Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-23 / 271. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. november 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Lopj ák az időt El nem tudom képzelni tehát, mit tud valaki kezdeni a tőlem lopott percekkel. Biztosan eladja őket a feketepiacon. VERES ISTVÁN E gyik reggel előrántottam a zsebemből a telefonomat, hogy megnézzem, hány óra. Amit láttam, hihetetlen volt. Egészen pontosan az történt, hogy a telefon kijelzője 07:5 9-et mutatott, majdátváltott 08:01-re. Nem 08:00-ra, hanem egyből 08:01-re. Sosem voltam erős matematikából (nem is baj, legalább megmenekültem a Matekból Erős Pista csúfhévtől), de azt tudom, hogy ha 07:59-ről egyből 08:01-re ugrik az óra, akkor az normális esetben két perc, vagyis az említett esetben egy perc kimaradt. Vagy legalábbis elmaradt, elkallódott. Ne legyünk naivak: ellopták. Eltulajdonították, elsikkasztották, elpanamázták, sírjukban is megátkozott gazok, hogy Ady Endrét idézzük, akinek, mint tudjuk, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar hírességek arcképcsarnokában. De kinek az érdekeit szolgálhatja, hogy ellopjon tőlem egy percet (vagy időnként többet is)? Nekem ugyanis nem okoz szükségszerűen kárt vele. Attól függ ugyanis, mikor hajtja végre a lopást. Ha nyaralás közben a tengerparton fekszem, és abból visz el perceket, az egyértelmű veszteség. De ha esős buszravárás közben esik meg a lopás, jól járok, hiszen kevesebb időt töltök az esőben. El nem tudom képzelni tehát, mit tud valaki kezdeni a tőlem lopott percekkel. Biztosan eladja őket a feketepiacon. Vagy miután jó sok embert meglopott, pártot alapít, azzal a jelszóval, hogy ő a lopott percű emberek érdekeit képviseli, szavazzanak rá. De mit lehet ilyenkor tenni? Menjek a rendőrségre? Kiröhögnek. írjam ki a F acebookra? Még valaki belájkolja. Szerencse, hogy oly gazdag a magyar szöveguniverzum, és felüthetjük egy másik Ad-ra kezdődő szerző szerzeményét, aki éppen a szóban forgó jelenséget görgette körül golyóstollával. Adamis Annáról van szó, aki a magyar hírességek arcképcsarnokában szintén elévülhetetlen érdemeket szerzett, mellesleg a halhatatlan (értsd: még nem hallhatatlan) Omega együttesnek írt dalszövegeket, köztük az Időrabló című szám szövegét. Ebben a következő olvasható az időrablóról. „Vigyorog a pultnál, jelentést ír, a buszon rád lehel, ha le akarod rázni, korábban kelj fel.” Egyértelmű és világos instrukció. Alapos elemzés után úgy tűnhet, azt akarja sugallani, hogy aki időben felkel, és jól beosztja az idejét, az nem fut ki az ütemtervéből, így tartalmas, hasznos nap után térhet korán aludni, hogy másnap is korábban kelhessen fei. Talán ez minden. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A globális vagyon gyarapodása: nyílik az olló a szegények és gazdagok közt Alig növekedett idén a globális vagyon, de nagyobb lett az egyenlőtlenség a Credit Suisse svájci pénzintézet Global Wealth Report tanulmánya szerint. Észak-Amerika és Európa együttesen a vagyon 65 százalékát birtokolja, de a világ felnőtt lakosságának csak 18 százalékát adja. Ahhoz, hogy a világ legtehetősebb tíz százalékába tartozónak vallhassa magát, manapság egy felnőtt embernek 71,6 ezer dollár vagyonnal kell rendelkeznie. A világ lakosságának a fele viszont kevesebb mint 2,2 ezer dollárral rendelkezik, a legszegényebb 20 százaléka pedig 248 dollárnál kevesebbel. Miközben a leggazdagabb 10 százalék együttesen a világ vagyonának 89 százalékával rendelkezik, a lakosság szegényebbik fele kevesebb mint 1 százalékával. A globális vagyonosodási adatok alátámasztják a potenciálistól elmaradó mértékű gazdasági növekedésre és a növekvő egyenlőtlenségre utaló makrogazdasági mutatókat. A leggazdagabb 1 százalék az ezredfordulón a világ vagyonának 49,6 százalékával rendelkezett, ami a pénzügyi válságig folyamatosan csökkent és 2009-ben 45,4 százaléknál növekedésbe fordult. Jelenleg az 1 százalék a vagyon 50,8 százalékát birtokolja. Mindeközben az egy felnőttre jutó vagyon az ezredforduló óta alig változott a világban, a medián pedig 2010 óta minden évben csökkent. Az ezredfordulón 12,9 millió dollármilliomos élt a világon, 96 százalékuk az iparosodott országokban. Számuk azóta 20 millióval növekedett és ennek a növekedésnek 13 százalékát, 2,6 milliót a fejlődő térségek adták. A milliomosok 41 százaléka az Egyesült Államokban, 9 százaléka Japánban, 7 százaléka Nagy-Britanniában, 5-5 százaléka pedig Franciaországban, Németországban és Kínában él. (MTI) A posztigazság korának klasszikusa MARIÁN LEŠKO R obert Fico múlt heti, a Pravdának adott interjúja ékes bizonyítéka annak, hogy a posztigazság korát éljük. Ezt a kort nem csak az jellemzi, hogy a közszereplők többet és intenzívebben hazudnak, mint bármikor korábban. A kor lényege az, hogy sohasem volt mellékesebb az igazság, mint manapság. Ezen a terepen már sokak kitűntek, nemcsak itthon, hanem külföldön is, de nehéz olyan embert találni, akinek az igazság annyiraj elentéktelen, mint a szlovák miniszterelnöknek. Amikor a Gorilla-ügy került szóba, Robert Fico ezt mondta: „Egyértelmű érdekem, hogy a Gorilla ki legyen vizsgálva... Ha tudok, örömmel hozzájárulok az ügy kivizsgálásához.” Mondta ezt az az ember, aki öt éve elutasítja a választ arra a kérdésre, hogy járt-e a Vazov utcai lakásban. Ahelyett, hogy vallomásával segítené a nyomozást, Dušan Kováčik speciális ügyészt figyeli, hogy az mi mindent tesz és nem tesz meg azért, hogy a nyomozók ne tudják a kormányfőt kihallgatásra hívni. A Smer elnöke ezt is mondta: „Határozott döntéseket hoztunk a pös- tyéni CT-ügyben, végül bebizonyosodott, hogy az, aki túlárazott CT-t akart venni, nem más, mint a Fehér holló díjjal kitüntetett ellenzéki képviselő, Suchánek.” Tény, hogy Alan Suchánek a bíráló bizottság tagjaként hozzájárult, hogy a 2012-ben kiírt pályázaton a legdrágább, de nem a legjobb ajánlat győzzön. A kórház az eszközért megközelítőleg egymillió eurót fizetett volna. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy a kórház 2014-ben, a második Fico-kormány idején vett egy újabb CT-t 1,6 millió euróért. Tomáš Drucker, a harmadik Fico-kormány egészségügyi minisztere is bevallotta, hogy 2014-ben súlyos hibákat követtek el, mert az ár nem volt szokványos. Tehát egyáltalán nem úgy van, ahogy a miniszterelnök állítja, hogy a sajtó megírt valamit, ő az illetőt „elvágta”, és később megmutatkozott, hogy minden másként volt. Semmi ilyesmi nem mutatkozott meg, és nem is fog. Akkor sem, ha a miniszterelnök ezt állítaná minden nap. Abszolút rekordokat dönt Fico, amikor a belügyminiszterről beszél. „Nincs semmi, ami miatt kritikus álláspontra kellene helyezkednem Robert Kaliňákkal szemben... Kaliňák élvezi a teljes bizalmamat.” Ez az álláspont mélységes ellentéte annak a kijelentésének, hogy „a Smer egy standard párt”, amelyik tiszteletben tartja az írott és az íratlan szabályokat. A Smer azon politikusai, akik azt akarják, hogy a Smer standard párt legyen (Marek Maďarič, Monika Flašíková, Boris Zala és a többiek) azon a véleményen vannak, hogy a belügyminiszter olyan összeférhetetlenségi helyzetben van, amely standard párt számára megengedhetetlen. A belügyminiszter totális védelmével a Smer elnöke nemcsak önmagát, hanem a pártot is „kaliňákizálja”. Es végül Robert Fico még azt is mondta: „Nem vagyok a politika do- dója, hogy ilyen olcsó játékoknak bedőljek.” Nem valamilyen Dodira gondolt, hanem a Mauritius szigetén élt kacsára, amelyik saját ostobasága miatt halt ki. A csehek erre a madárra mondják, hogy blboun nejapný (esetlen hülye). Lehet, hogy a miniszterelnök nem a politika dodója, de hosszú távon sikeres a műfajban amiatt is, hogy dodót csinál a választókból. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Trumpék nem vizsgálják Hillary Clintont A leendő Trump-kormányzat nem indít majd vizsgálatot Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje ellen. Kellyanne Conway, a megválasztott elnök, Donald Trump kampánymenedzsere jelentette be tegnap reggel az MSNBC televízióban, hogy a leendő Trump-adminisztráció sem az e-mail-botrány, sem a Clinton Alapítvány ügyében nem indít vizsgálatot Hillary Clinton ellen. „Úgy gondolom, hogy amikor a megválasztott elnök, aki egyúttal a pártunk vezetője is, még beiktatása előtt kijelenti, hogy nem kívánja folytatni a vádak kivizsgálását, akkor ezzel mind tartalmában, mind hangnemében nagyon erős üzenetet küld” - fogalmazott Kellyanne Conway az MSNBC reggeli műsorának adott interjújában. Conway szerint Hillary Clintonnak ettől függetlenül még „szembe kell néznie azzal, hogy az amerikaiak többsége nem találja őt tisztességesnek és szavahihetőnek”, de ha Donald Trump hozzájárulhat ahhoz, hogy „segítsen neki a gyógyulásban, akkor jó dolog, ha ezt megteszi”. A döntéssel Donald Trump a választási kampányban tett egyik ígéretét szegi meg. Elnökjelöltként ugyanis azt hangoztatta, hogy ha megválasztják, felkéri majd az igazságügyi minisztert, hogy külön ügyésszel vizsgáltassa ki Hillary Clinton e-mail- botrányát és a Clinton Alapítvány ügyeit. Az e-mail-botrány lényege az volt, hogy Clinton külügyminiszterként a hivatalos levelezése során nem mindig a minisztériumi, tehát a biztonságos levelező- rendszert használta, hanem a magánszerverét, s így felmerült a gyanú, hogy államtitkok, vagy szigorúan titkos információk szivároghattak ki. A Clinton Alapítvány adományaival kapcsolatban pedig a hivatali befolyással történt visszaélés vádja érte a demokraták volt elnökjelöltjét. (MTI)
