Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-12 / 263. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. november 12. KÖZÉLET I 3 Trump összeesküvés-elméletei I told you just three would kill you. Would you take a handful? That's our Syrian refugee problem. VIVJc’e1* MAKE AMERICA GREAT AGAIN! Egy bejegyzés ifj. Donald Trumptól, amelyben egy tál „lentilkyhez" hasonlítja a szír menekülteket. Azt kérdi, venne-e a tálból, ha tudja, hogy „csak három mérgező van köztük". Szerinte ez a szíriai menekültprobléma. (TASr/ap fotó) ÖSSZEFOGLALÓ Az új amerikai elnök kampánya minden volt, csak nem standard. Politikai identitását egyértelműen a tabudöntögetósre építette, és egy eddig félig-meddig tabunak számító fegyvert is beemelt a politikai fősodorba: az összeesküvés-elméleteket. Az amerikai választási kampányokban nagy hagyománya van a negatív kampánynak - az „irányzat” egyik legismertebb zászlóhordozója Lee Atwater kampányguru volt, aki a 80-as években kifinomult, de kegyetlen módszereivel Ronald Reagan, majd később George Bush kampányait nyerte meg, bedarálva az ellenfeleket. A csodafegyver Akkoriban azonban még nem voltak közösségi hálózatok, melyek mostanra egy óriási tömegeket megmozgató kommunikációs eszközzé léptek elő. Szerepük Obama elnök 2008-as megválasztása idején értékelődött fel, azonban míg akkor mozgósító platformként funkcionáltak, mostanra rendkívül fontos tartalomközvetítő és - ami fontosabb - tartalomkreáló közegként léteznek. Ezt a lehetőséget emelte új szintre az Atwater örökségét követő Trump- kampány stáb - valamint Trump nem hivatalos, hatalmas szurkolói csapata, a szürkezónában működő, kétes támogatói. A harsány, patrióta, döntő többségében vulgáris és az ún. politikai korrektséget döntögető megnyilvánulások mellett azzal fogták meg a választókat, amire leginkább fogékonyak: a gyorsan emészthető, közvetve vagy közvetlenül negatív tartalmú hírekkel és dezinformációkkal. Összeesküvés-elméletek A fent említett sormintába illenek be az összeesküvés-elméletek is, melyeket Trump maga is nagyon szeret, az évek során több tucat ilyen elmélet terjesztésében vállalt szerepet. Már az elnökválasztási kampánya előtt is a Twitter egyik sztárjának számított, fő célpontjainak egyike pedig Barack Obama volt. Azzal vádolta elődjét, hogy az nem is az Egyesült Államokban született, meghamisította születési anyakönyvi kivonatát, hogy indulhasson az elnöki posztért. Később Obama egyetemi tanulmányait firtatta, azzal vádolta, hogy nem is akar igazán harcolni a terrorizmus ellen, sőt, leplezetlenül utalgatott arra, hogy az elnök muszlim, sőt iszlamista, aki az Iszlám Államot segíti. Trump a menekütttémát különösen kedvelte, - volt, hogy azt állította, hogy ebolás migránsok akarják átlépni az amerikai határt. Az elnökválasztási kampányában ezt a „sztárságot” használta ki dez- információk terjesztésére és ellenfelei lejáratására. Idén tavasszal arról beszélt, hogy a mecsetek száz százaléka gyűlöletet terjeszt, homályos felmérésekre támaszkodva pedig azt állította, a muszlimok harmada háborúzna az amerikaiak ellen. Ahogy Közép-Európában sokan, úgy ő is azt állította, hogy a szíriai menekültek szoros kapcsolatban állnak az Iszlám Állammal, sőt szerinte a terrorszervezet fizeti a telefonszámláikat. A menekülttémát különösen kedvelte, volt, hogy azt állította, hogy ebolás migránsok akaiják átlépni az amerikai határt, de megesett vele, hogy élő egyenes adásban vette át és tette magáévá egy határőrszakszervezet vezetőjének elméletét, miszerint az amerikai kormány azért engedi be a büntetett előéletű mexikói illegális bevándorlókat, hogy azok később szavazhassanak a választáson. Hozzászólt tudományos kérdésekhez is, azok pártjára állt, akik szerint a kötelező védőoltások au- tizmust okoznak. És bár a republikánusok szkeptikusan állnak a globális felmelegedés kérdéséhez, Trump még ezt is fokozni tudta, szerinte a jelenség csak egy „drága kacsa”, amit a kínaiak találtak ki, hogy versenyképtelenné tegyék az amerikai gazdaságot. Tweetjeit és megszólalásait később egyértelműen arra hegyezték ki, hogy minél több embert éljenek el, írjon róluk a sajtó. Trump amellett, hogy ferdítéseivel és hazugságaival rengeteg munkát adott az adatújságíróknak, egy erősödő politikusi trendet is bemutatott: kampánytevékenységéből látszott, mindegy, mennyi és milyen „minőségű” hazugságot nyom le a választók torkán, az a lényeg, hogy el tudja ezeket adni. Öngerjesztő kampány Az összeesküvés-elméletekre épülő politikai karrier a kampány során egyébként öngerjesztővé vált. A Buzzfeed négy nappal a választások előtt mutatott be egy macedón kisvárost, Velest, ahol legalább 140 trumpista híroldalt regisztráltak és üzemeltetnek helyiek - ezek az oldalak pedig számolatlanul ontották a Trumpot támogató, amerikai szélsőjobb tartalmakat. Az üzemeltetőket Trump nem érdekelte, csak a kattintásonként fizető hirdetésekért csinálták az egészet, a tartalmak azonban vírusszerűen terjedtek a közösségi oldalakon. Egy itt bejegyzett oldalról, a The Denver Gu- ardianról teijedt el például három nappal az elnökválasztás előtt, hogy megölték azt az FBI-ügynököt, aki kiszivárogtatta Hillary Clinton e- mailjeit. Az álhír hamar elterjedt - a cáfolatát azonban jóval kevesebben osztották meg, mint az eredeti kamuinformációt. Kampány előtt és után Trump megválasztása után visszavett a tempóból. Már találkozott is Barack Óbamával, akit korábban annyit bírált - tisztelettudó és lelkes volt, nyoma sem volt az agresszív retorikának. A weboldaláról pedig a választások után eltűnt a muszlimok beutazását tiltó javaslata. Választást ugyanis lehet nyerni így, de hogy ilyen retorikával kormányozzon, azt úgy tűnik Trump sem engedi meg magának, (fm, right- wingwatch, guardian, 444.hu) Az alábecsült szavazóbázis segítette Trumpot A félrement közvéleménykutatási eredmények okait azonban nem csak a minták felállításánál történt hibáknak lehet felróni. Matt Dickinson politológus a Voxnak azt mondta: az előrejelzők a választási hajlandóságot is alábecsülték. Nem számoltak ugyanis azzal, hogy Trump rengeteg olyan embert is megszólít és Sevonz, akik eddig nem vettek részt a választáson. A közvélemény-kutatók mindenkitől megkérdezik, voltak-e szavazni az előző választásokon, és ha nem, a választási hajlandóság megállapításánál úgy számolnak velük, hogy nem mennek választani. Szerinte alábecsülték a képzetlen fehér szavazók számát, akik elmennek szavazni, másrészt pedig a Trump személye miatt bizonytalan republikánusok végül mégis a vártnál többen járultak az urnákhoz. Nagyot torzított a felmérések eredményein az is, hogy Trump- nak nagyon sok rejtőzködő szavazója volt - ahogy annak idején például Szlovákiában Vladimír Meéiamak, vagy most Marian Kotlebának is. Hann Endre, a Median Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója szerint az emberek egy része igyekszik valamilyen vélt vagy valós társadalmi elvárásnak megfelelni. Sokan például azért mondhatták, hogy Hillary Clintonra szavaznak, mert úgy érezték, az a politikailag korrekt, ha egy női elnökjelöltet támogatnak, aztán a szavazófülkében mégsem rá voksoltak - magyarázta Harm. Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint a közvéleménykutatók tulajdonképpen nem hibáztak akkorát, hiszen viszonylag pontosan állapították meg Clinton és Trump szavazótáborát az egyéni szavazatok számát illetően. Szerinte az amerikai felmérések nagy részét online és telefonos úton végzik, a személyes interjúkon alapuló módszer sokkal biztosabb - ám időigényesebb is, ezt pedig nem engedhették meg maguknak az ügynökségek. Szerinte az online felmérések reformj ára van szükség, olyan módszertant kell kidolgozni, mely számba veszi az elektorátus azon részét is, mely nincs j elen az interneten, vagy nem száll be az online közvélemény-kutatásokba. (fm, Vox, lndex.hu) EB: 14,7 milliárd euró jut a diákok külföldi részképzésére ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióban az oktatás, így a felsőoktatás is nemzeti hatáskörbe tartozó terület, de az unió sokat segíthet azoknak a diákoknak, akik külföldön akarnak tanulni. Emellett örvényes az az elv is, hogy az unión belül nem érhet hátrány senkit amiatt, mert egy másik országból érkezett. Pozsony. Az egyetemi tandíjak összege jelentős eltéréseket mutat az egyes tagállamokban, egyes országokban ingyenes a felsőoktatás, másokban viszont meglehetősen borsos egyetemi tandíjakkal kell számolni. Az is országról országra változik, hogy milyen feltételek mellett részesülhetnek az egyetemisták - ösztöndíj, támogatás vagy diákhitel formájában—pénzügyi segítségben. Azonos elbírálás Általános szabály szerint, ha az uniós tagállamból érkezett külföldi diák nem kötelezhető arra, hogy magasabb tandíjat fizessen, mint helybéli diáktársai, és joga van ugyanolyan tanulmányi támogatásban részesülni, mint az adott ország állampolgárainak. így például mivel Németországban nem kell tandíjat fizetni a hazai diákoknak az állami egyetemeken, a külföldiektől sem kérhetnek pénzt. A szociális támogatások területén azonban lehetnek eltérések. Nem biztos, hogy minden szociális támogatást azonnal megadnak a külföldről érkezett diáknak, és előfordulhat az is, hogy a tanulmányi hitelek tekintetében is különbséget tesznek hazai és külföldi diákok között. Ez alól is van azonban kivétel. A tagállam saját hatáskörében megteheti, hogy a külföldi diákoknak is biztosítja a hazaiaknak járó szociális támogatást. Külön kategóriát jelentenek azok a diákok, akik ugyan nem állampolgárai az adott országnak, de már hosszabb ideje ott élnek. Az uniós szabályozás szerint megilletik a helyben adott szociális támogatások azokat a diákokat is, akik nem állampolgárok, de már legalább öt éve az adott országban élnek. Az azonos követelmények elve érvényes a felvételi vizsgára is. Ugyan a felvételi követelmények nem egységesek, de állampolgárság szerint nem lehet különbséget tenni a diákok között, vagyis például Nagy-Britanniában nem lehet mást követelni a külföldi diákoktól, mint a hazaiaktól. Erasmus+ A külföldi tapasztalatszerzés egyszerűbb és olcsóbb formája, hogy a hazai egyetemeken tanulók külföldi egyetemen részképzésben vehetnek részt, erre szolgál az Erasmus+ program. A programba bekapcsolódóknak fogadó egyetemen nem kell sem regisztrációs díjat, sem tandíjat fizetniük, a külföldi tanulmányokat az anyaintézmény elismeri és beszámítja a diploma megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítésébe, és a kinntartózkodás során a diák uniós ösztöndíjban részesül, mely segít fedezni lakhatási és utazási költségeit. A programot a 2014-2020-as költségvetési ciklusban bővítette az Európai Bizottság: a teljes költség- vetése 14,7 milliárd euró, ami 40%- kal több, mint az előző ciklusban. A tervek szerint a program 4 millió kedvezményezettet, elsősorban fiatalokat hivatott segíteni abban, hogy tanulmányokat folytassanak, képzésben vegyenek részt, munkatapasztalatot szerezzenek, illetve önkéntes munkát végezzenek. MP160206
