Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-03 / 255. szám, csütörtök
8 I Fájdalom 2016. november EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com T ény, hogy az ember egyre tovább él, s népességünk főleg a forradalom óta gyorsan öregszik. A hosszabb élet velejárói a korral járó krónikus betegségek, amelyeket a fiatalok nem is ismernek. Számos krónikus betegség kísérő tünete a fájdalom. Becslések szerint minden negyedik ember életét keseríti meg a krónikus fájdalom. Valójában mi a fájdalom? Érzés, ami azért alakul ki, hogy védjen bennünket. Azt jelzi, hogy valami zajlik a szervezetben, valamelyik szövet vagy testrész károsodik. Ez az érzés mindig kellemetlen, lényegében bennünket védő szükséges mechanizmus, és mindig szubjektív, mert mindenki másképpen éli meg a fájdalmat. Van, aki ugyanolyan betegségnél erős fájdalmat érez, van, aki enyhét. Mi a különbség a két fájdalomtípus - a heveny és a krónikus fájdalom - között? A leglényegesebb különbség az, hogy míg a heveny fájdalom nem betegség, hanem valamilyen betegség tünete, ez lehet baleset, szülés - ami nem betegség -, eperoham, torokfájás, a krónikus fájdalom önálló betegség, vagy krónikus betegség része, de krónikus betegség nélkül is fennállhat. Valami kiváltja, majd az ok eltűnik, de a fájdalom megmaradhat, feleslegesen gyötri a beteget, rontja életminőségét, alvászavarokat okoz, a beteg nem tud rendesen járni, gyógyulni, ezért önálló problémaként kell kezelni. A krónikus fájdalom szélsőséges példája, amikor az alsó végtagi problémákkal küszködő embernek amputálják a lábát, de neki továbbra is fáj a nem létező végtagja. Ez az úgynevezett fantomfájdalom, vagyis valóban fájhat az is, ami nincs. Meg lehet ezt a jelenséget megmagyarázni? Természetesen. A testből érkező valamennyi inger a gerincvelőn keresztül az Ha fájdalom kínozza, segíthet az algeziológus! A VILÁG NÉPESSÉGE GYORS ÜTEMBEN ÖREGSZIK, EGYRE TÖBB A KRÓNIKUS BETEG, A FÁJDALOM PEDIG EGYRÉSZT AZ ÉLET MINDENNAPI RÉSZÉVE, MÁSRÉSZT FONTOS GAZDASÁGI TÉNYEZŐVÉ VÁLT. E KELLEMETLENSÉGRŐL BESZÉLGETTÜNK DR. EVA SALAMONOVÁ ALGEZIOLÓGUSSAL, A FÁJDALOMÉRZET OKAIVAL, TERMÉSZETÉVEL ÉS CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZÓ SZAKEMBERREL VT Szakértőnk Dr. Éva Salamonová algeziológus agyba jut, az agy értékeli és feldolgozza őket, de az agynak azt a részét, amely ezeket az ingereket dolgozza fel, a korábbi erős fájdalom is aktivizálhatja, vagyis az aktivitás akkor is megmarad, amikor az ok már nem létezik. Egyik olvasónk levelében arról számolt be, hogy övsömöre volt, de már meggyógyult, viszont fájdalmai megmaradtak. Lehetséges ez? Igen, lehetséges. Az övsömör vagy herpes zoster, ami épp az idősebb embereknél gyakori, nagyon fájdalmas betegség. A fertőzést a gyermekkorban elszenvedett bárányhimlő vírusa okozza. A vírus a szervezetben marad, és ha a szervezet legyengül - mondjuk idősebb korban -, ismét aktivizálódik, az ideg begyullad, ami szörnyen fáj, és kiütések jelennek meg a bőrön. Ezek idővel begyógyulnak, a fertőzés enyhül, de a károsodott ideg a fájdalom forrása lehet, amit önálló problémaként, betegségként kell kezelnünk. Mi okozhat még krónikus fájdalmat? Elsősorban a beteg, sérült ízületek, amelyek minél öregebbek vagyunk, annál érzékenyebbek. Károsodnak az idegvégződések és a beteg állandó fájdalmat érez. Annak ellenére, hogy ugyanarról a betegségről van szó, lehetnek olyan időszakok, amikor jobban vagy rosszabbul érzi magát. Nagyon gyakran attól függ, hogy az agy hogyan értékeli a jelzéseket. VagyA FÁJ DA LOM ERŐSSE CET EZ IDÁIG NEM TUDJUK MÉRNI, ÉS A VÉRBŐL SEM LEHET MEGHATÁROZNI. is amikor az ember rossz passzban van, esetleg depresszióban szenved, a fájdalom felerősödik. Mondok egy másik példát: valamelyik családtag megbetegszik, gondoskodunk róla, ápoljuk, és megfeledkezünk a saját fájdalmunkról. Nem vesszük figyelembe, mert más gondunk van. Ha viszont a családtag meggyógyul vagy meghal, a fájdalom újra jelentkezik. Vannak súlyos betegségek, mint például a rák, amelyekről jóformán semmit nem tudunk, mert nem fáj. Ha fájna, korábban kezeltethetnénk magunkat. Tehát lehet súlyos betegség fájdalom nélkül és könnyű gerincsérülés erős fájdalommal. Nem igaz, hogy akinek erős fájdalmai vannak, az nagyon súlyosan beteg. Le lehet mérni a fájdalom erősségét? A gyógyászatban hozzá vagyunk szokva, hogy mindent meg tudunk mérni, a vért ki tudjuk vizsgálni, de a fájdalom erősségét ez idáig nem tudjuk mérni, és a vérből sem lehet meghatározni. Mi ezt úgy mérjük fel, hogy elbeszélgetünk a pácienssel, s ehhez segédeszközünk is van. Mennyire nevezhető objektívnek a fájdalom algeziológiai értékelése? Amint azt korábban mondtam, a fájdalom kellemetlen, de főleg szubjektív érzés. így az értékelésnek is szubjektívnek kell lenni. Ha valaki azt mondja: „nagyon fáj", nekem ezt el kell fogadnom. Néha elbeszélgetünk erről, aztán kiderül, hogy egyáltalán nem olyan szörnyű. Tőlünk, szakemberektől függ, hogy felírunk-e gyógyszert a betegnek, vagy inkább el kell vele beszélgetni, mert lelki problémája van, depresszióban szenved. Ilyen esetben antidep- resszánst írok neki fel. Valakinek szinte jól jön az erős fájdalom, mert az egész család kényezteti, segít neki, a beteg pedig tudat alatt harcol, nehogy elveszítse ezt a FOLYTATÁS A10. OLDALON vámmmmmmmtmmmmmmmmmmmmmmm
