Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-22 / 270. szám, kedd
8 KÜLFÖLD 2016. november 22. | www.ujszo.com RÖVIDEN Terrortámadást hiúsítottak meg Párizs. Előállítottak hét embert Franciaországban egy terrorellenes művelet keretében, amivel egy újabb támadást sikerült meghiúsítani -jelentette be a francia belügyminiszter. Bernard Cazeneuve elmondta, a hatósági akciót vasárnapra virradóra hajtották végre az ország keleti részén található Stras- bourgban és a déli Marseille- ban. A kézre kerítettek 29 és 37 év közöttiek, francia, marokkói és afgán állampolgárok, akik eddig ismeretlenek voltak a francia hírszerzés előtt. (MTI) Ferenc pápa és az abortusz kérdése Vatikán. Ferenc pápa véglegesen az összes római katolikus papra kiterjesztette a terhességmegszakításon átesett nők fel- oldozásának jogát, amely korábban csak a püspökök és a különleges gyóntatópapok kiváltsága volt. A katolikus egyházfő az irgalmasság szentévének vasárnapi lezárulása után kiadott apostoli levélben tájékoztatott a változtatásról. Ferenc pápa ugyanakkor elmondta: amilyen határozottan csak lehet, újra le akarja szögezni, hogy az „abortusz súlyos bűn, mivel egy ártatlan életnek vet véget”. (MTI) USA: nem ellenőrzi a muszlimokat Washington. Reince Pribeus, a Fehér Ház leendő kabinetfőnöke kizárta a muzulmánok vallási alapon történő regisztrációját és ellenőrzését. A muszlimok vélelmezett regisztrációja és ellenőrzésük napok óta izgalomban tartja az amerikai sajtót, és sok a félreértés is a téma körül. Priebus kategorikusan kizárta, hogy szó lenne a muszlim vallású emberek regisztrációjáról és megfigyelésükről, sem a külföldiekéről, sem pedig a muszlim vallású amerikaiakéról. A sajtóban elterjedt hírek szerint ugyanis a Trump- adminisztráció azt tervezné, hogy regisztrálná az amerikai muszlimokat is. Priebus ezt most határozottan cáfolta. (MTI) Kabuli merénylet egy síita mecsetben Kabul. Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát egy kabuli síita mecsetben, a terrortámadásnak legalább 30 halottja és 35 sebesültje van. Az áldozatok között gyerekek is vannak, a számok tovább emelkedhetnek - mondta Farajdún Obajdi, a kabuli rendőrség bűnügyi nyomozó- csoportjának vezetője. A hívők éppen imára készültek az Arbain nevű síita vallási ünnepet követően, amikor a támadó behatolt az afgán főváros egyik nyugati peremkerületében található Bakául Ulúm nevű mecsetbe, majd felrobbantotta magát. Az Arbain a Husszein imám halála utáni negyvennapos gyászidőszak végét jelzi. Ali kalifa fiát és kíséretét 680-ban mészárolták le a ker- belai csatában. (MTI) Sarkozy nem lesz többé elnök A francia jobboldali elnökjelöltek versengésének első fordulóját Francois Fiiion nyerte meg A két továbbjutó elnökjelölt: balról Francois Fiiion, jobbról Alain Juppé(TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Francois Fiiion volt miniszterelnök nyerte meg a francia jobboldal elnökjelöltállító választásának 1. fordulóját, a 2. helyen Alain Juppó volt külügyminiszter ás kormányfő végzett, vagyis az exelnök Nicolas Sarkozy nem jutott a hétvégi 2. fordulóba. Francois Fiiionra a vasárnapi előválasztáson részt vett francia polgárok 44,1 százaléka adta a voksát. A szintén továbbjutó Alain Juppé 28,4 százalékot, mígNicolas Sarkozy volt államfő 20,7 százalékot kapott. Az > exelnök tehát nem jutott be a második fordulóba és azonnal elismerte vereségét, majd arra kérte választóit, hogy a november 27-i újabb megmérettetésen Fiiiont támogassák, aki Sarkozy államfősége idején öt évig a kormányt vezette. A volt államfő azt is bejelentette, hogy visszavonul a politikai élettől. Fillon felidegesíthetetlen A visszafogott, komoly és felidegesíthetetlen ember hírében álló 62 éves Fillon az elemzők legnagyobb meglepetésére az utolsó héten zárkózott fel Nicolas Sarkozy és a sokáig élen álló volt külügyminisztere, Alá- ■ in Juppé mögé, aki az előválasztás favoritjának számított, de végül csak a második helyen jutott be a második fordulóba. Francois Fillon jelentkezett a leginkább jobboldalinak tekinthető gazdasági programmal - amely jelentős megszorításokat, a közszférában félmilliós leépítést és a 39 órás munkahét visszaállítását irányozza elő -, és a társadalmi kérdésekben is konzervatív intézkedéseket ígér „a liberális és a tekintélyelvű jobboldal szintéziseként”. A bevándorlás „szigorúan minimálisra csökkentése” és a „nemzeti szuverenitás” helyreállítása is fő céljai közé tartozik, valamint az Oroszországgal való közeledést is fontosnak tartja. Gazdasági irányváltás Az előválasztást az a konzervatív, tradicionális jobboldal nyerte meg, amely egyértelmű liberális reformokat és irányváltást sürget Francois Hollandé jelenlegi szocialista államfő politikájával szemben. Fillon három pilléren, a liberális gazdaság- politikán, az erős közbiztonságon és a konzervatív társadalomszemléleten alapuló programjával a jobboldal középpontjába tudott kerülni az elmúlt hetekben. Gazdasági téren a 35 órás munkahét eltörlését, a vállalkozások járulékainak 50 milliárd eurós csökkentését és a közszféra félmilliós leépítését ígéri - írta elemzésében a Le Monde című francia napilap. Jérome Fourquet, az IFOP közvélemény-kutató intézet elemzője szerint Fillon ideális keveréke Nicolas Sarkozynek és Alain Juppé- nek. Karakterében benne van Juppé ünnepélyessége és tekintélyt parancsoló személyisége, ugyanakkor programjában Sarkozyhez hasonlóan radikális változást ígér a bevándorlást és az iszlámot illetően, de az exelnöknél sokkal visszafogottabb és kevésbé populista módon. „Ez megfelel annak, amit az igazi jobboldali emberek akarnak” - véli az elemző. A jobboldal által először rendezett, és több mint 4 millió választót mozgósító voksolás tétje jelentős, hiszen a belviszályokban meggyengült baloldal meglehetősen népszerűtlenné vált az elmúlt kormányzási időszakban. így a jobboldali elnökjelölt jó eséllyel a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért. Az elnökválasztás első fordulóját 2017. április 23-án, a másodikat pedig május 7-én rendezik meg Franciaországban. Merkel testvérpártja még nem állt a kancellár mellé Angela Merkel német kancellár ismét pályázik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a 2017-es őszi parlamenti választáson. Boriin. Angela Merkel kiemelte, hogy „végtelenül hosszan” mérlegelte a döntést, mert egyáltalán nem magától értetődő, hogy 11 év után folytatja munkáját. Mint mondta, szeretné tovább szolgálni hazáját és pártját, akkor is, ha a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány nagyon nehéz és nagyon eltérő lesz, mint az eddigiek. Nehéz lesz, mert erősödött a társadalom megosztottsága, és a CDU-t a jobboldalról minden korábbinál hevesebb támadások érik, miközben nem szűnik a nyomás a baloldalról sem. Eltérő pedig azért lesz, mert az „őrült sebességű” változások miatt bizonytalanná vált a világ, és válságok sorával kell egyszerre küzdeni, a digi- talizáció révén pedig új környezetben kell megvívni a választási harcot. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egyelőre nem kötelezte el magát amellett, hogy a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét, Aiigela Merkelt jelölje kancellárnak. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) és az ellenzék harcra készen, a sajtó pedig vegyesen fogadta a 12. éve hivatalban lévő kormányfő vasárnapi bejelentését arról, hogy negyedszerre is elindul a kancellári tisztségért. A CSU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a pártszövetségben a személyi kérdések előtt a tartalmi ügyeket tisztázzák, azonban a párt természetesen tudomásul veszi, hogy Merkel úgy ítélte meg, eljött az ideje annak, hogy közölje szándékát. Arra a kérdésre, mi szükséges ahhoz, hogy a CSU elfogadja kancellárjelöltként a testvérpárt vezetőjét, Hans-Peter Friedrich, a párt egyik tekintélyes politikusa hangsúlyozta, elsősorban nem személyekről, hanem a politika tartalmáról van szó, amellyel kapcsolatban vannak nyitott ügyek. A be- vándorláspolitikában például „nagyon nagy nehézségekbe ütközik” az álláspontok egyeztetése. A koalíciós partner szociáldemokraták jelezték, hogy a törvényhozási ciklus végéig ugyan folytatják a konstruktív kormányzati együttműködést, de már várják a kampányt. Merkel „legyőzhetetlenségének mítosza megsemmisült”, a CDU/CSU belső konfliktusát pedig nem sikerült lezárni, így teljesen nyitott a választás - hangoztatja az SPD. Az ellenzéki Zöldek kemény választási kampányt ígérnek, és harcias nyilatkozatokat tettek a Baloldal képviselői is. (MTI) Gyászruhába öltözött síita muzulmánok milliói gyűltek össze az Iraki Kerbelá- ban a biztonsági erők több ezer tagjának felügyelete mellett, hogy részt vegyenek az Arbain (jelentése: negyven) nevű zarándoklaton. A világ legjelentősebb vallási eseményei közé tartozó Arbaint fokozott óvintézkedések mellett rendezik, miután a síitákra eretnekként tekintő Iszlám Állam a múltban számtalanszor követett már el merényletet hasonló alkalmakkor. Kerbelában, ahol Mohamed próféta unokájának szentélye és mauzóleuma található, a több napon át tartó megemlékezésen 17-20 millió zarándok fordulhat meg. (íasr/ap) Obama-Putyin találkozó Lima. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ő és Donald Trump megválasztott amerikai elnök egyaránt érdekelt a két ország kapcsolatainak javításában. Az orosz államfő eiről a perui Limában beszélt az Ázsiai és Csendesóceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak csúcstalálkozóját követően. Trump egy friss telefonbeszélgetésben „megerősítette, hogy szándékában áll normalizálni a kapcsolatot Oroszországgal” - mondta Putyin, és kijelentette, hogy „természetesen ugyanezt válaszolta neki”. Limában Barack Obama amerikai elnök találkozott Vlagyimir Putyinnal, s azt javasolta, hogy a két ország külügyminiszterei folytassák az egyeztetést Szíriáról. A Fehér Ház közlése szerint a megbeszélésen Obama arra szólította fel Putyint, hogy Ukrajna ügyében tartsa be a minszki megállapodásban foglaltakat, Szíriát illetően pedig azt javasolta, hogy a két ország külügyminiszterei - John Kerry, az amerikai és Szergej Lavrov, az orosz diplomácia irányítója - továbbra is egyeztessenek annak érdekében, hogy csillapodjék az erőszak szír földön. Az amerikai elnök szerint a realitások rá fogják kényszeríteni Donald Trumpot, hogy módosítson a választási kampányban hangoztatott egyes elgondolásain, de elismerte: nem tudja garantálni, hogy az utódja nem ragaszkodik egyes elfogadott álláspontjaihoz. Várnunk kell, és meglátjuk - jelentette ki Obama. Az elnök hozzátette, kész felemelni a szavát az Egyesült Államok értékei és ideái védelmében, ha úgy látja, hogy Trump elnöksége veszélyezteti ezeket. A limai volt valószínűleg Obama elnökként tartott utolsó külföldi sajtótájékoztatója. (MTI)
