Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-28 / 275. szám, hétfő
Kevesebb sejtkárosító vegyszert! 12. oldal 2016. november 28., hétfő, 14. évfolyam, 45. szám Szlovákia az Európai Unió azon országai közé tartozik, ahol a legtöbb antibiotikum fogy. Legsúlyosabb következménye ennek az állapotnak az, hogy bizonyos baktériumok ellenállóvá válnak, és a súlyos betegségek kezelése lehetetlenné válik. Nem gyógyít minden fertőzést az antibiotikum ' A legfrissebb adatok szerint az EU-ban évente legalább 25 ezer ember hal olyan fertőzésekben, amelyeket az antibiotikumnak ellenálló baktériumok okoznak, s a betegellátás többletkiadásai másfél milliárd eurót tesznek ki. Ha a helyzet hamarosan nem változik, ezek az elrettentő számok az elkövetkező években drámaian megnőnek, és eljutunk oda, hogy antibiotikummal már nem fogunk tudni életet menteni. A leggyakrabban felírt gyógyszer Az antibiotikum felfedezése előtt százezrek haltak meg baktérium okozta fertőzés következtében. A tüdőgyulladás, a szamárköhögés, a tífusz, a kolera, a diftéria és az ehhez hasonló betegségek mindennaposak voltak, s legtöbbször halállal végződtek. Az antibiotikum felfedezésével gyökeresen megváltozott a halálos fertőzések kezelése, s az antimikrobiális anyagok alkalmazása a gyógyításban meggyorsította az ellenálló mikroorganizmusok kialakulását és terjedését. A helyzet azért is romlott meg, mert új, hatásos antibiotikumok fejlesztésére nem fordítottak elég pénzt. Az antibiotikum a leggyakrabban felírt gyógyszerek egyike. Tavaly Szlovákiában 6 millió doboz fogyott el belőle, ennek 80 százalékát az általános, 20 százalékát a kórházi orvosok írták fel. Az antibiotikum olyan preparátum, amely elpusztítja a baktériumokat vagy megakadályozza növekedésüket, és ezzel kezeli a fertőzést. Tudni kell, hogy kizárólag a baktériumok okozta fertőzéseket gyógyítja. A légúti fertőzések 80 százaléka vírusos eredetű, ezért az antibiotikumos kezelés a betegnek nem hoz enyhülést, ellenkezőleg: ha az antibiotikumot indokoladanul írja fel az orvos, árt vele a betegnek. Hogy milyen típusú fertőzésről van szó, ezt az orvos az úgynevezett C-reaktív protein (CRP) szintjéből állapíthatja meg. Létezik egy teszt, amely ma már az általános orvosok többségénél megtalálható. Mi a CRP-szint? A CRP-szint vérvétellel a vérszérumból mutatható ki. Gyulladás esetében a CRP mindig termelődik a májban, és segíti a szervezet nagy falósejtjeinek (egy, az immunrendszerünkhöz tartozó » Tavaly Szlovákiában 6 millió doboz gyógyszer fogyottéi.. fehérvérsejttípusnak) munkáját a testidegen, illetve károsodott sejtek bekebelezésekor. Éppen ezért ha gyulladás van a szervezetben, igen gyorsan akár több tízszeresére, százszorosára is emelkedhet a szintje, és ugyanilyen gyorsan csökken is, ha a gyulladás megszűnik. „Az antibiotikum fontos gyógyszer, amit ésszerűen kell alkalmazni. Ha nem állnak rendelkezésre véreredmények, amelyek megmutatják, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van-e szó, akkor az antibiotikum felírása csak véleletlenszerű” - mondta dr. Jana Bendová általános orvos. Még nem elég a csökkenés A legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy az elmúlt hét évben 6 százalékponttal csökkent az antibiotikum-fogyasztás az EU-ban, másfelől pedig azt is kimutatta, hogy az elmúlt 12 hónapban az európaiak egyharmada szedett antibiotikumot. Ebben elsősorban az alacsonyabb végzettségűek (39 százalék) és az rosszabb szociális körülmények között élők (44 százalék) vezetnek. „Az adatokból kitűnik, hogy az antibiotikum-fogyasztás visszaszorítására hozott intézkedések hasznosak, és intenzíven folytatni kell ezt a munkát” - egészítette ki Ingrid, Ludvigová, az Európai Bizottság szlovákiai képviselője. Az antibiotikum-rezisztencia az antibiotikumok helytelen és túlzott fogyasztásának következménye. Az érzékeny baktériumok elpusztulnak az antibiotikum hatására, de az ellenálló kórokozók - az antibiotikum ellenére is - tovább szaporodnak. (kovács) » Fleming, a penicillin felfedezője Sir Alexander Fleming, a penicillin Nobel-díjas felfedezője szegény skót családból származott, így érettségi után öt évig kellett tisztviselőként robotolnia, mígnem egy örökség révén beiratkozhatott a londoni egyetem orvostudományi karára. 1908-ban kiváló eredménnyel diplomázott, és már ekkor a bakteriológia, a betegségek kemoterápiás kezelése érdekelte, s olyan antibakteriális anyagokat keresett, amelyek nem károsítják az emberi szöveteket. Az I. világháborúban a hadsereg egészségügyi alakulatainál szolgált, és itt bőséges alkalma nyílt a sebgyógyítás és az an- tiszeptikumok tanulmányozására. Legfontosabb felfedezését a véletlennek köszönhette. 1928-ban tankönyvírás közben újra elvégezte egyes kísérleteit, s feltűnt neki, hogy amikor a napokig fedetlenül heverő staphilococcus baktériumtenyészetbe egy penészgombatelep, a Penicillium notatum spórái kerültek, a foltok körül baktériummentes gyűrű alakult ki. Fleming izolálta a száraz kenyéren tenyésző penésszel közeli rokonságban álló gombát és megállapította: az általa termelt anyag (amelyet penicillinnek nevezett el) még nyolcszázszoros hígításban is meggátolja a baktériumok növekedését. Munkatársaival, Stuart Graddockkal és Frederick Ridleyvel jöttek rá arra, hogy a penicillin az emberi szervezetben a baktériumok egy részét elpusztítja, de a fehérvérsejtekre nincs hatással, tehát alkalmas lehet mikroorganizmusok okozta fertőzések helyi kezelésére. Azonban nem volt kémikus, nem tudta az anyagot sem izolálni, sem azonosítani, és cikkére évekig nem figyeltek fel. A penicillin kémiai azonosítását, tiszta formában történő előállítását az ausztrál születésű Howard Florey és a Németországból emigrált Ernst Chain végezte el a második világháború előestéjén. A három kutató együtt dolgozott tovább. Penicillinnel először 1942-ben mentették meg egy már haldokló beteg életét, a második világháborúban azonban csak a hadsereg tagjai kaphattak belőle. A szernek köszönhetően kevesebb végtag-amputációra került sor, sőt a nemi betegségek ellen is hatásosnak bizonyult. 1945-ben pedig Chainnel és Floreyval megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott, s a londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba 1948-ban. 1955. március 11-én halt meg, hamvai a londoni Szent Pál- katedrálisban nyugszanak. KORAI SERDÜLŐKOR: I MOZGÁSSZERVI PANASZ FIGYELJÜNK A TÜNETEKRE J | IS OKOZHAT MIGRÉNT A serdülőkort a szójában és a levendulában Előfordulhat, hogy a kínzó fejfájásnak található anyagok is befolyásolják. mozgásszervi okai vannak. 10. oldal 11. oldal
