe­lett sikeres, „és úgy tűnik, ez nem mindenkinek tetszik”. Bár ő maga szólított fel a nyugodt, tárgyszerű és tényszerű vitára, ő ragadtatta ma­gát olyan kijelentésre, hogy ez az ügy „mindennek a megkérdőjelezé­se, amit az állam tesz”. Több smeres vezető átvette ezt az „érvelést”, és néhány közérdekű adat kikérését aljas, alattomos politikai támadásnak tekintik Lajčák, a külügyminisztérium, a szlovák elnökség, a kormány, az állam és egész Szlovákia ellen. Mint mindig, Fico ment a legmesszebbre, azzal vádolva meg a sajtót, hogy kormányellenes, nemzetellenes, szlovákellenes. Az ok egyszerű. Fico meg akarja akadályozni, hogy bármilyen témában tárgyszerű vita folyjon, ezért aztán az ország ellenségeinek kiáltja ki azokat, akiknek nem tud tényszerű választ adni a jogos, megalapozott kérdéseikre. Cinikus politikai játszma ez, a társadalom teljes megosztására tett kí­sérlet. Fico előtt Vladimír Mečiar művelte ezt nálunk magas szinten, ma­napság pedig a szomszédban Orbán Viktor, Jaroslaw Kaczyúski és Miloš Zeman. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Szlovóniából is fegyverhez juthatott az Iszlám Állam Az egykori Jugoszláv Néphadse­reg (JNA) szlovéniai raktáraiban még 1991 -ben lefoglalt, később megsemmisítésre szánt fegyverek és lőszerek kerülhettek az Iszlám Állam harcosaihoz Líbiában, Irakban és Afganisztánban - írta a Delo című ljubljanai napilap. Az újság a londoni székhelyű, fegyveres konfliktusok kutatásá­val foglalkozó intézettől, a C AR- tól (Conflict Armament Research) szerezte értesüléseit. A szervezet nemrég arra a feltételezésre jutott, hogy a Líbiában és Szíriában az IÁ által használt fegyverek egy része a Szlovéniából Szlovákiába, megsemmisítésre küldött fegy­verrakományhoz tartoztak. A gyanú szerint ezek a fegyverek il­legális úton valahogy Líbiába ke­rültek, ahol hozzáférhettek a dzsihádisták. A szlovén védelmi minisztérium megerősítette, hogy Szlovénia 2005-ben a VOP szlovák válla­latnak (amely időközben megszűnt) valóban átadott meg­semmisítésre több mint 6800 M79-es Osa típusú tankelhárító páncéltörő rakétavetőt, amelyek közül 132 LOTTB8606jelzéssel volt ellátva. A CAR ezeket ve­hette jegyzékbe Tripoliban. A nemzetközi szervezet további információkat is kért Szlovéniától * azokról az aknavetőkről és egyéb fegyverekről, amelyeket a szlovén védelmi minisztérium 2003 és 2008 között adományozott Afga­nisztán hivatalos hadseregének. A CAR azt feltételezi, hogy az Isz­lám Állam harcosai az észak-iraki Tikrítben, egy támadás során szerezhették meg őket. A lap ugyanakkor emlékeztet rá, hogy hasonló fegyverek az egy­kori Jugoszlávia egész területén fellelhetők voltak, így akár Szer­biából, Bosznia-Hercegovinából vagy Horvátországból is oda ke­rülhettek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents