Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-22 / 270. szám, kedd
KULTÚRA www.ujszo.com | 2016. november 22. 117 Varázslatos céltalanság Lehet nosztalgiázni a HP-előzményfilm közben, de tartós élménnyel nem gazdagodunk Eddie Redmayne bújt a fiatal Göthe Salmander bőrébe itasr/ap) GERA MÁRTON Van a filmes világban egy alapvetés: ha valami sikeres, folytatást, előzményfilmet vagy remake-et kall kapnia, még akkor is, ha ez nehezen kivitelezhető. így járt például legutóbb a Star Wars, és így járt a Harry Potter-saga is, amely hosszú éveken keresztül tartotta lázban a világ varázspálcákért és kviddicskupáért rajongó felét. Hogy a varázslótanonc kalandjai a vásznon 2011 -ben véget értek, az nem probléma, J. K. Rowling tudta, hogy a HP-univerzumból még temérdek pénzt lehet kisajtolni, így megírta a Legendás állatok és megfigyelésük forgatókönyvét. Az ebből készült film tele van hatásos pillanatokkal, ügyesen idézi meg a Harry Potter-regé- nyek hangulatát; de valójában nem szól semmiről. És ez a legfőbb baj a Legendás állatokkal: érezni rajta az izzadságszagot, hogy mindenáron készíteni szerettek volna valamit, ami beviszi a rajongókat a moziba. Az 1900-as évek elejének New Yorkjában járunk, és nincs se Her- mione, se Ron, se Hagrid. Ez egy más világ, ahol a fiatal Göthe Salmander (Eddie Redmayne) futkos az utcán, és szeretné begyűjteni az elkóborolt állatait, amelyek a leginkább cuki ször- nyecskékre hasonlítanak. Ha valaki ennél bonyolultabb cselekményre számít, azt el kell keserítsem: a Legendás állatok és megfigyelésük egy városi hajsza szörnyek után, na meg egy sokkal nagyobb Obskúrus után, aki időnként végigszáguld a városon, és csak romok maradnak utána. Kezdetben még nem is zavaró az elég vérszegény történet, mert a mozi ügyesen szippantja be a nézőjét, a felépített, század eleji New York jól néz ki, és megint csupa varázslatos dolog történik, amiért meg lehet veszni. Aranyos, ahogy egy teljesen civil, konzervgyári munkás belekeveredik a történetbe - Dán Fogler bájosan esetlen alakítása telitalálat, miatta tudunk igazán nevetni és helyes, ahogy főhősünk óvja a kis állatait, akik elkezdenek rendetlenkedni a metropolisban. Eközben olyan látvánnyal kápráztat el David Yates rendezése, hogy az állunkat keressük, amikor összeomlanak a New York-i házak. Nagyjából a film feléig tényleg nem tűnik fel, hogy nem történik semmi lényeges, csak aztán lesz egyre kényelmetlenebb, hogy tizenöt FILMKOCKA Legendás állatok és megfigyelésük ■ Eredeti dm: Fantastic Beasts and Where to Find Them ■ Szlovák cím: Fantastické zvery a ich výskyt ■ Színes angol-amerikai fantasy, 2016, 133 perc ■ Rendező: David Yates ■ Forgatókönyvíró: J. K. Rowling ■ Operatőr: Philippe Rousselot ■ Szereplők: Eddie Redmayne, Ezra Miller, Jón Voight, Carmen Ejogo, Katherine Waterston, Alison Sudol, Colin Farrell, Ron Perlman A film előzetesét megnézhetik M] f" az ujszo.com-on. percig is azt nézzük, miként etetgetik a megfigyelt állatokat. Menthetetlenül leül a második felére a film, és ezen nem segít a fögonosz érthetetlen kidolgozatlansága sem, akiről az sem derül ki, mit is akar igazából. Lehet tehát nosztalgiázni a Legendás állatok és megfigyelésük megtekintése közben (még Dumbledore-ra is van utalás), lehet élvezni a látványt és a poénokat, de tartós moziélménnyel aligha fogunk gazdagodni. Talán majd valamelyik folytatásban. Már megerősítették: négy további rész is készül. EKHÓ Szilánktengeren hajózva Merően bámuló férfialakok és li- dércnek ható női figurák hálják el utolsó nászukat a Dalit megidéző zárt osztályon. Ott, ahol az eszméletlenség és az őrület karcolja össze eme emberi dzsungel lélekmarad- ványait. Erős, megrendítő kép: extrémen szétesik és artisztikusan összeáll. így indul A Bunkerrajzoló, a Vad Fruttik frontembere, Likó Marcell életéről szóló zenés dráma a veszprémi Pannon Várszínház előadásában. Egy pszichiátriai osztályon tengődő, a kábítószer és a kilátástalanság örvényében senyvedő fiatalember (három énje) egy rozoga rácsos ágyon próbálja felfejteni múltjának darabkáit, és értelmet keresni az értelmetlenségben, a „holnap egy kicsit jobb lesz” önszuggeszcióban. Kékesi Gábor, Széllé Dávid és Szente Arpád Csaba szinte szimbiózisban tartja a lépést egymással - hol összecsapva, hol vállvetve és kézen fogva harcolnak a világ ellen. Itt jön a képbe a Krámer György alakította író, aki némán, csak mozdulatokkal és mimikával kommunikál és van jelen. Mintegy (meg)ítélőként és képzelt szemtanúként létezve. A főhős a köbön pedig belekezd az ismert nótába: „A konyhában boncol a bánat, pislákol a neon, szétnyitott mellkassal fekszem, hanyatt a kockás abroszon. ” A végletekig feszített tempójú dráma mindjárt a lélek legmélyebb és legsötétebb bugyrába ránt, egy percre sem enged, s csak itt-ott szakítja meg a sajátos paródiába ágyazott humor. De éppen csak egy pillanatra, hogy aztán ismét magába szippantson a letargia és a lelki öncsonkítás az élet szutykosságába. A groteszkbe hajló korrajz a szocialista Magyarország egy-egy jellegzetes pillanatát villantja fel, éppen annyira, hogy érzékeljük a jelenlétét. Illékonyán, meghökkentően és felkavaró naturalizmussal - úgy, ahogyan azt Géczi János lejegyezte az azonos című könyvben. A zenés színpadi változatot Vándorfi László rendezte; célja volt úgy színre vinni a művet, hogy közben a nézőt a kortárs tánc, a próza, az ének és a modem képzőművészet elegyével érzelmi utazásra invitálja, így, egymás mellé rendelve kirajzolódnak a rendszerváltás óta eltelt negyed évszázad „termékei”, azaz a „3inl” főhős és a Vad Fruttik dalaiban megjelenített generáció. A kétfelvonásos darab nem titkoltan a „szocis nemzedék” kiáltványa kíván lenni, amihez kiváló hátteret Egy pszichiátriai osztályon járunk biztosítanak a sajátos szóképekkel operáló elektro-rockos szerzemények. Elkerülhetetlen, hogy a húsunkba vágjon az üzenet: úgy könnyebb, ha kimondjuk - nehéz. Ehhez remek kulissza a stilizált színpadkép. A vaskonstrukciós mászókákkal megidézett nyolcvanas évekbeli játszótér és a lepusztult kórterem klausztrofóbiás érzést kiváltó zsúfoltsága Khell Csörsz érdeme. De az adott kort hitelesen idézik meg Justin Júlia jelmezei. Mindehhez igazán ajellegzetesen magyaros táncos betétek adják meg a körívet. Borka Roland Géczi János-Likó Marcell -Vad Fruttik: A Bunkerrajzoló (zenés életrekonstrukció két felvonásban). Rendezte: Vándorfi László. A veszprémi Pannon Várszínház előadása. (MTI-felvétel) Konferencia a győzelem áráról Kassa. A győzelem ára címmel rendez tudományos konferenciát a Szlovákiából és a szomszédos országokból 1944/1945-ben szovjet munkatáborokba elhurcoltakról a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a kassai Šafárik Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem tanszéke. A lengyel, magyar, szlovák és szlovákiai magyar történészek részvételével zajló konferenciának csütörtökön a Šafárik Egyetem rektorátusának díszterme ad otthont. Az előadások magyar és szlovák nyelven hangzanak el, szinkrontolmácsolással. A témákból: a szovjet hatalom megérkezése Közép-Európába és ennek következményei térségünk lakosságára; a Kárpát-medence szov- jetizálása 1945 után; a lengyel állampolgárok elhurcolása a Szovjetunióba 1944/1945-ben; a magyar lakosság elhurcolása Kárpátaljáról; a csehszlovák-magyar lakosságcsere összefüggései a hadifoglyok és az elhurcoltak kérdésével; a polgári lakosság elhurcolása Magyarországról 1944/1945-ben; elhurcolások Szlovákia területéről; Szlovákia a háború utáni Európában; szlovákok a GUP- VI táborok rendszerében (1949— 1956); a szlovákiai magyarok elhurcolása és a csehszlovák diplomácia; nőkaGulágon. A konferencia előtti napon, azaz holnap a Fórum Intézet és a helyi ön- kormányzat szervezésében felavatják Kisgéresen a Felvidékről a szovjet munkatáborokba elhurcoltak központi emlékművét. Az átadáshoz konferencia is kapcsolódik a málen- kij robotról, továbbá bemutatják a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Ártatlan bűnösök - Gömöriek a szovjet lágerekben című dokumentumfilmjét. (as) RÖVIDEN Tőzsór és H. Nagy a díjazott Pozsony. Ma 11 órakor adják át Pozsonyban a Szlovákiai írószervezetek Társulásának (AOSS) díjait, köztük a Szlovákiai Magyar írók Társasága For- báth Imre-díját, valamint a Tur- czel Lajos-díjat. A rangos hazai magyar költői elismerést ezúttal Tőzsér Arpád kapja Imágók című kötetéért (Kalligram, 2016), a tudományos tevékenységért járó Turczel-díjat pedig H. Nagy Péter érdemelte ki populáriskultúrakutatásaiért és tudomány-népszerűsítő müveiért. Tőzsér Árpád kötetét Dusík Anikó irodalom- történész, egyetemi oktató, H. Nagy Pétert pedig Keserű József irodalomtörténész, egyetemi oktató méltatja a Zichy-palotában (Ventúrutca9.) (k) Drake és Bieber gyűjtött trófeákat Los Angeles. Négy-négy díjjal két kanadai sztár, a rapper Drake és Justin Bieber lett a vasárnap Los Angelesben megrendezett American Music Awards-gála nagy nyertese. Az év legjobb előadója Ariana Grande lett, Selena Gomez, aki esélyes volt ebben a kategóriában, a kedvenc női pop-rock előadók mezőnyében győzött. Az AMA nívódíját Sting vehette át, a legjobb album díját pedig Prince Purple Rain című 1984-es lemeze kapta, amely iránt ismét megnőtt az érdeklődés a művész áprilisban bekövetkezett halála után. Az AMA díjait a közönség online szavazás útján ítéli oda. (MTI) Ariana Grande lett az év legjobb előadója (TASR/AP-felvétel) Millennium-sorozat: jovore uj kötet jón New York. Újabb kötet jelenik megjövő szeptemberben a svéd Millennium-sorozatból, amelynek főhőse a tetovált hacker, Lisbeth Sälander és az újságíró Mikael Blomkvist. Stieg Lars- son, a Millennium-trilógia szerzője 2004-ben hunyt el váratlanul, már nem érte meg könyvei hatalmas sikerét: az első regény, A tetovált lány 2005-ben került a boltokba. Larsson eredetileg tízkötetesre tervezte a sorozatot. Az izgalmas skandináv krimiszériát David Lagercrantz svéd író folytatta 2015-ben az Ami nem öl meg című bűnügyi regénnyel. Az Alfred A. Knopf könyvkiadó a hétvégén jelentette be, hogy készül az ötödik kötet is. (MTI)
