Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-12 / 263. szám, szombat

6 I

KÜLFÖLD

2016. november 12. | www.ujszo.com

Obama és Trump tárgyalása

Rudy Giuliani potenciális miniszter nem zárja ki, hogy vizsgálat indul Hillary Clinton ellen

Hűvös kézfogás. Trump „jó embernek" nevezte a búcsúzó elnököt. (TASR/AP)

RÖVIDEN

Tovább tüntetnek Trump ellen

Washington. Folytatódtak a Trump-ellenes tüntetések az USA egyes városaiban: New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban, Seattle-ben és Richmondban. A megszólaltatott protestálók azt ismételgették, hogy tartanak Donald Trump elnökségétől. Elsősorban fiatalok tüntetnek, sokan táblákkal vonulnak fel, „Nem az én elnököm” felirattal. Los Angelesben és a virginiai Richmondban több mint húsz tüntetőt őrizetbe vettek, mert eltorlaszolták vagy megpróbálták eltorlaszolni az országutakat. A Fox televízióban Rudy Giuliani, New York volt polgármestere, akit Trump leendő igazságügyi minisztereként emlegetnek, kijelentette: „nyugi, a dolgok nem állnak olyan rosszul, mint gondoljátok”. (MTI)

USA: távoznának a kaliforniaiak

Los Angeles. Az USA legnépesebb és leggazdagabb tagállamában már a kilépést tervezgetik Trump győzelme miatt. A Twitteren nagyon felpörgött a #calexit hashtag, ami a brexitre utal, és Kalifornia elszakadását jelentené az USA-tól. Az ottaniaknak nagyon nem tetszik, hogy Trump lett az elnök, az államot ugyanis Hillary Clinton nyerte.

A Market Watch azt számolgatja, hogy ha Kalifornia brexites mintára kilépne az Egyesült Államokból, akkor rögvest a világ 6. legnagyobb gazdaságává lépne elő. (Prop., 0-0)

Támadás a német főkonzulátus ellen

Kabul. Hatra nőtt a mazari-sarifi német fökonzulátus elleni támadás halálos áldozatainak száma, a sebesültek száma meghaladja a 120-at. Az áldozatok helyi civilek, a német polgárokat mind kimenekítették az épületből. Egy öngyilkos merénylő robbanószerrel megrakott teherautóval hajtott az épületet védő kerítésnek. Az épületben súlyos károk keletkeztek, rengeteg épület ablaka betört. A támadás elkövetőiként a tálibok jelentkeztek. Egy újabb incidensben német katonák két embert lelőttek. (MTI)

ENSZ: vegyi fegyver a dzsihádistáknál

Bagdad/Genf. Az Iszlám Állam fegyveresei az iraki Moszulban és környékén e héten is több tucat embert végeztek ki, és állítólag ammóniát és ként halmoznak fel civilek által lakott területeken, feltehetően azért, hogy vegyi fegyverként használják - közölte az ENSZ emberi jogi szóvivője. Az iszlamisták árulásért és az ellenséggel való együttműködésért, illetve dezertálás, vagy betiltott mobiltelefonok használata miatt gyilkolták le áldozatait. Az iraki erők a Moszultól 30 km-re délre fekvő Nimrúd történelmi városa felé nyomultak, a várost korábban az Iszlám Állam szinte a földdel tette egyenlővé. (MTI)

ÖSSZEFOGLALÓ

Washington. Barack Obama és Donald Trump másfél érén át tárgyalt egymással a Fehér Házban. Ez volt a hatalom- átadás első hivatalos lépése. Obama elnök „kiválónak" nevezte a megbeszélést, Trump pedig közölte: számít a leköszönő elnök tanácsaira.

A még hivatalban lévő és a megválasztott amerikai elnök - mint Obama elmondta - széles körű megbeszéléseket folytatott, amelyben bélés külpolitikai kérdéseket egyaránt érintettek. Obama azt hangsúlyozta, hogy nagyon fontos az ország újraegyesítése, annak érdekében is, hogy az USA szembe tudjon nézni a kihívásokkal. „Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy ön sikeres lehessen” - fordult Obama Trumphoz. Obama nagyon bátorítónak nevezte, hogy Donald Trump kifejezett érdeklődést tanúsított a közös munka iránt, az ország jövője szempontjából fontosnak nevezte az együttműködést.

Rudy Giuliani, a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump egyik bizalmasa nem zárta ki, hogy vizsgálatot indítsanak Hillary Clinton

Donald Trump leendő amerikai elnök kampánycsapata levette honlapjáról a „muszlimok kitiltása" linket. Eltűnt a honlapról nemcsak a muszlimok amerikai beutazásának tiltásáról szóló link, hanem az is, amelyik a párizsi klímaegyez- móny felmondását ígérte.

Washington. Mindkét Ígéret a választási kampányban hangzott el, de a nagyobb figyelmet és a nagyobb felháborodást a muszlim vallású emberek amerikai beutazásának átmeneti felfüggesztéséről szóló, diszkriminatívnak ítélt ígéret keltette. Trump a terrorcselekmények veszéDonald Trump elnökválasztási győzelme után a populista politikai erők Európára gyúrnak, ahol idén decembertől jövő szeptemberig egy sor szavazás lesz. Ezeken folytatódhat a brexittel rajtolt ós Trump sikerével folytatódott, nemzeti színezetű, elitellenes lázadás.

Európában egy év alatt öt dominó dőlhet el Nagy-Britannia és az USA után, abban az értelemben, hogy öt olyan szavazás lesz, amely a populista erők és politikusok előretörését hozhatja a hagyományos elittel szemben. Minden népszavazásnak, választásnak két fö témája lesz: a társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése, a középosztály süllyedése és a bevándorlás. A voksolások végeredményét lehetetlen előrejelezni. A brexit és az USA-elnökválasztás bebizonyította, a közvélemény-kutatások alulbecslik a szélsőséges, nacionalista programok vagy jelöltek támogatottságát.

ellen a Clinton Alapítványnál feltételezések szerint elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy a leendő elnöké a döntés. Giulianit az igazságügyi miniszteri poszt várományosaként emlegetik. A Clinton Alapítványt Bili Clinton hozta létre, amikor 2001-ben távozott a Fehér Házból. A karitatív szervezetet, amely eddigi tevékenysége során mintegy 2 milliárd dollárt kapott különböző adományozóktól, az elnökválasztási kampány során a republikánusok hevesen támadták. Trumpék arról beszéltek, hogy Hillary Clinton semmit sem tett azon érdekellentétmegszüntetéséért, hogy ő maga külügyminiszterként szolgált, miközben külföldről jelentős összegek érkeztek az alapítványhoz.

Mivel még csak pár nap telt a választások óta, kár lenne messzemenő következtetéseket levonni, de az nagyjából már látszik, hogy mit vár Trump elnökségétől a piac. Úgy tűnik, hogy Trump gazdaságpolitikai terveinek két fő csapásvonala mentén oszlik meg, hogy kik örülnek, és kik szomorkodnak. Az egyik irányvonal nemzetközi szinten szakítás a korábbi szabadkereskedelmi politikákkal, a belső piacok erősebb védelme védővámokkal, a másik pedig nemzetállami szinten a gazdasági

lyére utalva még tavaly decemberben ígérte meg először, hogy teljesen megtiltja a muszlimok amerikai beBrit nyitány. Ha sorra vesszük a referendumokat és választásokat, akkor a brit függetlenségi népszavazás kívánkozik az első helyre. A választók nem hallgattak a kormányra, ajegybankra, az IMF-re, aNATO-ra vagy az USA elnökére, Barack Oba- mára, akik, amelyek mind-mind erősen javallották, hogy tegyék az X- etazEÜ-banmaradásmellett. Trump keddi győzelmét Nigel Faragé, a brit függetlenségi párt ügyvezető elnöke úgy értékelte, hogy nagyvállalatok, a nagybankok és a hagyományos politikai elit „gonosz” szövetsége a végéhez közeledik.

Jönnek az olaszok. A Nyugat 3. eldőlő dominója Olaszország lehet, ahol december 4-én rendeznek népszavazást az alkotmány módosításáról. A változtatás célja stabilabbá tenni a kormányzást, Matteo Renzi miniszterelnök azt ígérte, lemond, ha elbukik a javaslata. A felmérések szerint kis különbséggel vesztésre áll. Ha bukik, és ezért előrehozott

szabályozás egyszerűsítése vagy eltörlése több iparág esetében. Ennek következtében úgy néz ki, hogy a hazai piactól és állami megrendelésektől jobban függő cégek arra várnak, hogy egy csomó hitelt fog felvenni az állam, amiből ők majd megrendelésekhez jutnak, a nemzetközi piactól jobban függő cégek (például a tech- szektor vagy az autógyártók) pedig szomorkodnak. Összességében örülhetnek a fegyvergyártók, a magánbörtönök és az építőipar, másutazását. Nem szerepelnek már a honlapon a legfelső bíróság új tagjára vonatkozó személyi javaslatok sem,

választások lesznek, akkorjöhet Be- ppe Grillo volt humorista Őt Csillag mozgalma. Az Öt Csillag népszavazást akar Itália eurótagságáról.

Második forduló Ausztriában. Ugyancsak december 4-én lesz a választási rendszer hibája miatt megismételt osztrák elnökválasztás. Bár Ausztriában a kancellár kezében van a tényleges hatalom, az elnök személyében a második világháború óta először kerülhet hatalomra Nyugat- Európában szélsőjobboldali politikus. A zöld és a radikális jobboldali jelölt közt túl kicsi a különbség ahhoz, hogy meg lehessen jósolni a szavazás kimenetelét.

Holland menet. Hollandia nyitja a jövő évi európai választási sorozatot március 15-én parlamenti szavazással. Az országban tíz éve erős a radikális jobboldal, ugyanakkor aligha kerülhet hatalomra. Hiába halad fej fej mellett az élen Mark Rutte Liberális pártja és Geert Wilders iszlámellenes Szabadságpártja, Rutte

részt bajban vannak a Mexikóban vagy Kínában gyártató cégek. A nagy autógyártókat egyelőre nem tette tönkre, hogy Trump lesz az USA új elnöke, de a General Motors már bejelentette, 2000 munkavállalótól kell megválnia és közölték azt is, hogy Trump kifejezett felszólítása ellenére sem fogják hazahozni a termelést Mexikóból, ahol sok amerikai autógyártóval egyetemben az amerikai bérek töredékéért tudnak munkavállalókat felvenni. (MTI, Index)

és hiányzik a gazdasági szabályozással és a védelmi politikával összefüggő néhány kampányjavaslat is.

Trump megválasztása után Dél- Koreában azonnal rendkívüli ülést tartott a nemzetbiztonsági bizottság, mert nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy egy olyan embert választottak meg amerikai elnöknek, aki a kampányában arról beszélt, hogy az USA nem fogja többé megvédeni az ázsiai országot. Közben kiderült, hogy Trump ezt sem gondolta komolyan, azóta már beszélt telefonon Pák Gun Hje dél-koreai elnökkel, és biztosította arról, hogy továbbra is fenn fogják tartani a katonai szövetséget. (MTI, index)

kijelentette, nem lép koalícióra Wil- dersékkel. A Szabadságpárt a brit referendumot másoló függetlenségi, azaz nexit-népszavazást akar.

Francia kérdés. A radikális unió- és bevándorlóellenes francia Nemzeti Front kiválóan szerepelt az elmúlt évek helyhatósági választásain, és esélye van arra, hogy elnöke, Marine Le Pen megnyerje a május 7-ei elnökválasztást. A baloldali Francois Hollandé államfő a francia történelem legnépszerűtlenebb elnöke.

Németország még ellenáll. Az unió vezető országában szeptemberben lesznek parlamenti választások. Jelenleg az ország viszonylag ellenáll a populista nyomulásnak. Ám az eu- roszkeptikus, bevándorlóellenes Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke, Frauke Petry örült Trump sikerének. Szerinte ez is bizonyítja, nem kell hinni a pártot csak 15-20%- ra mérő felméréseknek. Angela Merkel decemberben közli, hogy indul-e kancellári posztért. (Napi hu, ú)

Trump máris visszavonta néhány durva ígéretét

A dél-koreai elnöknő azonnal hívta Trumpot, aki megnyugtatta őt (tasr/áp)

Dőlő dominók: populisták tarolhatnak Európában