Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-25 / 273. szám, péntek
KULTÚRA 2016. november 25. | www.ujszo.com Ők ketten, Bach zsenijével Varnus Xavér megtalálta zenésztársát Barnkopf Balázs, az ifjú orgonaművész személyében SZABÓ G. LÁSZLÓ Varnus Xavér és Barnkopf Balázs a házi koncert után (Talabér Tamás felvétele) 8 I RÖVIDEN Oscar-esólyes magyar kisjátókfilm Los Angel««. Deák Kristóf Mindenki című alkotása is szerepel a tíz kisjátékfilm között, amelyek közül az Oscar-jelöltek mezőnyét választják ki januárban. Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) közleménye szerint 137 rövidfilm kvalifikálta magát a mezőnybe. Deák Kristóf forgató- könyvíró-rendező 25 perces filmje a kilencvenes évek elején játszódik, iskolai környezetben vizsgálja a hatalmi viszonyokat gyerekek és egy gátlástalan tanárnő történetén keresztül. Számos fesztiválon díjazták, júniusban elnyerte a tokiói Short Shorts fesztivál nemzetközi kisjáték- film-kategóriájának födíját és a mustra födíját is, amely kvalifikálta a produkciót az Oscar- nevezésre. Ajelöléseket január 24-én hozzák nyilvánosságra, a 89. Oscar-díjátadó gálát pedig február 26-án tartják. A Mindenki december 4-én és 5-én látható az M2 műsorán. (MTI) Közép-európai képzőművészet Krakkó. Közép-európai képzőművészeti hétvégét tartanak Krakkóban A magyar festészet aranykora és a Kassai modemek című kiállítások társ- rendezvényeként. A Kassai modemeket ma Andrzej Duda lengyel, valamint Andrej Kiska szlovák államfő is megtekinti. A magyar festészet aranykora (1836-1936) című kiállítás január 22-ig tekinthető meg a krakkói Nemzeti Múzeumban. A Kassai modemek című tárlatot a krakkói Nemzetközi Kulturális Központban rendezték meg a kassai Kelet-szlovákiai Galériával együttműködve. A hétvégi programsorozat összeköti mindkét tárlatot. (MTI) Díszes faburkolat a falakon, beépített orgona, Bach-szobor és öt szál égő gyertya. Házi koncert egy zuglói szalonban. Varnus Xavér és Barnkopf Balázs házi hangversenye meghívott vendégek előtt. Egy fiatal tehetség és egy évtizedek óta jól ismert arc, hangszerének világviszonylatban is egyik legjelesebb művésze. Kettőjük találkozásáról, közös zenélésükről szól ez a délutáni, afféle Előttem az utódom kiskoncert. Zenetörténeti csemegékkel ízesített szellemes játék, mellékesen eleresztett megjegyzésekkel. „Néha úgy ül az orgona padján, mint a lovon.” ,.Figyelni őt csodálatos tápszere a hiúságnak.” „Bach egy percre feltámad, ha ott fog orgonálni a sírja felett.” VX állításai BB-ről. Nagyobb elismerésről ifjú magyar orgonaművész nem is álmodhat talán. És most szárnyai alá vette hangszere kétségkívül egyik legnagyobb mestere. Egyik oldalon a kamaszos zavar, másikon a polgárpukkasztó extravagancia. A híd, a közös nevező természetesen a zene. Bach, az Isten. Közös koncert is lesz, várhatóan nem egy. Jövő szeptembertől pedig Balázs Lipcsében tanul. Kultikus Bach-műveket is játszik majd, g- moll Fantázia és fugát, Máté passiót. „Xavér talált rám egy videómeg- osztón való éjszakai böngészése során - idézi fel barátságuk kezdetét a kivételes tehetséggel megáldott ifjú zenész. - Félálomban ült a gép előtt, és keresgélt. Bach mellett Antalffy- Zsíross Dezső a másik nagy kedvence, tőle keresett egy darabot, és ráakadt egy új feltöltésre. Az enyémre. A nevemből pedig arra következtetett, hogy német vagyok. Aztán látta, hogy hasonló dolgokat játszom, mint ő, s a végén rám írt a legnagyobb közösségi hálón. így kezdődött az ismeretségünk. Budán lakom, eljött értem, és elrabolt egy éjszakára, hogy meghallgassa, élőben hogyan játszom. A szüleim rettegve figyelték, mi fog történni. Éjjel tizenegyre mentünk a Művészetek Palotájába, és kettőig orgonáltunk. Ez volt az első megmérettetés. A többi ezután jött.” Ugyanez a történet Varnus Xavér részéről a következőképpen hangzik: „Miután ráklikkeltem azon az éjszakán, hirtelen nagyon ismerős volt minden. Nem a szememnek, hanem a fülemnek. Mintha én játszottam volna. Ugyanazok a hangszínek, de annyira, hogy az már nem véletlen. Aztán mentem tovább és tovább, néztem a fotóit, és az igazi döbbenet az volt, hogy az egyik képéről majdnem ugyanaz az arc nézett rám, mint a legelső könyvemről. Mintha fiatalkori önmagamat láttam volna. 220/120 lett a vérnyomásom, azonnal írtam neki, ő pedig másnap válaszolt. Történt mindez hat hónappal ezelőtt. Utána elmentem Berlinbe, Balázs jött velem, és ott köttetett meg köztünk az O- és Újszövetség. Mester és tanítványa? Nem tudom ezt mondani, hiszen egy csomó dologban pontosan azt csinálja, amit én, tehát mellérendelt szerepkörben vagyok. Rájöttem, milyen fantasztikus önmagámmal játszani. Talán neki is önmagával, ezért találtuk ki a kétor- gonás koncerteket. Gyakorlatilag huszonöt éve bosszantom a szakmát a lényemmel, erre kétszer ugyanaz az ember jelenik meg a színen. Ez a kezdet. Nevezhetjük új fejezetnek is. Balázs valósággal kirobbantott az édesapám miatti gyászomból. Történt köztünk egy megható dolog, ahogy együtt mászkáltunk Berlinben. Kijöttünk a dómból apám temetése után négy-öt nappal, s olyan kedvetlenül mondtam Balázsnak, hogy apám már két hete meghalt, és még semmi jelzést nem kaptam tőle. S akkor ott, a berlini dóm árkádjai alatt megszólalt Bach műve, a Chaconne. Egy kortalan öregember játszotta hegedűn. Mi ezzel búcsúztattuk apámat a temetésen. Mire Balázs csak annyit mondott: - Ne hülyéskedj, most üzen apád! - Meg is döbbentem egy pillanatra.” Ha nem tévedek, Sztravinszkij nyilatkozta valamikor nagyon régen: „Volt a barokk zene, és volt Bach. A kettőnek semmi köze egymáshoz.” Ezt állítja Varnus Xavér is. „Bach kívül áll minden stíluson.” Az ő műveit játsszák most ketten. Kívül minden kereten. Gyurkovits Ferenc: Festő a kertben (Reprodukció) Emlékkiállítás Losonc festőjének Losonc. Gyurkovits Ferencnek, Losonc festőjének rendezett emlékkiállítás a Nógrádi Múzeum és Galéria a művész születésének 140. évfordulója alkalmából. Gyurkovits Ferenc (1876—1968) műveiből utoljára húsz éve volt kiállítás Losoncon. A friss tárlat az újabb kutatási eredmények tükrében mutatja be a művész életpályáját, jellegzetes témáit, valamint a festő életének epizódjaiba is bepillantást enged korabeli fényképek, dokumentumok, a lakásából származó bútordarabok és személyes tárgyak bemutatásával. A kiállítás Gyurkovits életén és munkásságán keresztül Losonc történetét, polgári közegét is megmutatja a 20. század elejétől a 60-as évekig. Az alkotó élete szorosan összefonódott a várossal és környékével, nem egy családban ma is őrzik a képeit. A festő 1976-ban született Budapesten. 37 éves volt, mikor végleg letelepedett Losoncon. Ekkorra már maga mögött tudott jó néhány tanulmányokkal eltöltött évet, Budapesttől kezdve Párizson át a Müncheni Képzőművészeti Akadémiáig és további németországi tanul- mányutakig. A művész első feleségének váratlan halála után lelt vigaszra és új társra a vidéki kisvárosban. Hamarosan Losonc elismert személyiségévé vált, nemcsak mint művész, hanem mint pedagógus is. Megfestette a városatyák és a polgárok portréját, festőiskolát, műtermet nyitott, és nem távozott Csehszlovákia létrejötte után sem. A többnyire magyar származású művészeket csoportosító Szlo- venszkói Képzőművészek Egyesületének tagja volt, 1920-ban újraindította festőiskoláját, ahonnan olyan tehetséges diákok kerültek ki, mint Szabó Gyula, Gandl László, Fischer Ernő, Reiner István vagy az építész Winkler Oszkár. Gyurkovitsot szélesebb körben csak idősebb korában, az 50-es években kezdték felfedezni. Néhány alkotása bekerült a Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményébe, munkásságának Mariann Váross neves szlovák művészettörténész is figyelmet szentelt. Festészetét 1976-ban Szabó Kinga dolgozta fel, a művész születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás katalógusában. Gyurkovits optimista, realisztikus alkotásmódját nagyban meghatározták müncheni tanulmányai, ahol elsajátította az akadémikus, műtermi festészetet, de feltehetően itt ismerkedett meg a plain-air festészet alapelveivel is. A két stílust párhuzamosan művelte, az előbbit elsősorban portréin, az utóbbit - nemegyszer az impresszionizmust idéző ecsetkezeléssel ötvözve - tájképein, városképein és zsánerképein alkalmazta. Bár az aktuális losonci kiállításon elsősorban olajfestményei dominálnak, néhány vázlat- és tanulmányrajz, akvareli és grafika is kiegészíti őket, valamint a pálya egésze szempontjából marginálisabb műfajok (egyházi és történelmi témájú képei) is helyet kaptak a válogatásban. A művek a Nógrádi Múzeum és Galéria, a besztercebányai Közép-szlovákiai Galéria és a Közép-szlovákiai Múzeum, valamint magánszemélyek gyűjteményéből származnak. A Losonc festője - Gyurkovits Ferenc élete és munkássága című kiállítás december 18-ig várja a látogatókat. (nba)
