Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-15 / 265. szám, kedd

www.ujszo.com I 2016. november 15. KOZELET I 3 Megindult a csúcs felé a szélsőjobb Vona Gábor retorikát váltott, hatalmat akar (Képarchívum) FINTA MÁRK Bár mér több mint egy évtizede ír erről a sajtó, a keményvonalas jobboldali pártok Európában tavaly és idén törtek igazán előre a politikai fősodor reflektorfényébe. Ezekre a pártokra - legyenek szélsőjobboldaliak vagy populisták - azonban már nem illenek a korábbi sablonok. A „mérsékelt szélsőjobb” a sarok­ba vágta a katonai gyakorlót, nyak­kendőt kötött, a populisták pedig al­ternatív választási lehetőségként szeretnék láttatni magukat. Az Egyesült Államokban Donald Trumpnak ez már sikerült, de a trend Európában is egyre erősödik. Azt, hogy minek köszönhetők egyre nagyobb sikereik, a jobb­oldali-populista, politikáját nagy­részt a bevándorlásellenességre épí­tő német AfD (Alternatíva Német­országnak) egyik szavazója fogal­mazta meg egyértelműen az Euro- news.comnak. „A hagyományos pártok mindig azt sugallják, hogy annak, amit csinálnak, az euró, Gö­rögország vagy a menekültek meg­mentésének nincs alternatívája. Olyan nincs, hogy ne legyen alter­natíva” — mondta az 50-es éveiben j áró férfi a riportban. Az AfD-nek ma már a 16 tartományi parlamentből 10-ben van képviselője, és Berlin­nek vannak olyan kerületei, ahol a szavazatok 50 százalékát szerezték meg. Ám nem csak Németország­ban van ez így. Az AfD-hez vagy a Marine Le Pen nevével fémjelzett, francia Nemzeti Fronthoz hasonló pártok az európai vezetés kudarcait, vagy épp a menekültáradatot ki­használva egyre nagyobb szelethez jutnak a politikai tortából Ausztriá­ban, Dániában, Finnországban vagy Görögországban. Néppártosodó Jobbik Közép-Európában a választók hajlamosabbak a populista retoriká­val rendelkező pártokra szavazni, ám az idők szava itt is megkövetelte, hogy az ilyen pártok idomuljanak a politikai fősodorhoz, még ha ez bi­zonyos szinten arcuk feladásával járt is. Ennek tulajdonítható a Jobbik tö­rekvése Magyarországon. A párt amellett, hogy stabilizálni akarja eddigi, militáns retorikával szerzett szavazói bázisát, „szalonképessé válásával” új szavazókat is igyek­szik megszólítani. Vona Gábor ezt a mérséklődést úgy jellemezte, hogy elvette a Jobbik lelkét. „Sőt, előre tudtam, hogy ez fog történni, mert ennek kellett történnie” - írta a párt elnöke még augusztusban. A „néppártosodás” folyamata ed­dig a párt retorikájának mérséklődé­sében, valamint személycserékben nyilvánult meg. Novák Elődöt és Szávay Istvánt, a párt korábbi alel- nökeit Vona gyakorlatilag kiszorí­totta a Jobbik vezetéséből - Nová- kot pedig tulajdonképpen az orszá­gos politikából is. A pártelnök ugyanakkor hátsó kaput is nyitva hagyott radikális szavazóihoz: alel- nöknek tette meg Toroczkai Lászlót, Ásotthalom polgármesterét, aki ezekben a körökben eddig is nép­szerű volt, és „határvédő” tevékeny­ségével és menekültellenes retori­kájával tovább építette magát. Nagy Attila Tibor, a Méltányos­ság Politikaelemző Központ szakér­tője szerint a Jobbik néppártosodá- sa, a szellemi holdudvar kiépítése a társadalomba való beágyazottság szempontjából fontos - ezzel sze­rinte a párt az 1995 utáni Fideszt má­solja, mely másfél évtized alatt ko­moly szövetséges holdudvart épí­tett. „Nemcsak a Fidesz mint párt szólt (és szól) az emberekhez, ha­nem számos vele rokonszenvező szervezet, közszereplő is. Ez persze tudatos, hosszú építkezés volt - de enélkül aligha lett volna kétharmad 2010-ben” - vélekedik az elemző. Hozzáteszi: egy izgága, mindent felforgató párt nem tud hatalomra kerülni, mert a centrumban levő sza­vazók többnyire megélhetésre, nyu­galomra vágynak. Egy politikai ha­talomra törő szervezetnek - ahogy a Jobbiknak is - épp ezért nyugalmat kell sugároznia. Magyarországon még mindig jelentős azok száma, akik részben a Kádár-rendszer nyu­galmában élték le az életüket, emel­lett is igaz az, hogy az emberek in­kább szeretnek a komfortzónájuk­ban maradni. A Jobbiknak bizonyí­tani kell tehát, hogy nem okoz fel­fordulást, nem kell a többségnek ki­mozdulnia komfortzónájából, el­lenben igazságosabb országot te­remt. Az elemző szerint a retorika mó­dosulásának fő oka tehát a hatalom­ra jutás akarata. „Ez egy politikai párt természetes törekvése, ugyanakkor a kormányzati hatalom az érdekcso­portnak elosztható közpénzeket is jelent, ahogy azt Magyarországon meg lehetett tapasztalni. Nem két­séges, hogy egy Jobbik-kormány a hozzá közel álló üzleti-személyi kö­röket is ellátná pénzzel. Ennek a pat- ronázsrendszemek erős a magyar politikában a hagyománya, amelyet most a Fidesz gyakorol” - véleke­dett az elemző az Új Szónak. Nagy Attila Tibor szerint a Jobbik végül, ha nehezen is, de szalonké­pessé válhat. Ez azonban szerinte kevés: probléma, hogy a Jobbik ed­dig kevésbé bizonyította kormány­képességét a választók körében. Korábbi részletes választási prog­ramja ellenére nehezen áll össze a kép a nyilvánosságban, mit is kez­dene a Jobbik a kormányzati hata­lommal. Fontos kérdésekben vál­toztatja meg úgy a véleményét, hogy a változás oka nem egészen világos a választók számára Az elemző sze­rint a Jobbik például sokáig az EU- ból való kilépést, pontosabban az ar­ról való népszavazást szorgalmazta, manapság ezt Vona már nem tartaná jó lépésnek. A Jobbikot az is sújtja, hogy alig van jó, karizmatikus közszereplője, politikusai egy része unalmasnak hat -véli az elemző. A szlovák példa Szlovákiában már élő példa is akad arra, amit a Jobbik Magyarországon akar véghez vinni, méghozzá az SNS. A szélsőséges, roma- és ma­gyarellenes párt 2010-re - elsősor­ban botrányai miatt - már nem bírt mozgósító erővel. Témáit és szava­zóit a Smer szippantotta el és úgy tűnt, végleg eltűnnek a süllyesztő­ben 2012-ben aztán átvette a párt irányítását Andrej Danko, aki igye­kezett átalakítani a párt szellemisé­gét. Első lépései egyikeként elküldte az SNS-ből a korábbi hangadókat, Slotát és jobbkezét, Rafael Rafajt, hogy csökkentse a pólusokat a pár­ton belül, majd új pályára állította a nemzetieket. „Szükséges volt egy enyhébb, de továbbra is nagyon éles hang és stratégia kialakítása, amely még több választó számára szimpa­tikus” - mondja Hangácsi István, a Méltányosság szlovák politikával foglalkozó elemzője. A magyar- és romaellenes retorikát felváltották az EU-ellenes szólamok, és hogy visszaszerezzék szavazóikat, a Smert kezdték bírálni — méghozzá szinte minden szakpolitikai terüle­ten. Kommunikációjuk sokkal gya­korlatiasabb, mi több, pragmatiku- sabb lett, Danko pedig igyekezett el­venni párttársai elől a médiafigyel­met. Miután az SNS kormányra ke­rült, ezek a kommunikációs trendek még látványosabbá váltak. A párt­elnök továbbra is pragmatikus megoldásokat részesít előnyben, ám most már belülről próbál mód­szeresen kiszorítósdit játszani a Smerrel. Végeredményben pedig azt a képet mutatja a választói felé, amit Vona Gábor is próbál sugallni: felkészült politikusként potenciális kormányfőként akar mutatkozni, pártját pedig első számú kormány­párttá tenné. Alkalmi diákmunka karácsony előtt - figyelni kell a részletekre A diákok több alkalmi munkát vállalhatnak egyszerre (Ján Krosiák felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Karácsony előtt sok diák vállal alkalmi munkát, a munkaadók előszeretettel alkalmazzák őket, hiszen utánuk alacsonyabb járulékot kell elvezetni. A Szociális Biztosító figyelmeztet: a diákokat a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteni a rendszerbe. Pozsony. A diákok általában idénymunkáról szóló megállapodást szoktak kötni, melynek előnye, hogy ha valaki havonta nem keres többet egy meghatározott összegnél, nem kell elvezetnie semmit a Szociális Biztosítóba. Ez az összeg évente változik - jelenleg 200 euró. Vagyis ha a 26 éven aluli diák havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékokat fizetnie - csak a mun­kaadó térít bizonyos százalékpont­nyi baleset- és garanciabiztosítást. A diákok ezt a kivételt csak egy mun­kaadónál érvényesíthetik, úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, mely szerint a munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtat­vány megtalálható a Szociális Biz­tosító oldalán (www.socpoist.sk). A nyomtatványt nem kell minden hó­napban kitölteni, elég egyszer. „Nem érdemes csalni, azaz senki ne igé­nyelje a felmentést több szerződés esetében, mivel ez a nyilvántartás alapján kimutatható, és ha fény de­rül a csalásra, büntetés fenyeget” - figyelmeztet a Szociális Biztosító. Ha az alkalmi munkából szárma­zó havi jövedelem túllépi a 200 eu- rót, a diák alkalmazott már fizet 7 százalékpontnyi társadalombiztosí­tást, ebből 4% az öregségi, 3% a rok­kantsági járulék. Az is előny szá­mukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadó­nak pedig 12,6 százalékponttal ala­csonyabb járulékot kell elvezetnie. „A munkaadó köteles az alkalmi munkát vállaló diákokat még a mun­kavégzés megkezdése előtt bejelen­teni a rendszerbe, éspedig a Registračný list FO elnevezésű for­manyomtatvánnyal” - figyelmeztet a Szociális Biztosító. Ha valaki egyszerre több munka­adóval is megállapodást köt, a járu­lékfizetési kivételt érdemes a leg­magasabb bevételből érvényesíteni. Megtakarítható egy kis pénz úgy is, ha valakinek ingadozik a bevétele, az egyes havi jutalmak között nagy kü­lönbségek vannak. Ilyen esetben a munkaadó a járulékfizetési kötele­zettséget a havi átlagfizetésből szá­molja ki. Ha a diákok nem havi rend­szerességgel kapnak fizetést, akkor a járulékot utólag, a szerződés megszűnése után kell befizetniük. A diákok jutalmából is kell adóz­ni, ugyanakkor nem árt tudatosítani: lehet érvényesíteni az adómentes minimumot - ez azt az alapösszeget jelenti, melyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a ma­radék összegből kell. Az adómentes rész egész évben érvényesíthető, nem kell megvárni az éves adóel­számolást vagy adóbevallást. Ilyen esetben folyamatosan minden havi bérből levonják az éves adómentes rész tizenketted részét, ami jelenleg 316,94 euró. A bruttó bérből először leveszik a járulékokat, majd az adó­mentes részt, és csak a maradékból kell adózni. Ha a járulékok és az adómentes rész leszámítása után az adóalap nullával egyenlő, vagy még annál is kisebb, egyáltalán nem kell adót fizetni. Diákok esetében gyak­ran előfordul, hogy akár egy hónap alatt több megbízási szerződést köt­nek, több alkalmi munkát vállalnak. A havi adómentes rész érvényesíté­séről szóló nyilatkozatot azonban csak egy munkaadóval írhatnak alá, és bár a másik vagy a többi munka- viszonyból származó jövedelem is alacsony, azokból már biztosan le­vonnak adóelőleget. Ezt azonban márciusban majd vissza lehet igé­nyelni. Az adóhivatal automatiku­san nem ad vissza semmit, írásban kell kérni - azaz adóbevallást kell kidolgozni, és a kérvény az adóbe­vallás részét képezi. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents