Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-23 / 271. szám, szerda
www.ujszo.com I 2016. november 23. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 121 Szent Anna SZÁSZI ZOLTÁN kápolnája a szőlőben Egykor szőlő vette körül a különleges kis vidéki templomot (A szerző felvétele) Bő félórányi járásra a faluközponttól - egészen pontosan a Rozsnyói járás keleti peremén lévő Körtvélyes központjától - a falu határában egy viszonylag jó állapotban lévő szakrális épület bújik meg az egykori szőlők helyén. Szent Anna a vódszentje, története messzi időkbe nyúlik vissza. Lucska, Szilice, Tomagörgő, Szádalmás, Tomaváralja, Körtvélyes - csupa gótikus, több esetben román kori alapokra épült és a huszita korban erődített templom. Igen érdekesek ezek az épületek, a látnivalóban amúgy is gazdag Rozsnyói járás ékességei. Gót templomos falvak A Körtvélyes egykori szőlőinek helyén az 1980-as években feltárt és renovált szakrális épületről azt tudni, hogy valószínűleg egy korábbi, jóval nagyobb, feltételezhetően a tatárjárás idején elpusztult kolostor romjain épült újjá valamikor a 14. század közepén. A korábbi épületet teljesen fel sem tárták, pedig az akkoriban megtalált falak nyomán érdemes lenne tovább kutatni. Mivel elhelyezkedése szinte tipikusan a pálos rendi kolostorok elhelyezkedésére hasonlít - magas hegyi terep, világtól való elzártság, patak közelsége, erdős vidék -, feltételeznék egy korai, sajnos írásos emlékek nélküli, nehezen bizonyítható létű, talán még az építési fázisában elpusztított pálos rendi kolostort ezen a helyen. Az biztos, hogy a helyi legendák tévesen őrizték meg azt az információt, mely szerint a cseh kelyhesek, a husziták építették volna a kápolnát. Ebben az építkezésről fennmaradt legendában csupán annyi részigazság lehet, hogy a husziták a már meglévő épületet használhatták, bővíthették, saját céljaikra átalakíthatták. Amikor a feltárást végezték, a régészek 15. század eleji freskók nyomára bukkantak, ezek viszont sajnos annyira rossz állapotban voltak, hogy a falfestmények figuráit nem lehetett pontosan azonosítani. Az északi falon lévő freskón Szent László király legendáriumának egy motívumát vélik azonosítani a szakemberek, de ez a gótikus stílusú kápolna építési idejének beazonosításában nem biztos, hogy segít. A nagy lovagkirályt, Lászlót 1192-ben avatták szentté, kultusza onnantól kezdve igen elterjedt lett főleg a Gömör-Tornai Karszt és a Gömör- Szepesi Érchegység falvaiban és városaiban. Érdekesség, hogy a templom felújításának korábbi dátumai két helyen is megőrződtek a falakon, egy 1522-ből és 1603-ból származó felirat tanúskodik az egykori munkálatokról. 1739-ben, egy nagyobb átalakításkor épült meg a kápolna keleti apszisa, korábban egyenes zá- ródású gótikus stílusú volt a templom, amelynek feltárásakor a padló alatt két sírt is találtak. Az eredeti késő román kori, kora gótikus építkezésre azok a korábban kerek, ma elég szokatlan formát mutató ablakok utalnak, amelyek félkörívesből gótikus záródásúak lettek az átalakítások után. A körtvélyesi Szent Anna- kápolnáról azt is tudni lehet, hogy 1731-ben egy remete szerzetes gondoskodott a szakrális épületről. Búcsújáróhelyként is ismerték ezt a templomot. Érdekes kirándulóhely A Szent Anna-kápolna misztikus, csendes, az év minden szakában érdekes hely. Körtvélyes alig 22 kiLegközelebb Jerke kasléíyál mulatjuk be. Tájoló Körtvélyes községbe a Pozsony és Kassa közti E 58-as főútról Szádalmás községnél letérve lehet eljutni, a településen turisztikai alapszolgáltatás várja az utazókat. A templomot a 48.596086088, 20.614403966 GPS koordinátáknál lehet megtalálni. lométemyire van a járási székhelytől, Rozsnyótól, a falu északkeleti végétől, kissé kaptatós domboldalon álló kápolnájához minden év júliusában, a védőszent napján, Jézus nagyanyjának ünnepén búcsúsok járnak imádkozni. A hely szabadon látogatható, belső berendezés nélküli. Annak azonban, hogy az ajtaja mindig nyitva áll, hátránya is van. Mert akadnak, akiknek semmi sem szent, összefirkálják az évszázados épület falait, szemetet, piszkot hagynak maguk után ezen a megszentelt helyen. Pedig a béke szigete is lehetne. Olyan hely ebben a rohanó világban, ahová érdemes kisétálni pihenni, gondolkodni. Változások a segélyezés rendszerében LECZO ZOLTÁN Bárki véleményezheti a rendelettervezetét, elfogadása decemberben várható. A bodrogközi település önkormányzata még idén új helyi érvényű rendeletet fogad el, mely a szociális segélyek folyósításának formáit és módját szabályozza. Molnár Ildikó, a Királyhelmeci Városi Hivatal közigazgatási és szervezési osztályának vezetője lapunknak elmondta, ilyen rendeleté eddig is volt a településnek, ezt az önkormányzat még 2006-ban szavazta meg. A dokumentumban foglaltak megváltoztatására azért is szükség volt, mert az ezekre vonatkozó jogszabályok időközben szintén megváltoztak. A 417/2013- as számú jogszabály - mely az anyagi szükséghelyzetben élők segélyezéséről szól - a települések hatáskörét is pontosan meghatározza, valamint a korábbinál pontosabban rendelkezik a jogosultak köréről is. Királyhelmecen 2006- tól a polgárok évente egyszer kérhettek pénzbeli támogatást az ön- kormányzattól 1000 korona, illetve később 33,19 euró értékben. A jogosultsággal kapcsolatosan az önkormányzat szociális bizottsága tett javaslatot, ám a döntés a képviselők hatáskörébe tartozott. (Rendkívüli esetekben a polgár- mester is határozhatott ezekről.) Molnár Ildikó tájékoztatása szerint a változások miatt végül nem a régi dokumentumot módosították, hanem új rendelet készült, melyről a képviselők várhatóan az idei utolsó tanácskozáson döntenek. Az új rendelet alapján a korábbinál nagyobb összegű támogatások is adhatók lesznek, valamint pontosan meghatározzák azt is, hogy a segély mikor és milyen célra igényelhető. A jelenleg véleményezés alatt álló szabályozás elfogadása után egyebek mellett lehetőséget ad arra is az ön- kormányzatnak, hogy a rászorulóknak kamatmentes, szociális kölcsönt folyósítson. SZOBORMŰK - KÖZTÉRI EMLÉKMŰVEK DÉL-SZLOVÁKIÁBAN Szepsi Laczkó Máté 1576-ban született Szepsiben (Németi Róbert felvételei) Szepsi Laczkó Máté, a tokaji aszú atyja Szepsi. Négy évvel ezelőtt leplezték le azt a bronzszobrot, mely Szepsi Laczkó Máté, a tokaji aszú megalkotója előtt tiszteleg. A szobrot Er- dőbénye és Szepsi önkormányzata készíttette, a költségeket egy EU-s forrásból nyert támogatásból közösen finanszírozták. A szobrot a Szepsi Laczkó Máté Napok keretében avatták fel, ezzel párhuzamban felújították az akkoriban bővített bormúzeumot, és bemutatták a korszerűsített szabadtéri színpadot is. Szepsi Laczkó Máté 1576-ban született Szepsiben. Iskoláit is itt kezdte, később Sárospatakon tanult. Ezt követően Olaszliszkán, majd Kassán tanított. Lórántffy Mihály ösztöndíjával 1608- ban Wittenbergbe ment tanulni. Két év után hazatért és Erdőbényén tanított. Később I. Rákóczi György feleségének szolgálatába állt, ekkor kezdett tokaji borokkal foglalkozni. A szájhagyomány szerint Szepsi Laczkó Máté nevéhez fűződik az első aszúbor előállítása. Állítólag az országot érő támadások miatt későn szüreteltek, a szőlő pedig olyan beteg szőlőszemeket is tartalmazott, amelyeket ma az aszú készítéséhez használnak. Az elkészült, miseborként is használt italban fedezte fel Szepsi Laczkó Máté a különleges ízvilágot. A tokaji aszú készítésének első leírását is neki tulajdonítják. Az életnagyságú bronzszobrot Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész alkotta. (nr)
