Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-25 / 273. szám, péntek
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2016. november 25.1 www.ujszo.com Elképesztő megfigyelési törvényt fogadtak el Ma már annyira a mindennapi életünk részévé vált, hogy elképzelni sem tudjuk, mi lenne, ha egyszercsak eltűnne a Google (Képarchívum) INDEX-HÍR Az Egyesült Királyságban elfogadták az emberek megfigyelését jelentősen megkönnyítő kémtörvényt, melyet a kritikusok borzasztóan veszélyesnek tartanak. Theresa May már 2012-ben belügyminiszterként megpróbálta bevezetni a törvényt, és most miniszterelnökként sikerrel járt, a parlament mindkét házától megkapta a támogató szavazatokat. A civilszervezetek azért kritizálják a törvényt, mert gyakorlatilag azt engedélyezi a brit kormánynak, hogy minden online tevékenységünket dokumentálja. Még a saját számítógépünkön se szívesen tárolunk annyi adatot magunkról, mint amit most a törvény megkövetel a szolgáltatóktól. Az intemetszolgáltatóknak egy éven át meg kell tartaniuk az összes ügyfél böngészési előzményeit, amelyhez a titkosszolgálatok és a rendfenntartó szervek egy minisztériumi engedéllyel hozzáférhetnek. A vállalatokat arra kényszeríthetik, hogy kérésre feloldják a dokumentumaik titkosítását. A termékek összes biztonsági eszközéről be kell számolniuk, még a termék megjelenése előtt. Az ügynökségek bárkinek a számítógépét meghackelhetik, és csak néhány szakma képviselői, például az orvosok és az újságírók élveznek valamivel nagyobb védelmet. A törvény ellen nemcsak a civil- szervezetek tiltakoztak, hanem az ENSZ képviselői és a Szilíciumvölgy számos technológiai cége is. A törvény még inkább megnehezítheti a brexit-tárgyalásokat a britek és az EU között. Az Egyesült Államok hasonló megfigyelési törvénye vezetett ahhoz, hogy az EU kiharcolja az uniós állampolgárok adatainak védelme érdekében a korábbi Safe Harbourt felváltó új Privacy Shield adattovábbítási egyezményt, és elképzelhető, hogy valami hasonlóra lesz szükség a britekkel szemben is. SZABÓ LACI A héten kit órára Szlovákiában és a környező országokban is leállt a Google. De nemcsak a kereső, hanem annak számos egyéb szolgáltatása, köztük a YouTube, a Gmail és az androidos alkalmazásbolt is. A cég elismerte a leállást, de az okot nem hozta nyilvánosságra, csak annyit tudni, valószínűleg nem hac- kertámadás történt Kiadjuk magunkat A közösségi oldalakon azonnal kitört a pánik, számos bejegyzés született arról, mennyire ki vagyunk szolgáltatva a keresőóriásnak. Ma már annyira a mindennapi életünk részévé vált, hogy elképzelni sem tudjuk, mi lenne, ha egyszercsak eltűnne a Google. Pedig gyakorlatilag a teljes magánéletünket erre a cégre bízzuk, akkor, amikor keresünk (Google kereső), amikor leveleket írunk (Gmail), amikor kedvenc videóinkat nézzük (YouTube), amikor feltöltjük a képeinket, dokumentumainkat, naptárunkat (Google drive), amikor csevegünk (Hangouts), amikor a böngészőt használjuk (Chrome) vagy éppen amikor az androidos okostelefonunkat töltjük fel alkalmazásokkal (Google Play). Vagyis a fentiekből is látható, hogy gyakorlatilag a Google minden információval rendelkezik rólunk. Tudja, milyen leveleket írunk, milyen témák érdekelnek bennünket, milyen videókat nézünk stb. Ezt pedig keményen ki is használja, hiszen elég csak rákeresni például egy prágai hotelre, az internetes oldalakon máris megjelennek az ajánlatok a cseh főváros szállodáiba. Ez mindaddig nem baj, amíg a Google nem él vissza a helyzetével, illetve amíg nem ismétlődik meg a keddi leállás, amely adott esetben nem kétórán át tartana, de napokig. Élet a Google nélkül El tudjuk képzelni a helyzetet, az életünket a Google nélkül? Hogy (szinte) nem tudunk keresni interneten, hogy nem találjuk meg a leveleinket, nem tudunk meg azonnal valamilyen információt, amelyre hirtelen szükségünk van és a telefonos alkalmazásaink se működnek? Nehezen elképzelhető. Ahogy az is, hogy egyszer hosszabb időre leáll a Google és annak összes szolgáltatása. Persze nem elképzelhetetlen, hiszen a hackerek és a kiberterroristák világában semmi sem elképzelhetetlen. Hogyan védekezzünk? Teljes védelem nincs az ilyen eset ellen, legfeljebb csak enyhíteni tudjuk a(z ideiglenes) veszteségeinket. Éppen ezért szerencsés, ha minden fontos dokumentumot két helyen is tárolunk. Érdemes rendszeresen archiválni a levelezésünket, hogy ilyen esetben is megtaláljuk a fontos e- maileket. A telefon tartalmát is fontos rendszeresen menteni, hogy a sok-sok adat, telefonszám, képről legyen egy másolatunk - lehetőleg egy külső tárolón, vagy ami még jobb, egy másik szolgáltató felhőszolgáltatásában. Ugyanez igaz a levelekre, többi képre, egyéb fontos dokumentumokra is. De akár az is megoldás lehet, ha nem androidos, hanem egy másik operációs rendszerrel működő készüléket választunk. Használjunk több böngészőt, esetleg importáljuk a benne található adatokat (előzmények, jelszavak, belépőnevek). Ezzel lényegesen könnyebben tudjuk átvészelni a Google (vagy egy másik technológiai óriáscég) leállását. Sőt, az ilyen tudatos és rendszeres mentés nemcsak a fent említett leálláshoz hasonló esetek ellen véd bennünket, de az egyre gyakoribb zsarolóvírusokkal szemben is ideális megoldás. Hiszen hiába zárolják a gépen található összes dokumentumot (és a feloldásért pénzt kémek, nem is keveset), a tudatosságunknak köszönhetően mindenből van egy másolat. Még a saját számítógépünkön se szívesen tárolunk annyi adatot magunkról, mint amit most a törvény megkövetel a szolgáltatóktól (Képarchívum) A Google és a Facebook uralja a mobilos adatforgalmat ÖSSZEFOGLALÓ 2022-re várhatóan eléri felhasználónként a 15 gigabájtot a havi átlagos mobilos adatforgalom mennyisége. Erre azért is lesz szükség, mert a videós szolgáltatások, köztük a stre- amelt tartalmak folyamatos növekedést mutatnak. A kelet-közép- európai régióban most is a YouTube vezeti a legtöbb ország adatforgalmi listáját. A mobil-előfizetések száma 7,5 milliárd a jelenlegi adatok alapján, 2022-re pedig 8,9 milliárdot érhet el a kutatók előrejelzése szerint. Az okostelefon-előfizetések ebből 3,9 milliárdot jelentettek ebben az évben, hat év múlva már 6,8 milliárdot tehetnek ki a teljes előfizetői számon belül - írja az Ericsson Mobilitási Jelentése. A kutatási összefoglaló a mobilos adatforgalom alakulását mutatja be mérési adatok és elemzések, belső előrejelzések, tanulmányok és felmérések felhasználásával. Ennek alapján az összes előfizetés 90 százalékát mobilszéles- sáv fogja adni hat év múlva: .Jelenleg az okostelefon-előfizetések 90 százaléka 3G- és 4G-hálózatokra szól; a szabványosított 5G-hálózatok megjelenése 2020-ra várható. Azonban már most is sok távközlési szolgáltató mutat élénk érdeklődést az úgynevezett pre-standard 5G- hálózatok indítása iránť’-mondta Ulf Ewaldsson, az Ericsson stratégiai és technológiai igazgatója. Jön az okostelefon kora Ezen belül is a kelet-közép- európai régióban az okostelefonok száma 2016 végére érheti el a 240 milliót, az összes mobilelőfizetés 40 százalékát, 2018 végére minden második készülék okostelefon lesz, 2022-re pedig 410 millió okostele- fonelőfizetést jósol az előrejelzés, vagyis a mobilelőfizetések 60 százalékát. A 4G-előfizetések száma 2020-ra fogja meghaladni a 3G-t, 2022-re pedig a jelenlegi 10 százalékról 70 százalékra növekszik majd. Az 5G kiépítésének indulása2021 -re várható, az azt követő egy évben 5 millió körülire jósolják a kutatók az előfizetések számát. Jelentősen nőni fog az okostelefonok által generált mobiladatforgalom is, melynek egyik oka az előfizetések számának folyamatos növekedése, a másik pedig az adatigényes alkalmazások, közülük is főképp a videók terjedése. Az elmúlt két évben megduplázódott a mobil- hálózatok adatforgalma, az alkalmazások által generált, egy főre eső havi forgalom pedig háromszorosára nőtt. Az előrejelzések szerint hat év alatt 40 százalékos összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) 12- szeresére fog nőni az okostelefonok által generált adatforgalom, egy készülék átlagosan 15 GB-os havi forgalmat fog bonyolítani. Facebook és Google A kelet-közép-európai (KKE) régióban a felhasználók „átlagosan naponta kétszer játszanak, hétszer nézik meg a közösségi oldalakat és tízszer a közösségi híreket” - foglalja össze a Mobilitás Jelentés régiós melléklete. A mobil-adatforgalmat elsősorban nem a játékok fogyasztják, hanem a legtöbb országban a YouTube szerepel fogyasztásban az első helyen, míg Bulgáriában és Ukrajnában a Viber. Általánosan jellemző, hogy az országoknál első két helyen a videós közösségi oldal és a csevegős alkalmazások foglalnak helyet. A videók helyzete azért is fontos, mert a leginkább adatforgalom-igényes szolgáltatások közé tartoznak, miközben láthatóan a használati listák élén szerepelnek. Az Ericsson adatai szerint a mobil videó adatforgalom várhatóan évi 50 százalékkal fog bővülni, és 2022-re a teljes mobiladatforgalom 75 százalékát fogja adni, a közösségi oldalak esetében évi 39 százalékos ütemű növekedést jeleznek előre a kutatók. Szlovákiában a legtöbb adatforgalmat bonyolító alkalmazás a YouTube, a második helyen a Gmail van, a harmadik a Google Maps, majd a Google Play és a Facebook Messenger következik. Magyarországon a Gmail viszi el a forgalom nagy részét, a YouTube a második helyre csúszik. A Google Maps a legtöbb közép-kelet európai országnál a 3-4. helyen végzett, versenyben a FB Messenger, a Google Play, a Facebook és elvétve a WhatsApp alkalmazással. Gyakorlatilag a legtöbb adatforgalmat bonyolító alkalmazások mind a Google és a Facebook kezében futnak össze a vizsgált hét kelet-közép- európai országban - a Viber kivételével, melyet négy helyen is sűrűn vesznek igénybe a felhasználók. A két óriáscég közül a Google emelkedik ki még inkább, mivel a YouTube és a Google Maps minden egyes országban a listán szerepel, de a Gmail is megtalálható ÖL a Google Play pedig három helyen. A Facebook alkalmazása és a WhatsApp két-két országban került fel az adatforgalmi toplistára, a Messenger alkalmazás pedig öt országban végzett az élmezőnyben. Az adatforgalom ugyan nem egyenlő a használati adatokkal, de megfelelő indikátora, és jól szemlélteti, hogy a felhasználók mennyire függenek ettől a két cégtől. (hwsw, szí) Van élet a Google nélkül?
