Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-14 / 264. szám, hétfő
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. november 14. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Húsz éve működik a lakásalap Pozsony. Az Állami Lakásfejlesztési Alap kedvező kamatozású hiteleinek és támogatási programjainak köszönhetően az elmúlt húsz évben 289,7 ezer lakás épülhetett vagy újulhatott meg Szlovákiában - nyilatkozta Juraj Kurňav- ka, az alap vezérigazgatója annak apropóján, hogy az Állami Lakásfejlesztési Alap idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az alap az említett időszakban nagyjából 48 ezer kérvényezőnek együttesen több mint 2,7 milliárd eurót folyósított. A községi bérlakások építését támogató programban 1938 projektre adtak pénzt, aminek köszönhetően 35,4 ezer bérlakás épülhetett. Kumavka szerint az alap a jövőben a diákszállások és nyugdíjasotthonok felújítását is finanszírozhatná. (TASR) Tiltakoznak a hazai biztosítók Pozsony. A hazai biztosítók élesen tiltakoznak a vagyoni biztosításra kivetni szándékozott 8 százalékos különadó miatt. Jozefina Žáková, a Szlovák Biztosítók Szövetségének vezérigazgatója közölte, a kormány törvényjavaslata alkotmány- ellenes, büntető jellegű, ráadásul visszamenőleges hatályú. A társasági és ágazati adón felüli újabb teher jövőre 55,6 millió euró többletkiadást jelentene a biztosítási szektornak, s ezzel a teljes vagyoni biztosítási szegmens veszteségessé válna, különös tekintettel a járművek baleset-biztosítására, ami már napjainkban sem nyereséges. A kiélezett konkurenciaharc miatt a teljes többletterhet, ami az adminisztrációval együtt elérheti a 10 százalékot is, nem hárítják át a lakossági ügyfelekre, azonban a biztosítók arra figyelmeztetnek, a három különböző adónem ellehetetleníti az ágazatot, miközben az még mindig nem számít fejlettnek. Például uniós átlagban évente 574 eurót költenek biztosításra a polgárok, ez a mutató Szlovákia esetében csupán 178 euró. (só) Brüsszel bíróság elé viheti Orbánókat Brüsszel/Budapest. Brüsszel azt mérlegeli, hogy az Európai Bíróság elé viszi a magyar termőföld- szabályozás ügyét. Már a második szakaszban jár ugyanis az a kötele- zettségszegési eljárás, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarországgal szemben a földforgalmi törvény rendelkezései miatt - nyilatkozta Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke. A vita a termőföldvásárlás magyar szabályainak szigorításáról folyik. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8613 n Lengyel zloty 4,4081 IT Cseh korona 27,054 n Magyar forint 309,25 n Hon/át kuna 7,5130 Román lej 4,5160 a Japán jen 115,96 a Svájci frank 1,0732 a Kanadai dollár 1,4711 n USA-dollár 1,0904 a VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR 1 CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,12-1,05 27,83-26,21 322,69-294,89 OTP Bank 1,14-1,04 28,21-25,83 321,91-294,78 Postabank 1,13-1,04 27,97-26,08 bh Szí. Takarékpénztár 1,13-1,05 27,74-26,20 322,04-294,31 Tatra banka 1,12-1,05 27,89-26,16 321,25-295,65 ČSOB 1,12-1,06 27,71-26,33 ■Hl Általános Hitelbank 1,12-1,05 27,90-26,27 323,79-295,91 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! A kerti év véget ér! lomból: • Sütőtök, a téli kedvenc • Fűszernövények az ablakban • Raktározás * alma • Mielőtt hótakaró alá kerülnek a virágágyások.., • Tegyük színessé az őszi szürkeséget! November 16-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÚJ SZÓ Az év végéig érezhetően drágulhat az élelmiszer Az évvége felé drágulhatnak az alapvető élelmiszerek (Gábriel Kuchta feiv) Róma/Pozsony. Drágulhat az iv vége előtt a kenyér, a tej, de várhatóan az édességekért is többet kell majd fizetnünk a következő időszakban. Az ok: jelentősen nőttek az alapvető mezőgazdasági termények árai októberben. Az egy évvel korábbihoz képest csaknem 10 százalékos a drágulás a piacon - derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) most közölt összesítéséből. A FAO az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag - növényi olajok, szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor - nemzetközi piaci mozgásait vizsgálja. „Az árak ugyan még nincsenek a 2-3 évvel ezelőtti, 200 pontot meghaladó csúcs közelében, de látványos az áremelkedés, amit elsősorban a gabonafélék drágulása okoz. Októberben azonban a cukor és tejtermékek ára is emelkedett” - nyilatkozta Abdolreza Abbassian, a FAO elemzője, aki szerint a cukor áremelkedését a brazil és indiai termelésben tapasztalt kimaradás okozta. A sajt és a vaj ára pedig azt követően nőtt, hogy megélénkült az Európai Unió országaiban a belső kereslet, így végül a tejtermékeknél majdnem 4 százalékos árszintnövekedést regisztráltak szeptembertől októberig. Nem minden drágult: a római székhelyű FAO havi szinten 2,4 százalékos csökkenést állapított meg az olaj- és zsírfélék esetében, amit az magyaráz, hogy a pálmaolaj iránt hónapok óta gyenge a kereslet. Visszaesett az európai sertésexport Kínába, ennek hatására pedig 1 százalékkal zárt alacsonyabban világszinten a húsfélék átlagára. A gabonaáraknál 1%-os volt a drágulás. Októberben három hónap óta először emelkedtek a gabonaárak, aminek az az oka, hogy bár a teljes búzatermés a vártnál nagyobb lesz, ennek csak egy kis része lesz kiváló minőségű. Az idei mezőgazdasági szezonban összesen 2571 millió tonna gabonát takaríthatnak be, 1,5 százalékkal többet tavalyhoz képest. Oroszország termelése rekordméretű lehet, de Kazahsztánban is igen kedvező időjárás volt. Ezzel a búza- és árpatermés bőven ellensúlyozza a kukoricatermésben várható, legfőképp az időjárás számlájára írható terméskiesést Brazíliában, Kínában, az Európai Unióban és az USA-ban. A globális gabonakereslet a 2016-17-es szezonban 2562 millió tonna lehet, és a jövő év végére akár 662 millió tonna gabona is pihenhet a raktárakban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a FAO a mezőgazdaságnak a 2016 és 2025 közötti időszak kilátásairól készítettjúliusban közzétett jelentésében még azt jósolta, hogy stabilak lesznek az árak, mert lassabban nő majd az élelmiszerek iránti globális kereslet, miközben a mező- gazdasági termelékenység emelkedésének és a vetésterületek enyhe bővülésének köszönhetően fedezni tudják az igényeket. (TASR, MTI) Nagyon gyenge az idei diótermés Idén kb. 20 százalékos terméskieséssel kell számolni a dió esetében (Képarch.) Idén a diófákat több betegség támadta meg az év folyamán, így nem csupán az április végi fagyok, de a károkozók is alaposan megtizedelték a termést. Becslések szerint Szlovákiában idén 20-25 százalékkal kevesebb dió termett, mint egy évvel korábban, ami az árakon is meglátszik. Pozsony. Újdonságnak számít, hogy a diófákat is permetezni kell, sőt, csakis az alaposan felkészült termesztők érvényesülhetnek ezen a téren, mivel a permetezés eddig szinte teljesen ismeretlen fogalom volt a diótermesztésben, így minden bizonnyal nem lesz problémamentes a növényvédelem. A termelők idei számításait alaposan keresztülhúztak a tavaszi fagyok, majd a vegetációs időszakban sem alakult a legoptimálisabban az időjárás. „Sok a féreg, a kártevő, ami korábban egyáltalán nem volt jellemző, mindig is szépen váltott zöldről szárazabbra a termés héja, nem volt komolyabb foltosodás a kérgen. Szinte hihetetlen, hogy minden gyümölcs- és zöldségfajtát megtámad valamiféle kórokozó” - mondta lapunknak egy gazda a Du- naszerdahelyi járásból. Az idei diótermésben jelentős károkat okozott a dióburoklégy, amely a csapadékos időjáráskor okozhat komolyabb problémákat a termésben. A zöld dió héját gyakran a buroklégy támadja meg, és ezzel szinte teljesen elrontja a dió minőségét. Egyes esetekben egyáltalán nem fejlődik tovább a kártevő miatt a dió. De nem csupán a dióburoklégy, hanem a gombásodások és a baktériumos betegségek is bőven sújtották az idei diótermést. A tavalyi termésmennyiségről így csakis álmodni lehet. Sőt, a visszaesésen kívül azzal is foglalkozni kell, hogy a betegségekkel szemben az elkövetkező években milyen permetekkel védekezhetünk a leghatékonyabban. „Idén nagyjából 20 százalékos terméskieséssel kell számolni a dió esetében. Az utóbbi években hektáronkénti átlagban 0,2 tonnányi dió termett Szlovákiában, és az országban mintegy 400 hektáron termesztenek diót. Ebbe az összterületbe nincsenek beszámítva a még nem termő területek, vagyis azok, ahol csak egy-két évesek a facsemeték. A dió kilogrammjáért egyes helyeken hat eurót kémek a kofák, de azt is hallottam már, hogy 10 euróért kínálják a diót” - erősítette meg lapunknak Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke. (sus)
