Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-03 / 255. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2016. november 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kormányalakítás kezdődik Izlandon Trump újra Clinton sarkában A demokrata elnökjelölt e-mailjei ügyében újraindított FBI-vizsgálat kiegyenlítette a versenyt Reykjavík. Gudni Johannesson izlandi elnök a konzervatívok vezetőjét, Bjami Benediktssont bízta meg kormányalakítással a parlamenti választások után. Be- nediktsson Függetlenség Pártja a szavazatok 29,1 %-ával 21 mandátumhoz jutott a 63 fos parlamentben az előrehozott választásokon szombaton. Második helyen a zöldek, míg 3. helyen a friss erőnek számító Kalózpárt végzett. A konzervatívok 2013 óta ajobboldali liberálisokkal koalícióban kormányozták Iz- landot. A választások kiírására azért volt szükség, mert a nemzetközi adócsalások sorát leleplező ún. Panama-iratok áprilisban példa nélküli tömegtüntetésekhez és az észak-atlanti szigetország kormányfőjének, Sig- mundur David Gunnlaugssonnak a bukásához vezettek. (MTI) ENSZ: leváltották a békefenntartót New York. Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár elbocsátotta a dél-szu- dáni békefenntartó erők vezetőjét, mert a világszervezet azzal vádolta az országban szolgáló kéksisakosokat, hogy nem tudták megvédeni a civileket a júliusi zavargások során. A kenyai Johnson Mogoa Kimani Ondieki altábornagyot azonnali hatállyal leváltották - közölte Stephane Dujarric, a főtitkár szóvivője. A jubai lázongásokban többtucat- nyian vesztették életüket július 8- a és 11 -e között, miközben a kéksisakosok „igyekeztek kerülni a kockázatot”. (MTI) Szélsőséges imám Svájcban Genf. A svájci rendőrség őrizetbe vett egy winterthuri mecsetben négy embert, köztük egy etióp imámot, akit azzal gyanúsít, hogy a közös imákon részt nem vevő muzulmánok megölésére biztatta híveit. A rendőrség az akció keretében átkutatta az An Nur nevű mecsetet és három ember otthonát. Az imám október 21 -én az egyik beszédében arra szólította fel híveit, hogy öljék meg és ítéljék el azokat a muzulmánokat, akik nem hajlandók részt venni a közös imákon. A mecsetet korábban látogatták olyan fiatalok, akik azután csatlakoztak az Iszlám Államhoz Irakban vagy Szíriában. (MTI) Ezrek tüntettek Zuma elnök ellen Johannesburg. Ezrek tüntettek a Dél-afrikai Köztársaság fővárosban, Pretoriában a több pénzügyi botrányban is érintett Jacob Zuma elnök lemondását követelve, a rendőrség villanógránátokat és vízágyút vetett be a tömeg feloszlatására. A tiltakozások annak hatására robbantak ki, hogy az egyik állami felügyeleti szerv elkészítette jelentését, amely szerint Zuma állítólag üzleti érdekeinek megfelelően befolyásolta a kabinet tagjainak kiválasztását. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Már csak6 nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, és hirtelen rendkívül szorossá vált a verseny: az ABC News és a Washington Post legutóbbi felmérése szerint már Trump vezet, még ha 1 százalékos előnye statisztikai értelemben döntetlennek is számít. Az ABC televízió és a The Washington Post című lap közös felmérése arról számolt be, hogy Donald Trump országosan 46:45 arányban átvette a vezetést Hillary Clinton előtt. Jelentések szerint a demokraták kampánycsapata mindenütt arra ösztökéli Clinton támogatóit, hogy - azokban az államokban, ahol erre lehetőség van — vegyenek részt a korai szavazáson. A republikánusok viszont elsősorban a képviselőházi és szenátusi választásokon a győzelem lehetőségét látják felcsillanni James Comey, FBI-igazgató múlt heti döntésében, miszerint újraindíttatja a nyomozást Clinton e-mailjeinek ügyében. A legújabb e-mail-botrány következtében Donald Trump valószínűleg az idősebb és fehér szavazók körében szerezhet több szavazót, például Ohióban és Iowában, ám nem valószínű, hogy a republikánus elnökjelöltnek sikerül megszereznie az elnökké választáshoz szükséges .270 elektori voksot. A republikánusok helyzetét nehezítheti, hogy a demokraták 4 szövetségi államban is - Ohióban, Pennsylvaniában, Arizonában, Nevadában - panaszt nyújtottak be, mert szerintük Trump és a Republikánus Párt tisztségviselői „megfélemlítik a választókat”. Minden szem Floridán A közvélemény-kutatások átlaga alapján viszont még mindig biztos, 4 százalék körüli Clinton előnye - ez már hibahatáron felüli, tehát ez alapján ténylegesen Clinton vezet országos átlagban. A hangsúly ezúttal az országos átlagon van, a választást ugyanis valójában nem az országos eredmény, hanem az álla- monkénti eredmény dönti el. Ez pedig aggasztóbb lehet Clinton számára, mert országos népszerűségének csökkenése néhány, Trumpnak kedvező demográfiai összetételű, jellemzően munkásosztálybeli fehérek lakta népes államban Trump javára billentheti a mérleget: most minden Michiganen és Pennsylvanián múlhat, és persze nem jelentéktelen az sem, hogy mi történik majd Floridában, ahol szintén nagyon szorossá vált a verseny. Ezzel ugyanis jelentősen nőtt az esélye annak, hogy - ahogy 2000-ben George W. Bush is - idén az országosan kevesebb szavazatot szerző jelölt szerezzen többséget az elnököt ténylegesen megválasztó elektori kollégiumban. A piac Trump oldalán Az amerikai CBS televízió szerint a Wall Streetről érkező jelzések Donald Trump győzelmét vetíthetik Mutogatásban nincs különbség a két amerikai elnökjelölt között (Tasr/ap) előre. Elemzők szerint a részvény- piacokon napok óta idegesség tapasztalható, és minél gyöngébb a tőzsde teljesítménye a választás napjához közeledve, annál erősebbek a nem hatalmon lévő párt jelöltjének esélyei. A szakértők rámutatnak arra is, hogy fokozatosan emelkedik az arany ára, és erősödik a dollár is, és ezt szintén Trump számára pozitív jelzésként értékelik. A Moody's Analytics - amely a Moody’s hitel- minősítő elemzésekkel foglalkozó intézete - ugyanakkor egyértelműen Hillary C lint on győzelmét j ósolj a. Az intézet, amely az utolsó 9 elnökválasztás eredményét szinte mérnöki pontossággal jósolta meg, modellezte a választási folyamatot és az eddigi eredményeket. Elemzése szerint a folyamatosan az átlagnál alacsonyabb üzemanyagárak és Barack Obama elnök óriási népszerűsége két kulcsfontosságú tényező Hillary Clinton győzelméhez. Folytatódó vádaskodások Kampánykörútján mindkét elnökjelölt továbbra is egymást vádolja: Clinton szerint Trump atomháborúba sodorhatja az Egyesült Államokat, Trump pedig azt állítja, hogy Clinton elnökké választásával alkotmányos válság alakulhat ki. Clinton azt fejtegette, hogy Trumpnak nincs türelme semmihez, nem hallgatja végig a tanácsadóit sem. „így aztán képzeljük el, hogy azért ugraszt bele bennünket egy háborúba, mert valaki az idegeire ment” - vázolta fel Trump elnökségének szerinte lehetséges forgatókönyvét. (MTI, 444.hu) lehet a fődzsihádista Az iraki különleges erők már Moszul külvárosában járnak (Sita/ap) Moszulban Az iraki haderő veszteségek nélkül áttörte a Moszul körüli frontvonalat. Korábbi jelentésekkel ellentétben még mindig Moszulban tartózkodhat az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakral-Bagdadi. Moszul/Anakar. Az iraki erők kelet felől megindították a régóta tervezett ostromot az Iszlám Állam szervezet kezén lévő északi Moszul ellen. A különleges erők egyik parancsnoka szerint emberei már be is hatoltak a városba. A tüzérségi fegyverekkel, harckocsikkal és géppuskákkal megindított támadást harckocsi-elhárító rakétákkal és kézifegyverekkel viszonozták a dzsihá- disták. Az iraki különleges erők egyik parancsnoka, Számi el-Aridi azt mondta, hogy emberei már be is hatoltak Gogdzsali negyedbe. A beljebb lévő Karama negyedbe vezető utakat a dzsihádisták elaknásították és eltorlaszolták betontömbökkel. Ellenőrzésük alá vonták iraki milíciák szerdán azt a stratégiai jelentőségű útvonalat, amely összeköti egymással az Iszlám Állam iraki és szíriai fellegvárát, Moszult és Rakkát - jelentette az al-Arabíja pánarab televízió. Az Iszlám Állam több mint két évvel ezelőtt foglalta el Irak második legnagyobb városát, további nagy területekkel együtt, de mostanra Moszul maradt az egyetlen bástyája az országban. Ha ezt is elveszíti, akkor az lesz az egyik legnagyobb vesztesége a Szíriára is kiteijedő háborúban. A Moszul elleni ostromhoz, a város alatt az utóbbi két hétben csatlakoztak az iraki hadsereghez a vele szövetséges kurd erők, bizonyos szunnita törzsek és az Irán támogatta síita milíciák. Az amerikai erők becslése szerint Moszulban 3-5 ezer dzsihádista lehet, és további 1500—2500 egy külső védőgyűrűt alkot. Összesen ezer külföldi harcos lehet közöttük. Az ellenük felvonuló iraki erőknek és szövetségeseiknek a létszáma több mint 40 ezer. Korábbi jelentésekkel ellentétben még mindig Moszulban tartózkodik az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi - közölte Fuad Hussein, a kurd autonóm területek elnökének vezérkari főnöke. „Bagdadi Moszulban van, és ha megölik, azzal az egész Iszlám Állam rendszere összeomlik” - ígérte a vezérkari főnök. Hozzátette, Bagdadi halála esetén természetesen új vezetőt választanának az Iszlám Állam élére - még a moszuli ostrom ideje alatt -, de a következő vezér Bagdadi közelébe sem érhet majd tekintély és presztízs kérdésében. További harckocsikat és munkagépeket indított a török haderő az iraki határhoz, a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Simák tartomány Silopi körzetébe. Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte, Törökország megerősített katonai jelenléte az iraki hatámáljelzésértékű lesz azon síita fegyveresek számára, akik a török határtól 85 km-re fekvő iraki Tál-Afar város felszabadítására törekednek az Iszlám Állam uralma alól. A területen jelentős számú türk- mén lakosság él, amely történelmi és kulturális kapcsolatokat ápol Törökországgal. Bár a türkmének egy része az iszlám síita ágához tartozik, de szunniták is vannak közöttük, emiatt Ankara egy esetleges etnikai és felekezeti támadástól tart. (MTI, HírT Ismét tűzszünet lesz Aleppóban Moszkva. Újabb humanitárius célú tűzszünetet rendelt el holnapra Aleppóban Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök — közölte Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök. Az intézkedést Moszkva egyeztette a szíriai vezetéssel. Geraszimov szerint a döntést az elnök utasítása alapján Szergej Sojgu védelmi miniszter hozta meg „az értelmetlen veszteségek elkerülése érdekében”. Geraszimov kijelentette: az orosz fegyveres erők azt ajánlják az összes kormányellenes erőnek, hogy hagyjanak fel a harccal, és a tűzszünet alatt a fegyvereikkel együtt alatt hagyják el a várost. Ennek érdekében két folyosót nyitnak majd meg: egyet a török határ, egyet pedig Idlíb irányába, amelyek közeléből a szíriai kormányhadsereg minden egységét és haditechnikai eszközét visszavonják. Az orosz tábornok ismét nehezményezte, hogy az Egyesült Államok képtelen volt leválasztani a terroristákról az általa mérsékeltnek tartott ellenzéki fegyveres csoportokat. Az orosz vezérkari főnök szerint az ellenzéki fegyveresek az elmúlt napok harcai ellenére sikertelenül próbáltak meg kitömi Aleppónak a kormánycsapatok által körülzárt keleti negyedeiből, és súlyos veszteségeket szenvedtek. Oroszország október 18-án függesztette fel Aleppó bombázását, hogy lehetőséget biztosítson a civilek, a sebesültek és a betegek evakuálására, ám a lehetőséggel eddig kevesen éltek. (MTI)
