Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-26 / 274. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ 2016. NOVEMBER 26. ÉVFORDULÓ 13 1954. november 10. Feleki Kamii Miska főpincér és Honthy Hanna Cecília Anna Moffo énekesnő fotókat nézeget a forgatáson. A művésznő a szerepében Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének bemutatóján Csárdáskirálynő magyar-német koprodukcióban 1971-ben készült a budapesti Fővárosi Operettszínházban. filmváltozatában Sylvia szerepét alakította. 1916-ban mutatták be Budapesten a Csárdáskirálynőt A százéves uralkodó Kálmán Imre Csárdáskirálynője meghódította a világszínpadokat. Egy évszázada ül a trónon, népszerűsége még a musical világában is töretlen. ankarai operaházba egy Macbeth-elő- adásra igyekeztünk, s a kígyózó sor a pénztárnál ugyancsak felkeltette érdeklődésünket. Verdi operája nem tartozik a legnépszerűbbek közé, de úgy tűnt, hogy a török közönség ízlése különbözik az általánostól. Tévedtünk, a tömeg a másnapi Csárdáskirálynő előadásra kívánt bejutni, s jegyek reményében állta végig a hosszú sort. Sajnos programunk hazaszólított, de Kovácsné Papp Ágnes - aki külügyi szolgálatban tartózkodott a török fővárosban - látta az előadást, és az estre így emlékezik: „Nagyon jó rendezésben álk'tották színpadra a darabot, s mindent megtettek, hogy magyaros hangulatot varázsoljanak a falak közé. Az előadás népszerű volt, Kálmán operettje mindig telt házak előtt ment, s nagyon nehéz volt rá jegyet kapni.” A beszámolót a más külföldi városokban élők is megerősíthetnék, hiszen nem nyugszik le a nap, hogy valahol a világban ne csendülnének fel Kálmán örökbecsű dallamai. Mi, magyarok mindig büszkék voltunk hírnevünkre, s kiváltképp arra, mit mondanak rólunk. Híres emberekkel árasztottuk el a vÜá- got, de mi őket is gyakran rangsoroljuk, ráadásul felosztjuk élőkre és holtakra. Az élők között minden bizonnyal Rubik Ernő áll a dobogó élén, az elhunytak között már élesebb a „küzdelem”. Egy biztos, Kálmán Imre a dobogón, vagy a dobogó közelében áll. Legnépszerűbb darabja, a Csárdáskirálynő különösen közkedvelt a világban. Valóban, az operett meghódította a glóbuszt, az angol szövegkönyvet készítő E G. Wodehouse nyilatkozta egyszer: „A Csárdáskirálynő nemcsak e tehetséges magyar ember művei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idők legjobb zenéje!” Ha a mű titkát keressük, a zeneköltő felkészültsége, a darab időzítése, a szentimentális történet és a slágerek nagy száma lehet a kulcs. Kálmán Imre csodagyerekként kezdte pályafutását. Zenei tanulmányait Koessler János kezei alatt végezte, akinél Bartók Béla és Kodály Zoltán is tanult. Az ifjúnak szerzői ambíciói is voltak, a szimfonikus költemény világában csillogtatta meg tehetségét. A Saturnalia nagyzenekari művet, valamint az Endre és Johanna szimfonikus nyitányát már csak a lexikonok említik; a Hungarotonnál töltött éveim alatt viszont sokat hallottam a klasszikus Kálmán-művek zenei értékeiről. Az ifjú szerző tisztában volt tehetségével és hibáival, s látva a hiábavaló talpalást a kiadóknál és a szerzők életének rögös útját, inkább a „múzsák neveleden gyermekéhez” láncolta sorsát. Felesége, Kálmán Vera Emlékszel még címmel írta meg férje életrajzát. Kissé mogorva, befelé forduló embernek ábrázolta, így a zene' költőnek a vidám színpadra külön rá kellett hangolódnia. A fiatal szerző bemelegítésként az „Én vagyok a Fedák Sári szobacicája” refrénű kupiét írta meg, a dalt másnap egész Pest énekelte, s Fedák Sári is műsorára tűzte. Egy szó, mint száz, a váltással Kálmán jól döntött, zeneakadémiai tanulmányainak később az operett világában is nagy hasznát vette. A további siker nem sokáig váratott magára, a Tatárjárás hazai bemutatója után Párizsig jutott el a darab, így nemzetközi hírnevét is megalapozta, s ennek nyomán a szerző már Bécsben talált otthonra. Az Obsitos mérsékelt fogadtatása után a Zsuzsi kisasszony és a Kiskirály következett, mindkét művet hazai sztárok sora vitte sikerre, s ekkor már érlelődött a nagy mű gondolata. Az Éljen a szerelem szövegét Leo Stein és Jenbach Béla írták, a címet Csárdáskirálynőre változtatták, 1915 novemberében Bécsben műsorra is tűzték. Egy évre rá, november 3-án a budapesti közönség is láthatta. A nagy háború közepén járunk, s a felejteni vágyó közönség a bugyuta történetet, mannaként fogadta. Nem csak a mi oldalunkon. Az operett például külön karriert futott be Oroszországban és a Szovjetunióban. Első háború ide vagy oda, az orosz színházak a mű bemutatója után fondorlatos módon megszerezték a mű partitúráját, s nagy sikerrel játszották odahaza. A mű népszerűsége a nagy testvérnél töreden maradt, 1944-ben például a II. világháború vérzivatarai sem rettentették el a szverdlovszki (ma Jekatyerinburg) filmstúdiót, hogy mozit készítsen a darabból Sylva néven; a krónikák tanúsága szerint Z. Szmirnova Nyemirovics játszotta a címszerepet. A Lenfilm 1981- ben ismét a nézők elé varázsolta az örökzöld történetet. Nem zavarta a szovjet „átvevőket” az a tény sem, hogy Kálmán Imre felesége orosz emigráns volt, s ez akkor halálos bűnnek számított. Természetesen az adaptációkból a szerző nem lett gazdagabb, a szovjetek mindig kényesen vigyáztak arra, hogy senkinek ne fizessenek jogdíjat. Kálmán egész életében nagyon szerette „királynőjét”, külön figyelemmel kísérte, amikor 1951- ben Rökk Marikával és Johannes Heestersszel Németországban 79 Nem zavarta a szovjet „átvevőket” az a tény sem, hogy Kálmán felesége orosz emigráns volt. megfilmesítették, s később, amerikai évei alatt is sokat dirigálta. Természetesen a magyar filmipar is megalkotta a műből a maga szuperprodukcióját. Szilvia szerepét a világ egyik legszebb (és jó hangú) énekesnőjére, Anna Moffóra hízták, partnerének a nem kevésbé híres René Kollót választották. A parádés szereposztásban mellettük olyan művészek szerepeltek, mint Latinovits Zoltán, Psota Irén és Németh Sándor. Külön tanulmányt érdemelne annak vizsgálata, hogy a burzsoá értékeket tagadó kommunizmus alatt miért volt töredenül népszerű a Csárdáskirálynő. A szocialista tábor több országában betiltották az operettet mint műfajt, máshol a Csárdáskirálynő megmaradt repertoárdarabnak. Magyarországon időszakról időszakra ráhúzták a vizes lepedőt, belenyúltak a szövegbe, de továbbra is műsoron tartották. Igen kifejező az 1983-ban bemutatott Te rongyos élet című film filozófiája. Bacsó Péter az enyhülés időszakát kihasználva A tanú egyenes folytatásaként vitte vászonra a szatírát. Sziráky Lucy díva elgondolkoztató komédiája az operett akkori világába is elvezeti a nézőt. A daljáték nagyon sokat köszönhet Honthy Hannának. Rózsa Ferenc karnagy több városban is vezényelte a művet, s így vélekedik.- „Szerencsére a Kellér Dezső-féle átdolgozást kellett vezényelnem. Az eredetiben Ciliké pusztán kicsi prózai szerep volt, amelyet Kellér - direktben Honthy Hanna részére - zenéssé alakíttatott. Honthy, kiöregedvén Szilvia szerepéből megkérte Kellér Dezsőt az átdolgozásra. Az operett nagyasszonya még ezt is megtehette! Nagyon sikeres volt a műtét, sokat nyert általa a darab.” ízlésen nem lehet vitatkozni, mások az új évezredhez illőbb darab mellett tették le voksukat. Kerényi Miklós Gábor azt követően, hogy 2001-ben átvette a Budapesti Operettszínház irányítását, az akkor épp 45 éve a színház repertoárján lévő változatot levette a műsorról, és 2002-ben az eredeti mű szellemét idézve, új felfogásban, korszerű, mai rendezésben állította színpadra. Ez az előadás az elmúlt másfél évtizedben bejárta az egész világot. Óriási sikert aratott Tokió, Oszaka, Róma, Amszterdam, Hága, München, Baden-Baden, Frankfurt, Berlin, Tev-Aviv színpadain. Salzburgban, Bukarestben és Prágában pedig koprodukcióban szintén Kerényi Miklós Gábor rendezésében hódított. 2015. november 17-én Csárdás 100 címen nemzetközi Gálaesttel kezdődött az egy éven át tartó programsorozat, amellyel a Csárdáskirálynő operett 100. évfordulóját ünnepli a színház. A gálaműsort Lőrinczy György főigazgató nyitotta meg, aki a magyar operettjátszás legfontosabb művének születésnapján köszöntötte többek között a mester leszármazottját, Kálmán Yvonne asszonyt. A Csárdáskirálynő szövegei lassan a „népköltészetbe”, a nóták világába vonultak be, udvarlók milliói énekelték partnerüknek a „Jaj cica, eszem azt a csöpp kis szád” vagy ,A lányok, a lányok, a lányok angyalok” slágert, a könnyűkeresetű nők a köznyelvben a „járdáskirálynő” melléknevet kapták. A „Húzatom agyba-főbe, beugróm a nagybőgőbe” szöveg számos duhajnak a himnuszává vált. Végezetül egy emlék, a Duna Televíziónál az ezredfordulón különleges vendég látogatott meg: Charles Kálmán és Váradi Katalin, akik egy kétzongorás Kálmán- válogatás promóciója ügyében kerestek meg. Kálmán Imre fia inkább a jazzhez vonzódott, de maga is bemerészkedett az operett világába: apja halála után három évvel A nagy tenorista című dalművel folytatta a családi hagyományokat. A zenei szerkesztőhöz kísértem őket, és megajándékoztak az említett lemezzel. Most az évforduló napján újra elővettem, a korong zárószáma, a finálé természetesen a Csárdáskirálynő feldolgozása volt. Csermák Zoltán
