Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-21 / 269. szám, hétfő

www.ujszo.com egészség ■ 2016. november 21. GYÓGYHÍREK 131 Gyengülő látás, gyengeség, fáradtság, az egyes testrészek ellenőrizetlen működése - néhány tünet a sok közül, amivel a sclerosis multiplex (SM) jelentkezhet. A központi idegrendszer egyik leggyakoribb betegsé­géről van szó. Minden jel nélkül jelentkezik, megjelennek és eltűnnek a tünetek, egyszer az egyik, majd a másik tűnik el. M egdöbbentő le­het fiatalon hal­lani az orvostól a diagnózist. A korai felismerés és kezelés azonban az első feltétele annak, hogy a beteg teljes életet él­hessen. A sclerosis multiplex há­romszor gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat Leggyakrabban a 20. és a 40. életév között jelentke­zik. Szlovákiában jelenleg 8 ezer be­teget tartanak nyilván, de lehet, hogy ennél sokkal többen vannak azok, akiknél még nem derítettek ki a betegséget. Az még nem ismert, mi váltja ki a betegség jelentkezését, de a szakemberek feltételezik, hogy 30 százalékban az öröklött hajlam, több” - magyarázza dr. Ľubomír Lisy professzor, a sclerosis multiplex speciális központjának vezetője. A korai kezelés lassítja a folyamatot Lisy professzor szerint nemcsak a laikus közvélemény, hanem az or­vosok körében is többet kell tudni a betegségről, hogy a diagnosztika feleslegesen ne késsen. „Ügy, mint más betegségek esetében, itt is ér­vényes, hogy minél korábban kez­dődik el a kezelés, annál nagyobb az esély arra, hogy sikerül megfé­kezni a folyamatot. A kései kezelés megnöveli a tartós károsodás esé­lyét. Minden beteg másképpen re­agál a diagnózisra. Fontos, hogy a beteg akceptálja a betegséget, be­tartsa a biológiai kezelést és az or­előrehaladását. A kezelést kapó be­tegek továbbra is normális életet élhetnek, dolgozhatnak és gyere­ket is vállalhatnak. (kovács) 70 százalékban pedig a külső ténye- vos ajánlásait. Különösen ennél a zők játszanak szerepet. „Jelenleg a betegségnél fontos, hogy a beteg pozsony-ružinovi kórház neurológi- aktív életet éljen. A kezelés célja, ai klinikáján több mint 600 pádén- hogy megakadályozza a folyamat síink van, ami Szlovákiában a leg­Amikor a test nem engedelmeskedik az agynak... Sokféle tünetek Az SM a központi idegrendszer krónikus gyulladásos, autoimmun betegsége, amikor a saját szervezet az idegszálak működését zavarja meg. A károsodás különféle helye­ken jöhet létté, így a tünetek is sok­félék lehetnek. „Emlékszem ana a napra, amikor reggel felébredtem, teljesen izzadt voltam és nem tud­tam megmozdulni. Ez akkor volt, amikor antibiotikumot szedtem. Ennek tulajdonítottam a tüneteket - emlékezik az egyik páciens az el­ső, két évvel ezelőtti attakra, mie­lőtt diagnosztizálták a betegséget. Egy nap rosszul látott. Szemorvos­hoz ment, aki neurológushoz küld­te. Később mágnesesrezonancia- vizsgálatot, majd gerincvelő-punk- dót végeztek nála „Kezdetben ész­revétlen a betegség, s a páciensek lebecsülik a tüneteket. De vannak jellegzetes panaszok is, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk, és okát meg kellene keresni. Ilyen a látásromlás, a zsibbadás, a végtagok elgyengülése, az egyen­súlyzavar, a vizelési zavarok Ha az ember ilyet érez, mielőbb neuroló­gushoz kellene fordulnia” - tette hozzá Lisy professzor. Kérdések a kenyérről 1. rész Mindennap ehetjük? Az utóbbi időben mintha ellenségünkké vált volna a kenyér. Kerül­jük, mert hizlal, mert puffaszt, mert.. Vajon mi az igazság? A választ Mária Markeová táplálkozási szakértőnél kerestük. Először is tisztázzuk mit jelent a teljes kiőr­lésű liszt? A gabona­szem minden részét - a héjat, a csírát és a mag­belsőt is - tartalmazó lisztet nevezzük teljes kiőrlésűnek Előnye, hogy magasabb ásványianyag-, vitamin- és rosttartalommal bír, mint a fehér lisztek A jó minőségű, hangsúlyozottan tel­jes kőrlésű kenyér vagy péksüte­mény az egészséges és kiegyensú- lyozott táplálkozás szerves része. Gazdag szacharidforrás. A szerve­zetnek hosszabb ideig tart a meg­emésztése, így a test működéséhez szükséges energia lassan, fokozato­san képződik, nem szökik fel és zu­han le a cukotszint. Műit tudjuk, a hullámzó cukorszint a felelős a hir­telen ránk törő fárkasétvágyért. De honnan tudhatjuk meg, hogy valóban teljes kőrlésű a kszemelt kenyér vagy péksütemény? Manapság sokféle kenyér és péksü­temény kapható, ám a megnevezé­se félrevezető lehet. Nemegyszer előfordul, hogy a vásárló azt hiszi, hogy egészséges, gyakran ajánlott teljes kőrlésű péksüteményt vásá­rolt, pedig lehet, hogy olyan ter­mékről van szó, ami a hozzáadott festékanyagtól olyan barna, és sok­féle magot tartalmaz. Sokszor fit, barna, sokmagvas kenyérnek nevezik Ezért fontos, hogy figyelmesen olvas­suk el a termék etikett­jét. Ebből megtudhat­juk, hogy valóban teljes kőrlésű termékről van-e szó. Vegyük szemügyre pél­dául a kombagettnek nevezett péksüteményt. Összetétele: búzaliszt, ivóvíz, len­mag, korpabúza, élesztő, jódozott só, pirított árpa és rozs, repceolaj, só, szója, szezámmag, cukor, sikér, rozsliszt, fűszer, E300, E334, E322, E472, E300, E920, továbbá aller- gének glutén, tej, tojás, szezám. Ez a termék első látásra azt a látsza­tot kelti, hogy teljes kőrlésű, de valójában nem az, hanem egyszerű­en többmagvas termék, amit fehér lisztből többféle gabona hozzáadá­sával készítettek Szemügyre vettük a búza-rozs ke­nyér összetételét is: tönkölyliszt, tel­jes kőrlésű rozsliszt, rozskovász, víz, só. Ebben az esetben valóban teljes kőrlésű kenyértől van szó. Jövő héten azt mondja el a szakem­ber, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a valóban teljes kőrlésű pékárunak (ki) Mária Markeová táplálkozási szakértő A KÖZÖNSÉGES ROVARCSÍPÉSTŐL A BOR KISZÁRADÁSÁN KERESZTÜL A BARANYHIMLOIG ES PIKKELYSÖMÖRIG, A GOMBÁS BETEGSÉGEKIG, EKCÉMÁIG ES ALLERGIÁIG SOKFELE OKA LEHET Abban valamennyi szakorvos véleménye egyezik, hogy rend- k'vül kellemetlen panaszról van szó, amely általában a bőrön jelentkezik, de ez sincs mindig így, hiszen bizonyos nyálkahár­tya-gyulladásos esetekben visz­kethet a torok és a garat is be­lülről. Az meg aztán egyáltalán nem biztos, hogy a bőrön je­lentkező tünetek valóban bőr- gyógyászati betegséget jelente­nek. Akkor hát mitől viszketünk? A közönséges rovarcsípéstől a bőr kiszáradásán keresztül a bá­rányhimlőig és pikkelysömörig, a gombás betegségekig, ekcémá­ig és allergiáig sokféle ok lehet, de viszketéssel járhatnak külön­féle belgyógyászati kórok, mint a cukorbetegség, a máj, a vese be­tegségei, pajzsmirigyfunkció-za- varok, gyógyíthatatlan daganatos kórok és pszichés zavarok is, va­lamint nemi betegségek. Bármi váltja ki az elviselhetet­len érzést, a viszketés vakarásra ösztönöz. És bár a vakarás nyo­mán 30-40 másodpercig meg­könnyebbül a páciens — mert e rövid időre kikapcsol az agyun­kat értesítő idegpálya -, utána fokozott intenzitással jelentke­zik a fájó, maró érzés, a viszke­tés még erőteljesebb lesz. Vagyis „ördögi kör” alakul ki, mert mi­nél jobban vakarjuk a bőrt, an­nál jobban viszket, és még kü­lönféle bőrirritációk is kialakul­hatnak. Mit lehet mégis tenni? Ha a bőrön szemmel látható je­lek mutatkoznak - kiütések, fol­tok -, akkor első menetben mégis a bőrgyógyászhoz tanácsos fordulni; amennyiben nem bőr­betegség okozza a viszketést, to­vábbi vizsgálatokra küldi a páci­enst. A viszketés belgyógyászati okainak kiderítése alapos kivizs­gálást igényel. Az egyszerű, ba­nális, hétköznapi panasz olykor súlyos belszervi problémákra utal. A kezelés eredményessége az okok feltárásának függvénye. Ér­telemszerűen kétféle lehet: tüne­ti vagy oki. Vagyis az egyszerű gyulladáscsökkentő kenőcsöktől a hűsítő, fájdalomenyhítő készít­ményekig, nyugtató szerekig, az antiliisztaminos szerektől a szte- roidokig többféle lehetőség adó­dik, de végleges gyógyulást csak az okok feltárása és azok meg­szüntetése hozhat. Nem véletlen, hogy a betegeket és orvosokat egyaránt próbára tevő jelenség a kutatók számára is izgalmas feladat. Annál is in­kább, mert egyre több embert érint. Egy felmérés szerint a be­tegek 8 százaléka krónikus, visz- szatérő viszketés miatt fordul há­ziorvosához. A mai álláspont szerint a bőrben a hámréteg és a kötőszövet hatá­rán végződő idegrostok stimulá­ciója okozza a viszketés kínzó ér­zését, amelyek kapcsolatban áll­nak a gerincvelőn és az agyala­pon keresztül az agykéreggel. A kutatók egy része úgy tartja, hogy a viszketés a fájdalomérzet egyik fajtája. A fájdalmat és visz­ketést közvetítő idegpályák ta­nulmányozása újabb gyógyszerek kifejlesztéséhez nyújthat segítsé­get. Arról is érkeznek hírek, hogy amerikai kutatók állatkísérletek során felfedezték a viszketés gén­jét, amely a későbbiekben a cél­zott kezelések kidolgozását teheti lehetővé. Európában már műkö­dik viszketésambulancia is, ahol enyhítenek a panaszokon. Ami biztos: a viszketés vakarásra ösz­tönöz, a vakarás pedig újabb viszkető fájdalmat okoz. Az orvosok mai álláspontja sze­rint a viszketést - főként, ha nem átmeneti, hanem hosszan tartó - komolyan kell venni, mert mintegy félszáz betegség okozója lehet. Bár önmagában nem számít betegségnek, olyan tünet, amely mindenképpen jel­zés értékű. (MTI) Egy kínzó panasz: a viszketés Oka: ismeretlen. Szinte az őrületbe kergeti, akit elér. Márpedig gyakorló orvosok szerint életében legalább egyszer mindenki megtapasztalja valamilyen formában. Hogy miről van szó? Nem találós kérdés, bár talányos a téma: a viszketés. Bár ősi jelenségként tartják számon, az orvostudomány még ma sem fejtette meg vala­mennyi titkát, apróbb-nagyobb „trükkjeit”.

Next

/
Thumbnails
Contents