Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-25 / 273. szám, péntek
6 I KÜLFÖLD 2016. november 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Pokolgép robbant Irakban, sok halott Trump újabb, érdekes jelöltjei A még mindig nem végleges adatok szerint Hillary Clinton közel 2 millió szavazattal nyert Bagdad. Több mint 80 ember halt meg tegnap egy teherautóba rejtett pokolgép robbanásában a Bagdadtól 95 km-re délre fekvő Hilla város egyik benzinkútjá- nál, a merénylet elkövető) eként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett. A támadás célpontja egy busz lehetett, amellyel iráni zarándokok utaztak haza, miután egy vallási ünnepen vettek részt a síiták szent városának számító Kerbelában. Az al- Arabíja televízió szerint a halottak többsége iráni polgár. (MTI) ENSZ-segélyek mennek Aleppóba Genf. A szíriai ellenzéki fegyveres csoportok beleegyeztek abba, hogy az ENSZ-segélyeket juttasson el a kelet-szíriai Álep- póba, és evakuálja a városból a betegeket és a sebesülteket, de a művelet megindításához a világszervezet még Oroszország, illetve a szíriai kormány zöld jelzésére vár - közölte Jan Ege- land, az ENSZ humanitárius ügyi megbízottja. Mintegy 275 ezer ember rekedt a hadsereg által nagy erőkkel ostromlott városban, ahol november 13-án osztották szét az ENSZ élelmiszersegélyeinek utolsó részét. (MTI) Torinóban tüntettek a menekültek Torino. A rohamrendőrség tudta csak lecsillapítani a kedélyeket Torino külvárosában, ahol több száz afrikai menekült vonult az utcákra tüntetni, miután támadás érte szálláshelyeiket. A tömeg csak a rohamrendőrség helyszínre érkezésekor oszlott fel. A demonstrációt a migránsok szálláshelye közelében felrobbant petárdák váltották ki. Mintegy 1300 migráns él már 2013 márciusa óta az egykori olimpiai falu épületeiben, amelyek a 2006-os torinói téli olimpia után üresedtek meg. A petárdákat a migránsok velük szembeni támadásként élték meg. (MTI) Internetes oldalak a terroristák neveivel Brüsszel. Internetes oldalakat hoztak létre az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és több ismert, a párizsi és a brüsszeli támadásokat elkövető terrorista nevével - közölte az RTBF belga közszolgálati rádió és televízió. A regisztrált domainnevek között van a novemberben Párizsban és a márciusban Brüsszelben elkövetett terrortámadásokkal kapcsolatba hozott, francia őrizetben lévő Salah Abdeslam, valamint a támadások megszervezésével is vádolt Mohamed Abrini, akit Brüsszelben fogtak el. A terroristák neve mellett a támadásokért felelősséget vállaló Iszlám Állam nevű terrorszervezet neve is megjelent a világhálón. Az internes oldalakra azonban - amelyeket .com végződéssel amerikai és romániai szervereken regisztráltak ismeretlenek - még nem töltöttek fel tartalmat. (MTI) David Petraeus tábornok, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt vezetője bejelentkezett védelmi miniszternek. Trump fontolóra veszi ajánlatát. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje a legfrissebb adatok szerint közel 2 millió közvetlen szavazattal többet kapott a november 8-i amerikai választáson, mint a végső győztes, Donald Trump. Trump tehát egyebek mellett az ún. elektorokra épülő választási rendszernek köszönheti győzelmét. Clinton veresége nagyrészt annak tudható be, hogy három szövetségi államban - a sok elektort adó Pennsylvaniában, Michiganben és Wis- consinban - alulmaradt. A Detroit Free Press c. napilap úgy tudja, hogy Michiganban mind a 83 megyéből beérkezett adatok alapján Donald Trump összesen 10 704 vokssal szerzett többet Clintonnál, ami a szövetségi állam történetében a legkisebb szavazatkülönbség. Ezek azonban nem végleges adatok, a hivatalos eredmény közzétételére november 28-ig kell várni. Mindenesetre 1988 óta Trump lehet az első republikánus, aki győzni tudott ebben az államban. Ázonban Clinton néhány híve és szövetségese azt hangoztatja: kétséges a megválasztott elnök mandátuma, ezért Hillary Clintonnak a voksok újraszámlálását kellene kérnie, éppen Pennsylvaniában és Wisconsinban. Felvetik még azt is, hogy Trump győzelme sok szavazókörzetben esetleg azért volt lehetséges, mert külföldiek meghackelték a választási rendszer számítógépeit. Jill Stein, a Zöldek volt elnökjelöltje azzal hozakodott elő, hogy finanszírozni szeretné az említett három államban a szavazatok újraszámlálásának költségeit. Negyven év óta nem voksoltak ilyen kevesen az afroamerikaiak és a spanyol ajkúak körében egy megválasztott elnökre, mint most Donald Trumpra - derült ki az Ipsos közvélemény-kutató közös megosztottságát tükrözi: Trump úgy lett győztes, hogy az amerikai feketéknek csak 8, a spanyol ajkúaknak 28, az ázsiai amerikaiaknak pedig a 27 százaléka szavazott rá. A fekete amerikaiak utoljára, George W. Bushra és Ronald Reaganre szavaztak hasonlóan csekély arányban, de 1 százalékkal még akkor is többen. Ez a megosztottság elemzők szerint magyarázhatja a fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali csoportok Trumpot éltető megnyilvánulásait, csakúgy, mint a Trump- ellenes tüntetések hevességét és a rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások gyakoribbá válását is. Betsy DeVos személyében mi- chigani politikusnőt választott Donald Trump oktatási miniszternek. Az 58 éves DeVos el is fogadta a felkérést, aki eddig az Amerikai Szövetség a Gyermekekért nevű szervezet elnöke volt. Arról ismert az Egyesült Államokban, hogy szervezete határozottan küzd a szabad iskolaválasztás jogáért, s azért, hogy egy speciális program keretében közpénzt is biztosítsanak családoknak arra, ha gyermekeiket magániskolába akarják beíratni. Mindazonáltal Betsy DeVos korábban nem tartozott Trump támogatói közé, családja - amely a nagy republikánus adományozók egyike - nem adott egyetlen krajcárt sem a Trump-kampányra, sőt, maga DeVos még a tavasszal azt nyilatkozta, hogy Trump nem jeleníti meg a Republikánus Pártot, ő pedig nem is Trumpra, hanem John Kasich ohiói kormányzóra voksolt az elnökjelöltállító konvención. David Petraeus tábornok, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt vezetője bejelentkezett védelmi miniszternek - írta a The Wall Street Journal. A lap szerint a leendő elnök komolyan fontolgatja, hogy Petrae- ustválasztjavédelmi miniszternek. A 64 éves, négycsillagos tábornok volt a nemzetközi erők főparancsnoka Irakban, majd az amerikai erők parancsnoka Afganisztánban, 2011- ben pedig Barack Obama elnök a Cl A igazgatójává nevezte ki. 2012-ben azonban lemondásra kényszerült egy házasságon kívüli nőügye miatt. CSU-feltétel Merkelnek A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) csak akkor vesz részt a német szövetségi kormány munkájában a 2017- es parlamenti választás után, ha bevezetik a menekültek befogadásának évi 200 ezer fős felső határát. Berlin. Horst Seehofer, a párt elnöke, bajor kormányfő egy tegnapi inteijújában kiemelte, hogy a 2015. szeptemberi határnyitás megváltoztatta a „politikai koordinátákat”, és a migrációs nyomás a következő években tovább erősödik majd. Ezért szükség van egy szabályrendszerre, amely biztosítja, hogy nem ismétlődik meg mindaz, ami 2015. szeptember 5. után - a budapesti Keleti pályaudvartól elindult menedékkérők befogadásáról hozott döntés után - történt. A CSU ragaszkodik az évi 200 ezer fos menekültbefogadási plafon bevezetéséhez, mert csak a korlátozással lehet sikerre vinni az integrációt - mondta Horst Seehofer, aki garantálja a választóknak, hogy a CSU csak akkor vállal ismét kormányzati szerepet, ha bevezetik a felső határt. Kiemelte, a Bundestag- választásig hátralévő tíz hónap a legnehezebb időszak lesz a CSU és a felső határ bevezetését elutasító kancellár, Angela Merkel vezette testvérpárt, a CDU történetében. (MTI) EP: pofon Ankarának Strasbourg. Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel tegnapi plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP), amire a képviselők szerint a júliusi török puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt van szükség. A képviselők elítélték a törökországi jogsértéseket, azonban hangsúlyozták töretlen elkötelezettségüket amellett, hogy Ankara továbbra is erős szálakkal kötődjön az EU-hoz. A dokumentumban vállalták az álláspont felülvizsgálatát, „amint megszűnnek a szükségállapot alatt bevezetett aránytalan intézkedések, és helyreáll a jogállamiság Törökországban”. Á felülvizsgálat megfelelő időpontját a szükségállapot feloldása jelentené - közölték. Leszögezték ugyanakkor, hogy a török csatlakozási folyamat végét kellenejelentenie annak, ha Ankara végül visszaállítja a halálbüntetést. Az állásfoglalásban elismerték, hogy Törökország az EU fontos partnere, mindazonáltal kiemelték, hogy az együttműködésre irányuló akaratnak mindkét fél részéről meg kell lennie, márpedig Ankara fellépése egyre inkább eltéríti az országot az Európa felé vezető útról. Az Európai Parlament állásfoglalása jogilag nem kötelező érvényű. (MTI) Az iraki biztonsági erők és szövetségeseik teljesen bekerítették Moszult, az Iszlám Állam terrorszervezet egyik utolsó fellegvárát. A város egy ideje már csak nyugat felé volt nyitva az iszlamisták számára, mostanra a kör teljesen bezárult, főleg az el-Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítás) nevű, főként síitákattömörítő félkatonai szervezetnek köszönhetően. Elfoglalták azt a főutat is, amely Moszult összeköti Tal-Afarral, amely szintén még az Iszlám Állam kezén van. így a két „végváros" között megszakadhatott az Iszlám Állam összeköttetése, mo- szuli harcosai nem kaphatnak utánpótlást már nyugatfelől sem. (Sita/ap) Törökországi merénylet Ankara. Pokolgépes robbantás történt tegnap a Törökország déli részén fekvő Adana egyik kormányzati épületének parkolójában, a detonáció következtében többen életüket vesztették, 21-en megsebesültek. Mahmut Demir- tas, Adana tartomány kormányzója szerint valószínűsíthető, hogy öngyilkos merénylet történt, amelyet egy nő hajtott végre. Mehmet Müezzinoglu török munkaügyi miniszter szerint a történtek mögött nagy valószínűséggel a Kur- disztáni Munkáspárt (PKK) harcosai állnak, akik ellen a török kormány harcot vív az ország délkeleti, főleg kurdok lakta részén. A munkaügyi tárcavezető arról is beszámolt, hogy a PKK-val fenntartott feltételezett kapcsolataik miatt több mint 10 500 állami alkalmazottat bocsátottak el. A kormány előzőleg több száz tanárt menesztett a PKK-hoz való kötődésükre hivatkozva, valamint kurdbarát politikusokat vett őrizetbe. Az eurázsiai országban a közelmúltban számos, életek tucatjait követelő pokolgépes támadást követtek el. Süleyman Soylu török belügyminiszter e héten számolt be arról, hogy év eleje óta az országban 258 támadást hiúsítottak meg, amelyek közül 214 a PKK-hoz, 34 az Iszlám Államhoz, 10 pedig a szélsőbaloldalhoz köthető. A több mint egymillió lakosú Adana - az azonos nevű tartomány székhelye - mintegy száz kilométerre fekszik a szíriai határtól, és a várostól 16 km- re található az incirliki katonai támaszpont, amelyet az Iszlám Állam ellen létesült, Washington vezette nemzetközi koalíció harci repülőgépei használnak. (MTI)
