Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-29 / 276. szám, kedd
KULTÚRA www.ujszo.com | 2016. november 29. 113 A „poptudós” A tudomány népszerűsítése szorosan összefügg a popkultúrával Idén H. Nagy Péter kapta a Turczel Lajos-dfjat (Somogyi Tibor felvétele) JUHÁSZ KATALIN Idén H. Nagy Péter irodalom- történész kapta a Szlovákiai Magyar írók Társaságának Turczel Lajos-díját, amelyet populáriskultúra-kutatásaival és tudomány-népszerűsítő műveivel érdemelt ki. A komáromi Selye János Egyetem oktatójával, lapunk állandó szerzőjével a pozsonyi díjátadón beszélgettünk. A populáris kultúrát az olvasók egy része másodrendűnek tartja, másik része pedig szinte csak ezt fogyasztja. A terület tudományos kutatásának eredményei viszont épp hozzájuk nem jutnak el, mivel ezek többnyire „elit” irodalmi fórumokon jelennek meg. Ebből a szempontból ön kemény fába vágta a fejszéjét. A tudomány népszerűsítése minimum Darwin óta célja az emberiségnek. Stephen Hawking Az idő rövid története című műve viszont új lendületet adott ennek a törekvésnek. A popkultúra-kutatás nálam szorosan összefügg a tudomány-népszerűsítéssel, sőt, a kettő erősíti is egymást, mert akár egyetemi előadásokon is fel tudok használni e területekről származó példákat, amelyeken keresztül tudományos kérdéseket járhatok körül. Erre a képregények vagy a bestsellerirodalom egy része is alkalmas. Viszont nem mindenki képes különbséget tenni tudomány és áltudomány között. A bestsellerirodalomban rengeteg olyan megnyilvánulási forma él, amely kizáija a tudományt, sőt mindenfele áltudományos nézőpontokkal traktálja az olvasókat. Ezért fontos rendet vágni az információrengetegben, illetve a népszerű, szórakoztató irodalmon keresztül modellezni tudományos dilemmákat. A hallgatók jobban megértenek akár fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget is, ha az őket körülvevő kultúrából, például a sci-fi területéről származnak a példák. Több tudós ír populáris irodalmat is, ami egy külön tanulmányozandó jelenség. Sok egyetemen vannak olyan kurzusok, amelyeken belül a tudományos-fantasztikus vagy a fantasy- irodalmon keresztül közelítenek tudományos kérdésekhez. Keserű József irodalomteoretikus a díjátadón elhangzott beszédében kiemelte, hogy ön azon kevés irodalmárok egyike, akik a természettudományok terepén is otthonosan mozognak. Fontos ez a tudás egy olyan ember számára, aki sci-fi irodalommal foglalkozik? Már csak azért is fontos, hogy korlátozni tudja az áltudományok áramlását. Természettudományok nélkül nem boldogulunk, korunk nagy kérdései mind ezzel függnek össze. Az emberiség jövője múlik azon, hogy akiket most felnevelünk, azok elsajátítják-e a tudományos, kritikai gondolkodást, az adatkezelés mikéntjét, a szelektálás képességét. Erre is jó a tudománynépszerüsítő irodalom. Persze mindig eltelik egy kis idő, amíg a természettudomány legújabb eredményei megjelennek ezekben a könyvekben, de igyekezni kell lépést tartani a fejlődéssel, nem szabad lemaradni. Mit tapasztal: az interneten elérhető információk bősége okoz bizonytalanságot a diákjaiban? Igen. Oly mértékű az információforgalom, akkora sebességgel terjednek álhírek, hogy ma már vannak olyah kiadványok, amelyek konkrét tudományterületeket próbálnak megtisztítani különböző tévhitrendszerektől. Ezek kiválóan használhatóak az órákon. A diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan tegyenek különbséget információ és információ között, mihez nyúljanak, hogyan kerüljék el a tévhitgyártó oldalakat, hogyan ellenőrizzék a hitelességet. Az állítást és a cáfolatot is ismerniük kell. A komáromi Selye János Egyetemen mára kialakult egy, az egész magyar nyelvterületen ritkaság- számba menő popkultúra-kutató műhely. Az indulásnál mennyire bíztak a sikerben, illetve mennyire volt ez kockázatos vállalkozás? Az egyetemi kutatást nem lenne szabad a véletlenre bízni, és nem is csak a hallgatói igények számítanak. Abból indultunk ki, hogy a hallgatókat ma ez a fajta kulturális tér veszi körül, különböző mintákat vesznek át a médiából, olykor nem is tudatosan. Nálunk olyan, kézhez álló jelenségek tanulmányozása folyik, amelyek a diákokhoz mind nyelvileg, mind szemléletforma tekintetében közelebb állnak, mint mondjuk a régebbi irodalom. A szakszemináriumaink telt házasak, félévente szimpóziumon is ismertetjük a kutatási eredményeinket. Tevékenységünk hamarosan kiadványok formájában is hozzáférhető lesz, és működtetünk egy internetes honlapot. Kutatócsoportunk húszfős, oktatók, doktoran- duszok és nappali tagozatos hallgatók közösen alkotják. Én egyébként már a 90-es évek közepén tartottam magyarországi egyetemen ilyen anyagra épülő kurzust. Komáromban inkább a popkultúra kapcsolat- rendszereit vizsgáljuk, ami egy picit bonyolultabb és nagyobb mozgásteret ad. A popkultúrán belül is vannak áramlatok, klasszikusok, hagyományok, szóval ez egy folyamatosan dinamizálódó felület. A magam részéről 20-25 éve még elképzelhetetlennek tartottam volna, hogy valaki nálunk doktori disszertációt írjon egy sci- fi műből... Akkoriban még én is, legalábbis nálunk ez nem volt jellemző. A kilencvenes évek elején a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemen voltak ilyen jellegű kutatások, de csak szórványosan. Ne feledjük, hogy húsz évvel ezelőtt a populáris kultúrához való hozzáférésünk is korlátozott volt. Más volt a médiaszerkezet, a társadalmi, a politikai, a szociológiai háttér. Csak egy példa: ha az ember a szubkultúrákat kutatta, nagyon szűk terepen mozoghatott. Sőt, az ellenkultúra még csak közlésközelbe sem tudott kerülni. A tömegkultúra manapság meghatározó rétegei többnyire az Egyesült Államokból vagy más idegen nyelvi területekről származnak, úgyhogy meg kellett várni, amíg kinyílik a világ. Most viszont azt is meg merem kockáztatni, hogy nálunk minden második-harmadik szakdolgozat ilyen témában íródik. RÖVIDEN Elhunyt Hopp-Halász Károly Budapest. Életének 71. évében, vasárnap elhunyt Hopp-Halász Károly Munkácsy-díjas képzőművész. Festészetének alakulását jelentősen meghatározta az akcióművészet, a performansz és a body art. Az 1980-as évek második felétől művészetében az új-geometria problémakörével foglalkozott a plasztika, az installáció és a fotóhasználat együttes lehetőségeit ötvözve. Alkotásait az 1990-es évektől is a kutató, kísérletező, új lehetőségeket feltáró művészi tevékenységjellemezte. (MTI) Beszélgetés Ilma Rakusával Rimaszombat. Egy ízig-vérig európai polgárral találkozhatnak az érdeklődők ma 18 órakor a rima- szombati Három Rózsa Kavéház- ban. A város szülötte, Ilma Rakusa költő, író, kritikus, esszéista és műfordító mesél pályájáról és életéről. Hatéves korára már négy nyelven beszélt, és négy városban élt (Rimaszombat, Budapest, Ljubljana, Trieszt), mielőtt a család végleg letelepedett Zürichben. Anyanyelve magyar, „apanyelve” szlovén, ezenkívül franciából, oroszból és délszláv nyelvekből fordít németre, saját műveit pedig németül úja. A német ajkú olvasók neki köszönhetően ismerhették meg például Kertész Imre Valaki más című művét és Nádas Péter színdarabjait. Az idén 70 éves Ilma Rakusa a legutóbb 2004-ben járt szülővárosában, ahol ma átveszi a polgármesterdíját. Quk) Mesekönyv két nyelven Széchenyiről Pozsony. Veres István Széchenyi című mesekönyvét mutatta be tegnap a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. A Pozsonyi mesék sorozat újabb darabja egyszerre jelent meg magyarul és szlovákul. Énnek megfelelően a könyvbemutató is kétnyelvű volt: Juhász László publicista és Ľubica Kepštová költő, irodalomkritikus méltatta a művet. A nyolc történetből kiderül, hol rendezték Pozsonyban az első magyarországi lóversenyt, miért szerette Széchenyi Ligetfalut, vagy hogy milyen katonai küldetéssel szerzett fiatal korában érdemeket. „Olyan mesekönyvet szerettünk volna, amely kicsit másként mutatja be ezt a fontos történelmi személyiséget. Nem elsősorban mint politikust, hanem inkább mint magánembert, aki ugyan rendszeresen látogatta a pozsonyi országgyűlést, de bevallottanjobban szeretett például a Dunában úszkálni” - fejtette ki a szerző. Az illusztrációkat a budapesti Farkas Júlia készítette, a kötetet Jitka Rožňová fordította szlovákra. Quk) Kiállításmegnyitó: Felcserélt otthonok Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában holnap 17.00-kor nyitják meg a Felcserélt otthonok (Vymenené domovy - Austausch der Heimat) című kiállítást. A második világháború után Európa útjain száz- és százezrek vándoroltak: otthonaikból elüldö- zöttek, elhurcoltak, kitaszítottak, otthonaikat keresők. Az emberáradatban ott sodródtak 1945 januárjától a szovjetunióbeli kényszer- munkára hurcoltak, 1945 májusától a Csehszlovákiából kitoloncoltak, 1946 őszétől a csehországi kötelező közmunkákra irányítottak, a Csehszlovákiában élő németek százezreinek kitelepítése után a Csehországba deportáltak tízezrei, a szlovák-magyar lakosságcsere egyezmény következtében Magyarországra, az onnan Németországba kitelepített svábok és a Szlovákiába áttelepülő szlovákok helyére telepítettek tízezrei, vagy a csehországi deportálások elől Magyarországra menekülők. A kiállítás, amely 2018 végéig látható a Brämer-kúria földszinti kiállító- termeiben, személyes történeteken keresztül azt tálja a látogatók elé, hogyan hatottak a politikai események az egyéni életutakra. (k) il i I lii »V ... .. 1u Női szerzők, női Not szerzők, . női szempontok Szempontok-M. ' * I k \ V Faltot faiig: y Mit olvas ma a YA I ^ . korosztály? . • Olvasva, hallgatva, 1 -M \ nézve - a klasszikus _____*' yn * gyermekirodalom F altól falig - megnéztük Polgár Anikó és Csehy Zoltán házi könyvtárát Mit olvas ma aYA korosztály7 December 1-jén keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú] SZÓ
