Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-15 / 265. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2016. november 15. | www.ujszo.com RÖVIDEN Steinmeier lehet az új német államfő Oroszbarát államfők jönnek Moszkva nagyon erőteljesen befolyásolja az európai közvéleményt - kiberháborúban állunk Berlin. A legnagyobb német kormánypárt, a kereszténydemokrata CDU is támogatja Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, a szociáldemokrata párt (SPD) politikusának jelölését az államfői posztra. A CDU elnökségének telefonkonferenciáján megállapodtak abban, hogy elfogadják az SPD javaslatát a Joachim Gauck távozásával megüresedő szövetségi elnöki tisztség betöltésére, így Steinmeiert támogatják majd az államfőválasztásra hivatott szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung) február 12-ére tervezett ülésén. Az SPD-s politikusjelölése kudarc Angela Merkelnek, mert ismét nem talált jelöltet a CDU/CSU párt- szövetség oldaláról. (MTI) Támadás a szíriai al-Báb környékén Isztambul. Török harci repülőgépek 15 célpontot támadtak az észak-szíriai al-Báb város környékén az Iszlám Állam szervezet elleni hadjárat keretében. Recep Tayyip Erdogan török elnök már korábban közölte, hogy Ankara célja a dzsihádisták elűzése a török határ menti térségből, ezért akar ellenőrzést szerezni a határtól 30 km-re lévő al-Báb város felett, majd Man- bídzst fogják támadni, ahonnan a kurd vezetésű lázadók elűzték az iszlamisták fegyvereseit. (MTI) Pakisztáni katonák vesztették életüket Iszlámábád. Hét pakisztáni katona vesztette életét egy indiai tüzérségi támadásban a vitatott kasmíri határzónában - közölte a pakisztáni hadsereg. A katonákat Kasmű Pakisztán által felügyelt részén, Bimber körzetben érte a támadás. A szomszédos atomhatalmak között hónapok óta feszült a helyzet, és a határon átívelő támadások egyre gyakoribbá váltak az elmúlt hetekben. Az indiai-pakisztáni viszony júliusban mérgesedett el. (MTI) Lajőák: nem kell félni Trumptól Brüsszel. A biztonság érdekében meg kell erősíteni Európa védelmét, de ez nem feltétlenül a közös hadsereg felállítását jelenti. Európa már most szuperhatalom - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, az uniós külügy-, illetve védelmi miniszterek brüsszeli találkozóján. Mogherini hangsúlyozta, az európai védelempolitikának hitelesebbnek, hatásosabbnak és határozottabb- nak kell lennie a jelenleginél. Múoslav Lajéák, az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Szlovákia külügyminisztere azon véleményének adott hangot, hogy Európának nem kell félnie Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelmétől, viszont mielőbb fel kell majd venni a kapcsolatot az új washingtoni kormányzattal. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Szófia/Chisinau/Moszkva. Oroszbarát jelölt nyert a bolgár és a moldáv elnökválasztáson, a szófiai kormány máris benyújtotta lemondását. Sikerrel jár Moszkva frontális nyomulása Európában? A szocialisták által támogatott oroszbarát jelölt, Rumen Radev, a légierő egykori parancsnoka földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a bolgár elnökválasztás 2. fordulójában, miközben Bojko Boriszov miniszterelnök Ígéretéhez híven bejelentette lemondását. Ellenfele, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért jobbközép kormánypárt jelöltje, Cecka Cacseva mindössze 36%- ot kapott. A parlament feloszlatását és az új választások kiúását már Rumen Radev fogja bejelenteni, legkorábban 2017 márciusában. A Kreml máris gratulál Az oroszbarát, szocialista jelölt, Igor Dodon nyerte meg a vasárnapi 2. fordulóban a moldovai elnökválasztást, az európai orientációjú, jobboldali Maia Sanduval szemben. Moszkvában Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy tiszteletben tartják Moldova népének választását, és gratulálnak a győztesnek. Peszkov a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére is felszólított, miután a Moldova és az Európai Unió közötti társulási szerződés feszültséget váltott ki Moszkva és Chisinau között. Dodon az EU-hoz és Romániához való közeledés helyett Moldovának az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz történő csatlakozását támogatja, és több ízben kifejezte csodálatát Orosz szál. A bolgár Rumen Radev (balra) és a moldáv Igor Dodon. (tasr/ap) Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt. A liberális Adevarul román lap a moldovai elnökválasztás eredményére utalva arról ír, hogy Románia „ismét határossá vált Oroszországgal.” Moszkva manipulációi A bolgár és a kevésbé meglepő moldáv orosz siker azt jelzi, hogy Moszkva eredményesen próbálja befolyásolni az európai politikát. Talán nem véletlen, hogy idén ősszel sorra jelentették be politikai és titkosszolgálati vezetők egész Európából, hogy minden korábbinál komolyabb orosz támadásoknak van kitéve a kontinens. A beszámolók Szófiától Londonig, Berlintől Brüsszelig ugyanarról szóltak: az orosz titkosszolgálatok módszeresen rombolják az európai közéletet. Az oroszok legfontosabb eszközei: hamis hírek terjesztése, a sajtó manipulálása, adatlopások sorozata, politikailag és katonailag érzékeny területeken, továbbá populista, EU- ellenes pártok támogatása. Az oroszok fő célja: egymás ellen hangolni, gyengíteni az európai szövetségi rendszerek (NATO, EU) tagjait, hogy az európai államok képtelenek legyenek valódi nagyhatalomként, együttműködve fellépni. Merkel: ez kiberháború! Angela Merkel német kancellár a napokban arról beszélt, hogy hazáját fenyegetés éri: „Szembe kell néznünk azokkal az internetes támadásokkal és hamisított hírekkel, amelyek Oroszországból jönnek. Kiber- háborús eszközökkel és megtévesztéssel Oroszország megpróbálhatja befolyásolni a jövő évi németországi választásokat.” A vasárnapi elnökválasztás eredményének fényében még aktuálisabb a rövidesen leköszönő bolgár elnök nyilatkozata, aki részletesen beszélt november elején az országát ért hasonló támadásról. Azt mondta, az oroszok a 2015-ös bolgár önkormányzati választás idején támadták meg a választási szervek és a kormány oldalait. Roszen Plevneliev szerint „veszélyes és példátlan” harc folyik Oroszországgal, amit a hidegháború nyomán hidegbékének nevezett, aminek lényegét így világította meg: „Az orosz fenyegetés most nem annyira az Európát megszálló tankokat jelenti, hanem inkább azt, hogy befolyásukkal megosztják a kontinenst. Az európai játszma manapság nem a totális háborúról vagy a lövöldözésről szól, hanem arról, hogy Putyin megpróbál egyes államokat függőségi helyzetbe rántani. Oroszország gyengíteni és megosztani akarja Európát, és minket (Bulgáriát) kiszolgáltatottá tenni.” Ideg- ós hidegháború Októberben először fordult elő, hogy a brit titkosszolgálat, az MI5 vezetője interjút adott egy újságnak. Andrew Parker a Guardiannak azt mondta, hogy az iszlamista terrorizmus mellett a legtöbb gondjuk az oroszokkal van: „Egész arzenáljuk van, hogy áterőltessék külpolitikai érdekeiket, és ezeket egyre agresszívab- ban használják. (...) Ebben benne van a propaganda, a kémkedés, zavarkeltés és a kibertámadások is. Rengeteg titkosszolgálati tisztjük működik Nagy-Britanniában. A hidegháborúhoz képest a legnagyobb változás a kiberháborús eszközök előretörése.” John Sawers, a külföldi elhárítással foglalkozó MI6 korábbi vezetője szintén megszólalt: „Egy olyan korszakba jutottunk, ami talán veszélyesebb is, mint a hidegháború volt. Azért lehet veszélyesebb, mert most nincs Moszkva és Washington között egy egyértelmű stratégiai viszony, nincsenek olyan játékszabályok, mint a hidegháború idején voltak.” A cseh kémelhárítás is intenzíven foglalkozik az orosz befolyásolással. Sajnos, úgy tűnik, Szlovákia e téren passzív, az orosz kamuhírek kiszűrése sem élvez prioritást. (MTI, 444.hu, ú) Donald Trump 1 dollárt kér az elnöki fizetésből Amerikában továbbra is tüntetnek Trump megválasztása ellen (tasr/ap) A Republikánus Párt vezetőjét, Reince Priebust választotta a Fehér Ház kabinetfőnökének Donald Trump megválasztott amerikai elnök. Még a konzervatív oldalon is megosztó Steve Bannon eddigi kampányfőnök lesz a főstratégája ás tanácsadója. Washington. A 44 éves Reince Priebus, akinek kinevezését Trump jelentette, a Republikánus Országos Bizottság elnökének tisztségét töltötte be eddig, s a pártelit belső köreihez tartozó, többnyire a háttérben politizáló személyiség volt. A választási kampány kezdetétől támogatta Trump elnökjelöltségét, s akkor is lojális volt hozzá, amikor egyes republikánus személyiségek távolságot tartottak Trumptól. A washingtoni politikai berkekben bennfentesnek számító és kompromisszumkészségéről ismert Priebus melletti döntés elemzők szerint azt jelzi, hogy a megválasztott elnök korántsem kíván a republikánus elittel szemben politizálni Washingtonban. Priebus kabinetfőnökké emelésével egy időben jelentette be Trump, hogy stratégiai főtanácsadóként Steve Ban- nont, választási kampányának főtanácsadóját, a Breitbart News jobboldali orgánum korábbi főszerkesztőjét veszi maga mellé. Bannon kívülállónak számít a republikánus politikusok táborában, annál is inkább, mert korábban hevesen bírálta a republikánus elitet. A Washington Post azt írta róla, hogy konfrontativ személyiség, aki kifejezetten szemben állt a republikánus pártvezetés képviselte vonallal, és rendszeresen teret adott azoknak a konzervatívoknak, akik a képviselőket és szenátorokat ostorozták, rádióműsoraiban pedig különböző összeesküvés-elméletekről is rendszeresen beszélgettek. Trump börtönnel fenyeget Donald Trump azt ígéri, hogy be- börtönzi vagy kiutasítja azokat az illegális bevándorlókat, akik bűncselekményeket követtek el. Ez derül ki abból az inteijúból, amelyet a CBS televízió készített vele. Trump kifejtette, a kampányban tett ígéretéhez híven azonnal megpróbálja rendezni az Egyesült Államokban tartózkodó, mintegy 11 millióra becsült illegális bevándorló helyzetét. Közölte: „Kitesszük őket az országunkból, mert illegálisan tartózkodnak itt”. A megválasztott elnök csak ezt követően dolgozza ki azt, hogy miként rendezze a nem bűnöző, de az USA-ban illegálisan tartózkodó bevándorlók helyzetét. Az interjúban arról is beszélt, hogy nem kívánja felvenni elnöki fizetését. Azt mondta: nem kéri az elnökségért járó fizetést, nem ezért vállalta a jelöltséget, és nem is tudja, hogy a hivatal mennyi pénzzel j ár. Évi 400 ezer dollárral, közölte a riporter, műé Trump azzal replikázott: mivel muszáj valamennyi pénzt elfogadnia, évi egy dollárt fel fog venni. Háború helyett munka Saját győzelmét Trump annak tulajdonította, hogy az amerikaiak belefáradtak a Barack Obama elnöksége alatti, 8 évi demokrata kormányzásba, abba, hogy nincs elég munkahely, és abba, hogy 6000 milliárd dollárt költött a kormányuk háborúkra a Közel-Keleten. Trump a riporter kérdésére nem akarta kifejteni, hogy neki és leendő kormányának milyen sűatégiája lesz például az Iszlám Állam terrorszervezet legyőzésére. Trump és Hszi Csin-ping kínai államfő telefonon beszélt egymással, és megállapodtak abban, hogy hamarosan találkoznak. Megbeszélésükről mind Washingtonban, mind Pekingben hivatalos közleményben számoltak be. Trump kampánya során rendszeresen támadta Kínát, árfolyam-manipulátornak nevezte, és azt állította, hogy a Pekinggel kötött kereskedelmi megállapodások az amerikai feldolgozóipar és gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezettek. (MTI, ú)
