Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-22 / 270. szám, kedd

www.ujszo.com I 2016. november 22. KÖZÉLET I 3 Veszélyben a magyar oktatás Ukrajnában NÉMETH VIKTÓRIA Az ukrán oktatási minisztéri­um által tervezett legújabb intézkedés korlátozná az ukrajnai nemzeti kisebbségek alkotmányos jogát az anya­nyelvű oktatáshoz - figyel­meztetnek a kárpátaljai kisebbségi szervezetek veze­tői. Az oktatási tárca állás­pontja szerint azonban a tervezet célja a diszkrimináció megszüntetése. A napokban az ukrán oktatási mi­nisztérium és nacionalista ukrán ci­vilszervezetek képviselői megálla­podtak abban, hogy módosítani kell az oktatás nyelvére vonatkozó ok­tatási törvényt. Jelenleg az ukrán al­kotmány garantálja a nemzeti ki­sebbségeknek, hogy állami taninté­zetekben anyanyelvükön tanulja­nak. Az idén ősszel az oktatási tör­vény tervezetéhez benyújtott mó­dosítójavaslat szerint a nemzeti ki­sebbségeknek csupán joguk volna az anyanyelvű oktatáshoz - az uk­rán nyelv mellett - az állami és ön- kormányzati tulajdonban levő inté­zetekben, de csak azokon a terüle­teken, ahol a kisebbség egy tömb­ben él. így a szórványban élő ki­sebbségeknek még ezt a jogot sem szavatolnák. Mi az a tömb? Csemicskó István nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója szerint a garancia akár értelmezhető úgy is, hogy a ki­sebbségi nyelv tannyelvként van je­len az oktatási folyamatban, de oly módon is, hogy csak tantárgyként jelenik meg. „A módosító javaslat a számunkra kedvezőtlen, jelentős visszalépést okozó értelmezést he­lyezi előtérbe, amelynek alapján a kisebbségek csupán tantárgyként ta­nulhatják anyanyelvűket” - magya­rázta Csemicskó. Tóth Mihály ki­sebbségjogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tisz­teletbeli elnöke rendkívül rossznak tartja a tervezett módosítást. „Maga a javaslat zömében jogilag megala­pozatlan, szakmailag értelmezhetet­len, a gyakorlatban végrehajthatat­lan ötleteket tartalmaz, a kisebbsé­gek nyelvén való oktatás lehetősé­gének a tömb területre való szűkítése is ilyen” - mondta lapunknak Tóth. Egyik példa erre szerinte az, hogy az ukrán jogszabályok nem tartalmaz­zák a „tömb” kifejezés értelmezését, ezért azt sem lehet tudni, hogy a jog­szabály mely területekre fog vonat­kozni. Alkotmányellenes Több nemzeti kisebbségeket megjelenítő szervezet - köztük az Ukrajnai Magyar Demokrata Szö­vetség, Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség - beadvánnyal for­dult Petro Porosenko ukrán elnök­höz, hogy akadályozza meg a ki­sebbségi nyelveken folyó oktatás korlátozását. Az elnöknek címzett beadvány - amelyet a két magyar szervezet képviselői mellett a bol­gár, román, orosz, roma, zsidó, gö­rög kisebbségeket képviselő szer­vezetek tisztségviselői is aláírtak - rámutat arra, hogy a törvényterve­zethez benyújtott módosító javaslat alkotmányellenes és ellentétes az Európai Unió és Ukrajna között megkötött szerződésekkel, valamint az ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatával. Történelmet ukránul Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium által bemutatott kon­cepció - amely szerint a nemzeti ki­sebbségek nyelvén folyó oktatás­ban emelni kell az ukránnyelv- és irodalomórák számát - az oktatási miniszter szerint a diszkrimináció megszüntetését és az esélyegyen­lőség megteremtését szolgálja. Li- lija Hrinevics miniszter szerint a kisebbségek egy része a nemzeti is­kolákban nem sajátítja el kellőkép­pen az államnyelvet, így kisebb az esélye arra, hogy ukrán egyeteme­ken tanuljon tovább. Az oktatási minisztérium javaslata szerint a ki­sebbségi iskolák tanulói az ukrán nyelv és irodalom mellett Ukrajna történelmét is államnyelven tanul­nák. Tóth Mihály szerint valóban égető gondot jelent a kárpátaljai magyar kisebbség számára, hogy a magyar tannyelvű iskolát végzettek zömének ukránnyelv-tudása rend­kívül alacsony, azonban kiemelte, hogy a probléma megoldására tett erőfeszítés nem korlátozhatja a ki­sebbségek jogait és anyanyelvűk oktatásának a felszámolását. Ezzel az állásponttal egyetért Csemicskó István nyelvész is, aki lapunknak elmondta: tény, hogy az ukrán ál­lam függetlensége negyedszázada alatt nem teremtette meg a feltéte­leket ahhoz, hogy a magyar tannyelvű iskolákban alaposan meg lehessen tanulni ukránul. „Számos tényező hiányzik, például máig nincs elegendő ukrán szakos peda­gógus” - tette hozzá Csemicskó István. 30-60%-os bukás A nyelvész szerint problémát je­lent az is, hogy az ukrán nyelvből és irodalomból tett érettségin a bukás aránya a magyar tannyelvű középis­kolák végzősei között 30-60 száza­lék között változik évente, ami az or­szágos 8-9 százalékos arányhoz ké­pest kimagasló. Azonban véleménye szerint ennek nem kizárólag az az oka, hogy a magyar gyerekek nem tanul­ják meg jól az államnyelvet. „Az uk­rán gyerek anyanyelvéből vizsgázik, a magyar gyerek pedig egy olyan nyelvből, amely neki nem anyanyel­ve, ráadásul még rosszul is oktatják neki. Ha az oktatási tárca - egyéb­ként nagyon helyesen - meg akarja szüntetni a diszkriminációt, akkor nem a magyar és más kisebbségi nyelvű oktatási rendszert kellene fel­számolnia, hanem sürgősen javítania kell az államnyelv oktatásának ha­tásfokát” - tette hozzá Csemicskó István. Az orosz is kiszorulhat Az oktatási tárca javaslata alapján az állami intézmények az oktatást az államnyelven és az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén folytat­hatják. A jelenleg hatályos törvény szerint az oktatás államnyelven, to­vábbá a nemzeti kisebbségek nyel­vein vagy más nyelveken folyhat. Az ukrajnai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek az államelnöknek cím­zett beadványban arra is felhívták a figyelmet, hogy az új javaslat kizár­ná azon kisebbségi nyelveket, és nem lehetne oktatni azokon a nyelveken, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hivatalos nyelvei közé, mint például a krími tatár, az orosz vagy a moldován. Ez a viszonylag nagy számú orosz kisebbség oktatását is teljesen ellehetetlenítené. Ráadásul miután Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, a törvény az angol nyelvet is kizárná az oktatási nyel­vek közül. Az oktatási minisztérium által benyújtott törvénytervezetet az ukrán parlament első olvasatban már el is fogadta. Botrány a külügyben: csalhattak az uniós elnökség programjaival IBOS EMESE A külügyminisztérium kótvolt alkalmazottja azt állítja, hogy a tárca túl drágán és nem átlátható módon szervezte meg Szlovákia uniós elnökségével kapcsolatos rendezvényeit. A külügy és az érintettek mindent tagadnak. A Transparency International Slovensko vizsgálatot sürget. Zuzana Hlávková, a külügymi­nisztérium volt előadója a Transpa­rency International Slovensko (TIS) blogján figyelmeztetett arra, hogy a tárca Szlovákia uniós elnökségével kapcsolatos legnagyobb rendezvé­nyeit egy előre kiválasztott cég túl drágán szervezte meg. Az eredetileg tervezett programokat és a költség- vetést Zuzana Ťapáková, a Markíza tévé korábbi igazgatójának színre­lépését követően módosították a tár­cánál, akivel — Hlávková informá­ciói szerint - Robert Fico kormány­fő javaslatára szerződött a tárca. „Nyomást gyakoroltak ránk, hogy az eredeti projekteket az ő elképzelései alapján módosítsuk, így viszont je­lentősen megugrottak a költségek” - mondta Hlávková. Gyanús közbeszerzés A volt alkalmazott szerint a hi­vatalosan prezentált 200 helyett több mint 300 ezer euróba került az uniós lógót bemutató rendezvény, amely ráadásul gyakorlatilag azo­nos volt a Smer 2015-ös közgyűlésének kulturális program­jával. Mindkét akciót ugyanaz a cég szervezte. Hlávková szerint mani­pulálták a megbízásokat, a szerző­déseket és a helyszínek kiválasztá­sát, indokolatlanul mellőzték a köz- beszerzési eljárást. Hasonló prakti­kákkal szervezte meg a külügyi tár­ca az uniós elnökség két - a VIP- vendégeknek, valamint a nyilvá­nosságnak szánt - nyitókoncertjét is. A koncertre eredetileg 20 ezer eurót szánt a tárca, miután a szer­vezésbe bevonták a Viva Musical ügynökséget, előbb 140, idén janu­árban pedig már 230 ezer euróra emelték a költségvetését. Az ügy­nökséget úgy szerződtette a tárca, hogy sem közbeszerzési pályázatot, sem piackutatást nem végzett. Rá­adásul a fellépők honoráriumát nem a rendezvény, hanem a külügymi­nisztérium költségvetéséből fedez­ték - állítja Hlávková. A szerződé­seket nem hozták nyilvánosságra. A manipulált rendezvények miatt Hlávková felmondott, viszont Miroslav Lajčák (Smer) külügymi­nisztert és hivatalának vezetőjét is figyelmeztette a túlárazott akciók­ra. „Azt felelte: sajnos, vannak bi­zonyos háttéregyezségek, melyek­kel nem tudunk mit kezdeni, iga­zodnunk kell hozzájuk” - idézte Lajčák válaszát Hlávková. A volt alkalmazott állításait a TIS ellenőrizte. „A minisztérium nem adja ki a rendezvények dokumentá­cióját. Fennáll a gyanú, hogy tör­vényt sértettek. Az egyik fellépő megerősítette, hogy két forrásból kapta meg a honoráriumát” - közöl­te Gabriel Šipoš, a TIS igazgatója. A minisztérium cáfol A minisztérium, Ťapáková és a Viva Musical igazgatója, Matej Drlička is tagadja a vádakat. „Nem loptam meg ezt az országot. Nem könnyű közbeszerzést csinálni a művészet területén” - védekezett Drlička, aki kész nyilvánosságra hozni a nyitókoncerttel kapcsolatos szerződéseket. Tagadta viszont, hogy a közbeszerzés manipulálását kérte volna Hlávkovától. Zuzana Ťapáková hazugságnak minősítette Hlávková állításait, és perrel fe­nyegetőzik. Hasonlóan reagált a tárca is. ,,Zuzana Hlávková olyan dolgokról nyilatkozott, melyekre, beosztásából eredően, nem volt rá­látása, ráadásul az előkészületek első fázisában távozott a tárcától” - közölte Peter Stano, a tárca szóvi­vője. Időközben Hlávková állításait egy másik volt alkalmazott is alá­támasztotta. Áder, Gauck és Porosenko az ukrajnai zsidók kiirtására emlékezik. Ha érdeke úgy kívánja, akkor Porosenko a kevésbé nacionalista arcát mutatja CTASR/AP-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents