Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-10 / 261. szám, csütörtök

KOZELET 2 I 2016. november 10.1 www.ujszo.com ÍGY SZAVAZOTT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK jŰRl AZ ELEKTOROK SZÁMA AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN Alabama Alaszka Arizona Arkansas Colorado Connecticut Delaware Dél-Dakota Dél-Karolina Észak-Dakota Észak-Karolina Florida Georgia Hawaii Idaho Illinois Indiana Iowa IA 6 Kalifornia CA 55 Kansas TCI 6 Kentucky 8 Louisiana LA 8 Maine ME 4 Maryland ygi 10 Massachusetts 11 Michigan MI 16 Minnesota MN 10 Mississippi MS 6 Missouri MO 10 Montana MT 3 Nebraska Ug 5 Nevada tľ?i 6 New Hampshire NH 4 1 New Jersey F7T1 ___ New York Nyugat-Virginia Ohio Oklahoma Oregon Pennsylvania Rhode Island Tennessee Texas Uj-Mexikó Utah Vermont Virginia Washington Washington DC Wisconsin Wyoming m EZ3I ESN EZII csal Kevesebb szavazat is elég volt Trump ott győzött, ahol elődei nem A Los Angeles Time beszá­molója szerint Donald Trump győzelmének hírére Kaliforni­ában tüntetések robbantak ki. A déli állam elkötelezett demok­rata, a választás során a szava­zók kétharmada voksolt Hillary Clintonra. Trump győzelmi be­szédét követően először a Santa Barbarában vonultak utcára a University of California hall­gatói, azt skandálva: „Nem az én elnököm!” Őket követték San Diegó-i egyetemisták, majd a University of California Los Angeles-i diákjai is tüntetni kezdtek. Az alapvetően békés tüntetések átterjedtek Los An­geles más részeire és Oaklandre is. Los Angelesben, a híressé­gek sétányán kéttucatnyi Trump-szimpatizáns gyűlt össze. Ezek az események is jól ábrázolják, hogy az Egyesült Államokban nagy feszültséget váltott ki a választás, hatalmas nézeteltérések figyelhetők meg az egyes generációk között, az USA mintha két táborra szakadt volna. Clintonra főleg a 29 évesnél fiatalabbak voksoltak; a CNN szerint 55 százalékuk, míg Trumpra csak 37 százalék. A 45 évesnél idősebb amerikaiak többsége, 53 százaléka Trum- pot részesítette előnyben. A nők többsége a volt a külügyminisz­tert akarta látni a Fehér Házban (54%). A férfiak körében épp ellenkezőleg, a botrányos kije­lentéseiről elhíresült milliárdos győzött (53%). Bár a szavazótábor etnikai összetétele nagyrészt meg­egyezett a négy évvel ezelőtti eredményekkel, Trumpnak si­került túlszárnyalnia az akkori republikánus jelöltet, Mitt Romneyt - már ami a kulcsfon­tosságú tagállamok fehérek lakta övezeteiben szerzett tá­mogatottságot illeti. A The Wa­shington Post szerint ez volt a választás egyik kulcsfontosságú pontja: a fehér férfiak nem egész 60 százaléka, míg a fehér nők nem egész 54 százaléka szava­zott Trumpra. A republikánus jelölt a kisebbségektől is több szavazatot kapott. Például a hispanók (spanyol ajkúak) 29 százaléka szavazott Trumpra, ami két százalékkal jobb Rom­ney eredményénél. Clinton rosszabb eredményt ért el a ki­sebbségek körében, mint Ba­rack Obama 2012-ben, holott a volt first lady kampányának egyik kulcsfontosságú pontja a kisebbségek jogainak megerő­sítése volt. Úgy tűnik, sok ál­lamban, ahol korábban Obama nyert, sikerült Clintonnak nyer­nie, ám sokkal kisebb fölénnyel. Erre példa Virginia, ahol meg­szerezte a szavazatok 54 száza­lékát, ám Obama 60 százalékot szerzett itt négy éve. Obama egyébként mára meghívta utód­ját, Donald Trumpot a Fehér Házba. Arról fognak egyeztetni, hogyan lehet minél probléma­mentesebben megoldani a kor­mányváltást. Obama csapata már egy éve dolgozik ezen, a ta­lálkozó célja igazából az, hogy megbeszéljék, hogy zajlik majd a folyamat. A Fehér Ház azt is közölte, hogy Obama telefonon beszélt Hillary Clintonnal, és csodálatát fejezte ki, amiért ilyen erős kampányt vitt az el­múlt hónapokban. (dem, SITA) DEMECS PÉTER Az amerikai elnökválasztás egyik nagy meglepetése, hogy Donald Trump republikánus elnökjelöltnek olyan tagálla­mokban is sikerült nyernie, ahol addig mindig demokrata jelölt győzött. A következő meglepetés, hogy Hillary Clinton összesen ugyan több szavazatot kapott, mégis elvesztette a választást. Az Amerikai Egyesült Államok történelmében eddig csak ötször fordult elő (legutóbb 2000-ben), hogy a választást az ajelölt nyerte, aki összesen kevesebb szavazatot kapott. Ez azért lehetséges, mert az amerikai elnökválasztási rendszer­ben az elnököt formálisan az úgy­nevezett elektori kollégium vá­lasztja meg. Az elektorok számát a tagállamok lakosságának száma alapján határozzák meg, a legtöbb Kaliforniában (55) van, míg példá­ul Nebraskában csak három. Ezért fordulhatott elő, hogy Hillary Clin­ton ugyan több szavazatot szerzett, ám Trumpnak több elektort sikerült összegyűjtenie, így tudta megnyer­ni a választást. Bizonytalan szavazóbázis A választások további meglepe­tése a magas részvétel, több elemző ugyanis azt várta, hogy az emberek számára aránylag ellenszenves két jelölt miatt kevesebben járulnak a szavazóumákhoz. Maga a szavazás is rendkívül drámai volt. Európai idő szerint már éjjel három órára várták az előzetes eredményeket; az első releváns adatok a kulcsfontos­ságú tagállamokból, ahol a szava­zóbázis bizonytalan volt, csak haj­nali fél öt tájékán jelentek meg. Az amerikai televíziók is sokáig vár­tak, míg ezekben a tagállamokban is bejelentették a győztes nevét. Trump számára épp azok az ál­lamok voltak fontosak, ahol a sza­vazók az utolsó pillanatig haboz­tak, kire adják le voksukat. A re­publikánus jelöltnek sikerült meg­szereznie Floridát, Ohiót és Észak1 Karolinát - ez a három tagállam kellett a győzelemhez. Hillary Clintonnak még a hispanó (spanyol ajkú) kisebbség sem segített Flori­dán. Clinton biztosra ment Tovább érkeztek az eredmények az úgynevezett Rust Belt övezetbe (rozsdaövezet) tartozó államokból, konkrétan Michiganből, Wiscon- sinból és Pennsylvániából, azokból az országokból, ahol többségben fehér munkások szavaztak. Az utóbbi választások során rendsze­rint a demokrata jelölt nyert itt, ám Pennsylvániában végül Trump szoros győzelmet könyvelt el, ho­lott itt legutóbb 1988-ban válasz­tottak republikánus jelöltet. Majd jött a Wisconsinban elkönyvelt győzelem és végül Michigan, ahol bizonyára szintén ő nyert. Megle­pően e két utóbbi tagállamban Clin­ton alig kampányolt, ugyanis meg­győződése volt, hogy itt biztos be- fútó. Egyetlen felmérés sem utalt arra, hogy vereséget szenvedhetne. Vele szemben Trump néhány nap­pal a választások előtt épp ide össz­pontosította kampányát. A munká­sok, akik nem végeztek egyetemet, főiskolát, és a saját bőrükön tapasz­talták a foglalkoztatottság csökke­nését, tökéletesen beillettek Trump szavazótáborába. Republikánus többség Egyébként Trump Wyomingban nyert a legnagyobb előnnyel: a sza­vazatok 70,1%-át söpörte be Clin­ton 22,5%-a mellett. Ekkora előnnyel az elmúlt évtizedekben senki nem nyert a hagyományos re­publikánus fellegvárban, ahol még Romney és McCain is 30-40%-ot vert Obamára. Hawaii támogatta a leghatáro­zottabban Clintont, ott 62,3%-ot kapott, míg Trump csak 30,1-et. A 32%-os előny tekintélyt parancso­ló, de igazából Obama itt mindkét­szer ennél nagyobb arányban, 42- 45%-kal verte meg ellenfeleit négy, illetve nyolc éve. És persze meg­említhetjük a külön szavazó fővá­rost is, ahol Hillary a szavazatok 92,8%-át söpörte be, Trump csak 4,1-et szerzett. Egyébként a republikánusok mind a szenátusban, mind a képviselő­házban megőrizték többségüket.

Next

/
Thumbnails
Contents