Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-18 / 267. szám, péntek

www.ujszo.com | 2016. november 18. KÜLFÖLD 7 Trump csapata megosztott A megválasztott amerikai elnök cáfolta, hogy gondok lennének, folyamatosan egyeztet MTI-HÍREK Washington. Donald Trump megválasztott amerikai elnök Twitter-iizenetben utasította vissza, hogy zűrzavar uralkodna csapatában, amely a leendő kormány személyi összetételéről dönt. Trump szerint szó sincs káoszról vagy személyi vitákról, az átmenetet irányító csapatban „nagyon szerve­zetten” zajlanak a döntések, s hozzá­tette: egyedül ő tudja, kik kerülnek majd be a kormányba. Trump az el­múlt napokban nem szólalt meg, és napok óta a New York-i Trump- toronyban fogadja politikustársait és egyeztet személyi kérdésekről. A vá­lasztási győzelem óta csak kedden este hagyta el a Trump-tomyot: csa­ládjával vacsorázni indult. Trump munkatársai nem nyilat­kozhatnak, ezért az amerikai sajtóban jobbára találgatások jelennek meg, név nélkül nyilatkozókat idéznek ál­lítólagos belső vitákról. Egyedül Mi­ke Rogers, volt michigani republiká­nus kongresszusi képviselő nyilatko­zott eddig. Szerinte „zűrzavar ural­kodik” Trump környezetében, „dü­hösek, arrogánsak és ordítoznak” ­fogalmazott, ám mivel őt kitették az átmeneti csapatból, sok kommentátor nem tartja hitelt érdemlőnek szavait. Kis zűrzavar Newt Gingrich, volt házelnök - Trump egyik szoros szövetségese - Trump washingtoni csapatának fő­hadiszállásáról távozva újságíróknak azt nyilatkozta: „minden átmeneti időszak, a dolgok természetéből adó­dóan, kis zűrzavarral jár”, de szerinte két-három héten belül minden vilá­gos lesz, feláll az új kormány. Ging­rich hangsúlyozta: Trump kifejezet­ten határozott és erőskezű vezető. Szerdán ismét felmerült, hogy Ru­dy Giulianiból mégis külügyminisz­ter lehetne. Minden híradás szerint nagyon befolyásos szerepe van Jared Kushnemek, Donald Trump vejének. Eric Trump, a leendő elnök kisebbik fia azt jelentette be, hogy néhány kor­mánytag nevét rövidesen közölhetik. Trump egyeztet Donald Trump csaknem harminc külföldi vezető politikussal vette fel a kapcsolatot. Ezt a Trump és elődje, Barack Obama elnöksége közötti átmenetet lebonyolító csapat közölte. A közle­mény szerint a leendő elnök és alel- nöke, Mike Pence a választási győ­zelem óta telefonon egyeztetett töb­bek között Hszi Csin-ping kínai ál­lamfővel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, továbbá szaúdi, iraki, pa­kisztáni, afganisztáni vezetőkkel és afrikai politikusokkal is. Trump az Egyesült Államok fontos szövetsé­gesének nevezte Lengyelországot Andrzej Duda lengyel elnökkel foly­tatott telefonbeszélgetésben. Nyitás a demokraták felé Donald Trump megválasztott amerikai elnök a demokraták felé nyitott szerdán: New York demok­rata párti polgármesterével is tárgya­lóasztalhoz ült, és a város támogatá­sát helyezte kilátásba. Bili de Blasio polgármester - aki a kampányban vé­gig aktívan támogatta Trump demok­rata párti riválisát, Hillary Clintont - a Trump-toronyban kereste fel a megválasztott elnököt. Trump tavaly az Egyesült Államok legrosszabb polgármesterének nevezte De Blasi- ót, aki viszont veszélyesnek minősí­tette Trumpot. Míg Trump De Blasióval tárgyalt, Mike Pence, a leendő alelnök Joe Bi- den jelenlegi alelnöknél tett látoga­tást. Pence megbeszélést folytatott Nancy Pelosival, a demokraták par­lamenti csoportjának még hivatalban lévő vezetőjével és Chuck Schumer­rel, a szenátus kisebbségi demokrata frakciójának szerdán megválasztott új vezetőjével. Clinton szomorú A közvetlenül az elveszített elnök- választás után mondott beszéde óta először jelent meg és mondott beszé­det a nyilvánosság előtt Hillary Clin­ton. A demokraták volt elnökjelöltje Washingtonban, a Gyermekvédelmi Alap rendezvényén mondott beszé­det. Clinton röviden kitért a válasz­tási vereségre is. „Tudom, hogy önök között sokan mélyen elkeseredettek a választási eredmények miatt, én is az vagyok, elmondani sem tudom, mennyire” - fogalmazott. Elmondta azt is, nagyon nehezére esett megje­lenni a nyilvánosság előtt. „A múlt héten volt néhány napom, amikor nem vágytam másra, mint hogy egyszerűen csak összegömbölyöd­jem egy jó könyvvel a kezemben vagy a kutyáinkkal az oldalamon” - osz­totta meg a vereség utáni hangulatát. Kitért arra, hogy a választási ered­mény „nagyon mély megosztottsá­got” tárt fel az Egyesült Államok la­kosságán belül. Arra biztatta hallga­tóságát, hogy emelkedjenek felül a vereség feletti döbbéneten és harcol­janak az értékeikért, soha ne adják fel a küzdelmet. Börtönbe vonul Adrian Severin Bukarest. Négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Adrian Severin volt román külügymi­nisztert és európai parlamenti képviselőt, aki vállalta, hogy százezer euró csúszópénz ellené­ben törvénymódosító javaslato­kat nyújt be az Európai Parla­ment szakbizottságaiban. A ro­mán legfelső bíróság szerdán hir­dette ki a jogerős ítéletet, amely növelte az egykori szociálde­mokrata politikusra kiszabott büntetést. Februárban ugyanis első fokon a legfelső bíróság egy másik bírói testületé 3 év és há­rom hónap szabadságvesztésre ítélte. Adrian Severin egyike volt azoknak az EP-képviselőnek, akiket a The Sunday Times című brit lap munkatársai - lobbisták- nak adva ki magukat - 2011 már­ciusában megkömyékeztek, és akiknek pénzt ajánlottak fel. (MTI) Háromnapos hivatalos búcsúlátogatást kezdett Barack Obama amerikai elnök Berlinben. Angela Merkel kancellárral megegyeztek abban, hogy nem lehet visszatérni a globalizáció előtti világhoz. (Sita/ap) Házi őrizetben az orosz miniszter Moszkva. Bizalomvesztésre hivatkozva felmentette tisztségéből Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési minisztert, akit korábban a nap folyamán korrupció vádjával őrizetbe vettek a hatóságok. A modernkori Oroszországban korábban soha nem vettek őrizetbe hivatalban lévő szövetségi minisz­tert. Dmitrij Medvegyev orosz mi­niszterelnök Uljukajev tisztségére ideiglenesen Jevgenyij Jelint, a gaz­daságfejlesztési miniszter helyette­sét nevezte ki. Uljukajevet keddre virradóra az­után vették őrizetbe, hogy a hatósá­gok szerint kétmillió dollár kenő­pénzt fogadott el egy vitatott gaz­dasági ügylet lebonyolításáért. A hatóságok közlése szerint a kenő­pénz hétfői átadásának a nyomozók is szemtanúi voltak. Médiaértesülé­sek szerint a tárcavezetőt már jó ide­je megfigyelték, az Interfax orosz hírügynökség egyik forrása egyene­sen a belbiztonságiak és a bűnügyek felderítésében szövetségi szinten el­járó Nyomozó Bizottság (SZK) kö­zös „kísérletének” nevezte a vesz­tegetési ügyet. A Nyomozó Bizott­ság munkáját közvetlenül Putyin felügyeli. A vádak szerint Uljukajev felada­ta a pénzért cserébe az volt, hogy en­gedélyezze az orosz államnak a Bas- nyefty vállalatban birtokolt 50 szá­zalékos tulajdonrésze eladását a többségi állami tulajdonban lévő Rosznyefty kőolajipari óriásválla­latnak. Az 5 milliárd eurós üzlet le­bonyolítására októberben került sor. A Rosznyeftyet Igor Szecsin, Putyin közeli barátja vezeti. Egy moszkvai bíróság elrendelte Uljukajev két hónapra történő házi őrizetbe helyezését. Uljukajev a bí­róságon nem ismerte el bűnösségét, vallomást nem tett, ugyanakkor együttműködési készségét fejezte ki a nyomozásban. A vesztegetési ügy és a vele szem­beni példátlan eljárás hatalmas hul­lámokat kavart orosz kormánykö­rökben: Medvegyev a korrupciós vádak maradéktalan feltárását köve­telte az illetékes hatóságoktól. (MTI) Putyin, a renitens Moszkva. Oroszország kivo­nul a Nemzetközi Büntetőbíró­ságból (ICC), az erről szóló ren­deletet szerdán hozta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az ICC-t azért hozták létre, hogy a népir­tás, emberiesség elleni és a há­borús bűncselekmények ügyében döntsön. „Sajnos a bíróság nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket, nem lett belőle a nemzet­közi igazságszolgáltatás függet­len mérvadó szerve” - közölte az orosz külügy. Moszkva döntése azután született, hogy Oroszor­szágot elítélő határozatot foga­dott el az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi bizottsága. (MTI) RÖVIDEN Merkel nagy bejelentóst tesz Berlin. Angela Merkel német kancellár vasárnap jelentheti be hivatalosan, hogy kíván-e pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancelláijelöltjeként in­dulni a 2017-es szövetségi parla­menti választásokon - jelentette CDU-s elnökségi forrásokra hi­vatkozva a Madsack német mé­diacsoport. A beszámolóban nem szerepel, hogy Angela Merkel- nek milyen tervei vannak, vállalja-e negyedszer is a kan- celláijelöltséget, vagy bejelenti visszavonulását. A Bild szerint nyílt titok, hogy a politikus foly­tatni kívánja. Korábban azt je­lentették be, hogy a szociálde­mokraták elnöke, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter lesz az ország elnöke. (MTI) Elvi megállapodás Ukrajnáról Brüsszel. Elvi megállapodást kötöttek Ukrajna vízummentes­ségéről az uniós országok brüsszeli állandó képviseletei - jelentette be a tagállamok kor­mányait tömörítő tanács sajtó- szolgálata. A döntés megerősí­tette az Európai Bizottság javas­latát, amelynek értelmében ví­zummentességet kapnának azok az ukrán állampolgárok, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek és fél­évente legfeljebb 90 napot kí­vánnak tartózkodni a belső ha­tárellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországaiban. (MTI) Nagyvállalatok kérik Trumpot Marrákss. T öbb mint 360 - többségében amerikai - nagy- vállalat levélben kérte Donald Trump megválasztott amerikai elnöktől, hogy tartsa tiszteletben a Párizsban elfogadott klíma­megállapodást - vált ismertté az ENSZ Marrákesben megrende­zett 22. nemzetközi klímakonfe­renciáján. A levél aláírói - köz­tük a DuPont, a Gap, a Hewlett Packard, a Kellog, a Hilton, a Nike és a Mars - hangsúlyozták, hogy ha „lemondunk az üveg­házhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, azzal az amerikai társadalom jólétét is veszélybe sodorjuk”. Trump az elnökvá­lasztási kampányban többször kijelentette: szerinte a globális felmelegedés „átverés”, és a pá­rizsi klímaegyezményt pedig új­ratárgyalná. (MTI) Újabb kurdellenes lépések Ankara. Újabb kurdok lakta vá­rosok választott vezetőit cserélte le tegnap a török kormány a ke­leti és dél-keleti országrészben. A mostani intézkedés Mardin, Siirt, Tunceli és Van települése­ket érinti, amelyeket túlnyomó­an kurdbarát politikusok irányí­tottak. A török őket ezeket azzal vádolja, hogy kapcsolatban áll­nak az 1984 óta fegyveres fel­kelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal, amelyet Ankara terrorszervezetként kezel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents