Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-03 / 255. szám, csütörtök

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2016. november 3. I 3 Hillary Clinton: az első nő, aki az USA elnöke lehet Történelmet csinált, áttörte az üvegplafont, ás személyé­ben először lehet női elnöke az Amerikai Egyesült Államok­nak. „Ez nemcsak egyetlen embernek köszönhető, hanem mindazoknak a nőknek ás fér­fiaknak, egy egész nemzedék­nek, amely állandóan küzdött, és feláldozta magát, hogy ez a pillanat bekövetkezhessék"- mondta hívei előtt tartott be­szédében, és fontosnak tartot­ta azt is hangsúlyozni, hogy az ő jelöltsége a nők győzelme is. Hillary Clinton több mint negy­ven éve folyamatosan politizál. Hillary Diane Rodham 1947-ben, Chicagóban született középosztály­beli és hívő protestáns (metodista) családban. Édesapja meggyőződéses republikánus volt, ezt a meggyőző­dést ő is magáénak vallotta, egészen egyetemista koráig. 1965-ben kezd­te meg tanulmányait a tekintélyes Wellesley Főiskolán, ahová akkori­ban csalds leányhallgatók jártak. A hatvanas évek közepének egyetemi mozgalmai, polgári jogi küzdelmei, a feminista mozgalom megnyilvánu­lásai őt is megváltoztatták: a Demok­rata Párt híve lett. A Wellesley után a híres Yale Egyetemre ment, ahol megismerke­dett az Arkansas államból érkezett Bili Clintonnal. 1975 óta házasok, egyetlen lányuk, Chelsea, 1980-ban született meg. 1992-ben az Egyesült Államokban Arkansas kormányzó­ját választották elnökké: Bili Clin­tont. Az elnökség első esztendeiben Hillary Clinton aktívan politizált félje mellett, az ő nevéhez fűződik az első egészségügyi reform kidol­gozása is, amely azonban kudarcot vallott. Ezt követően Hillary Clinton már nem az első vonalban politizált, de mint az azóta megjelent életrajzi könyvekből kiderül, a háttérben erő­teljesen befolyásolta Bili Clintont a politikai döntéseiben. Népszerűsége különös módon akkor volt a legnagyobb, amikor az Egyesült Államok és a világ Bili Clin­ton nőügyeit, elsősorban is a Monica Lewinsky gyakornokhoz fűződő kap­csolatát tárgyalta. A Clinton-elnökség második ciklusa után Hillary Clinton ismét „saját jogon” kezdett politizál­ni. Megválasztották New York állam szenátorává, és a 2008-as elnökvá­lasztáson Barack Obama vetélytár- saként indult az elnökjelöltségért. Megválasztása után Barack Obama őt kérte fel az amerikai diplomácia irányítására, ám külügyminiszteri te­vékenységét az elemzők ellentmon­dásosnak ítélik. Többek szerint sokat utazott, összesen 112 országban járt, és keveset tett - az elemzők a konkrét eredményeket hiányolják, a republi­kánusok pedig egyenesen hozzá nem értéssel vádolják, s szemére vetik a líbiai Bengáziban 2012-ben történte­ket: terroristák megtámadták az otta­ni amerikai diplomáciai képviseletet, életét vesztette az amerikai nagykövet is, majd kiderült, hogy a nagykövet korábban többször jelezte a várható támadást, segítséget is kért a külügy­minisztériumtól, Clinton azonban el­mulasztotta a segítségnyújtást. A vádak Hillary Clintont más bírá­latok és támadások is érték, és ezek egy részéről be is bizonyosodott, hogy nem alaptalanok. így például szemére vetik a Clinton Alapítvány ügyeit, túl szo­rosnak vélt kapcsolatait a Wall Street nagybank­jaival, vagy azt, hogy külügyminiszterként a hivatalos levelezését magánszerveren bo­nyolította. Ellenfelé­nek, Donald Trumpnak ezzel tökéletes támadá­si lehetőséget biztosított, bár mindeddig nem sike­rült igazolni, hogy a nyilvá­nosságra került levelekben titkos információk is szerepeltek volna. A kampány során aztán előtérbe került Hillary Clinton egészségi állapotának kérdése. Több felvétel került fel az internetre, melyeken úgy tűnik, mintha görcsöket kap­na, epilepsziás rohama lenne. A szeptember 11-i terrortámadások megemlékezésén, New Yorkban rosszul lett, majd elvezeüék a ren­dezvényről. Egy előkerült felvéte­len látni, ahogy testőrei rakják be az autóba, mert képtelen megállni a lábán. Később Hillary Clinton beje­lentette, nincs súlyos egészségügyi problémája, tüdőgyulladása volt és ezért gyengélkedett. Akik támogatják Hillary Clinton kampánya jelen­tős részét építette arra, hogy ő lehet az első nő, akit az Amerikai Egye­sült Államok elnökének választanak. Nem véletlenül a nők között élvezi legnagyobb támogatottságát - külö­nösen Donald Trump szexista és sér­tő megnyilvánulásait után. Ezen túl viszont az afroamerikaiak körében is nagy a népszerűsége, ennek oka még félje, Bili Clinton elnökségének idejére vezethető vissza. A Clinton- elnökség éveiben ugyanis az átlagos afroamerikai háztartások jövedelme évente 25 százalékkal gyarapodott, kétszer olyan gyorsan, mint a nem afroamerikaiaké. A fekete közössé­geket sújtó munkanélküliség aránya tizennégy százalékról nyolc százalék­ra apadt, miközben természetesen a társadalom más csoportjaiban is csök­kent az állástalanok aránya. S a kor­mányzat rekordnagyságú kölcsönök­kel segítette a kisebbségi csoportokat. Jóllehet abban az időszakban voltak az afroamerikaiakat negatívan érintő döntései és kudarcai is a kormányzat­nak, a Clinton-évek pozitív emlékei ma is jótékonyan hatnak a Clinton-há- zaspár megítélésére. (dem, MTI) Holnapi számunkban Donald Trump portréját olvashatják. © Adópolitika Hillary Clinton a leggazdagabb amerikaiakat adóztatná meg. Négy százalékkal emelné a jövedelemadót azoknak, akik évente több mint ötmillió dollárt keresnek. Ezzel számításai szerint évi 150 milli­árd dollárral bővülne a költségvetés bevétele. A meredeken növekvő adókulcs már nem vonatkozna a középosztályra, sőt, a legrosszabbul keresőknek kifejezetten adócsökkentést ígér. Oroszország Clinton meggyőződése, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni az amerikai elnökválasz­tásba. „Komoly aggodalmaink vannak. Soha nem voltunk még olyan helyzetben, hogy külföldi hatalom érintetté vált volna az amerikai válasz­tási folyamatban. Soha nem volt még olyan jelölttok, aki arra biztatott orosz hackereket, hogy támadjanak más jelöltekre” - mondta kampányában Clinton. Fontosnak tartja az európai szövetségesekkel való együttmű­ködést, s támogatja az Oroszország elleni szankciókat abban az esetben, ha Vlagyi­mir Putyin orosz elnök lépései továbbra is sérteni fogják a nemzetközi jogot. Fegyvertartás Amerika állampolgárai számára a fegyvertartás kulcsfontosságú kérdés, hiszen az alapvető emberi jogok egyike a fegyverviseléshez való jog. Mivel az elmúlt hónapokban megnőtt az USA-ban a lövöldözések áldozatainak száma, a fegyvertartás korlátozása komoly vita tárgyát képezi. Clinton szigorítaná a fegyverhasználatot, ám a korlátozás inkább a brutális tűzerejű automata, sorozatlö­vő fegyverekre vonatkozna. Megtagadná a fegyverviselési jogot a családon belüli erőszak elkövetőitől és a bűnözők­től, s megkönnyítené a gyártók és kereskedők felelősségre vonását is. Szexuális kisebbségek Hillary Clinton rendszeresen figyelmeztet, hogy az Amerikai Egyesült Államok 31 tagállamában továbbra sem érvé­nyesek olyan jogszabályok, melyek megakadályoznák a LMBT ki­sebbség diszkriminációját. Egy szövetségi törvény elfogadását ígéri, amely az USA területén megtiltaná a szexuális orientáltság szerinti megkülönböztetést, egyszerűsítené az azonos nemű párok örökbefo­gadására vonatkozó előírásokat is. „Körülbelül 108 ezer árva gyermek vár arra, hogy szerető családokba kerüljön. Azt, hogy ilyen gyerme­keket azonos nemű párok is örökbe fogadjanak, például Mississippi államban továbbra is illegális” - figyelmeztetett Clinton. Terrorizmus Hillary Clinton szerint szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben. A demokraták elnökjelöltje a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. A terrorizmus elleni harcban együttműködne a közösségi portálokat üzemeltető társaságokkal, s megakadályozná, hogy olyan emberek kapjanak amerikai vízumot, akik terroristák által uralt területekre utaznának. Menekültek, Szíria Egyetért azzal, hogy az USA tízezer szíriai menekül­tet fogadjon be, ám csak azután, hogy a hatóságok mindegyikük előéletét leellenőrizték és igazolták, hogy nem jelentenek biztonsági kockázatot. Követeli Bassár el-Aszad szír államfő leváltását, ám nem támogatná, hogy amerikai katonák vegyenek részt Szíriában az Iszlám Állam elleni harcban. (összeállította: dp) Programjának fontosabb pontjai

Next

/
Thumbnails
Contents